A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)

31-34. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete II.

280 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXII. köt. 31—34. szám­. Az évekkel ezelőtt az a Francis Kea­lly felvetette gondolat, hogy a repülőtér fogalmi épülete a repülő­tér közepére kerüljön és alagúttal legyen elérhető. 1936-ban valósult meg a london—gatwick-i repülőtéren, me­lyet Hoare, Lowett és Marlow építészek terveztek. Ez a repülőtér Londonból gyorsvasúttal 45 perc alatt ér­hető el. A vasúti állomásról kirakatokkal szegett föld­alatti bejáró vezet a kerek alaprajzú épületbe, mely­nek középső magját boltok foglalják el, az azt körül­ölelő körfolyosó külső kerületén vannak a vendéglő és a vállalati irodák elhelyezve, ezek mögött az alag­út végén a vám és rendőrség. A körfolyosóból hét sugaras irányú folyosó vezet a repülőtérhez, ezek vé­gében állanak a teleszkópikusan kihúzható bádogfo­lyosók. Az egyik folyosó átszeli a vámőrséget, ezt a külföldi vonalak utasai használják. A szolgálati he­lyiségek a kisebb területű emeletre jutottak. Ezáltal a többször említett körfolyosó felső világítást kapha­tott.37 (24. ábra.) A megoldás egyszerűségével ékes a brighton­shorehami repülőtér épülete, melyet Volk igazgató elgondolása nyomán Stawors Tillmann építész terve­zett. Az épület repülőtéri oldalán fekszik középütt az utascsarnok és abból a vállalati asztaltól jobbra és balra vezető ajtókon bonyolódik le a forgalom a bel­földi igenekhez. A külföldre induló gépekhez, illetve onnan érkezőkhöz külön bejárat vezet. Az építészeti megoldás az építtetőt és az építészt dicséri.38 ( 25. ábra.) Még szerényebb viszonyokra szabott, de nagyon is korszerű építészeti formájú megoldásánál fogva kü­lönösen rokonszenves a rarosgate-i községi repülőtér, melyet D. Pleydell-Bouwerie építész tervezett. Az 50 m hosszú épület alaprajza a repülősgépszárny terüle­téhez hasonló formájú. Erősen kiugró vasbeton födrém­ lemezét 26 d­b, mindössze 9 cm átmérőjű vascsőoszlop támasztja alá, s az épület mellső oldalán 30 m hossz­ban felnyitható ablakot látunk, melynek szerkezete teak-fából készült. E felett az óriási nyílás felett, a mennyezeten helyezték el a sugárzó fűtést, minél­fogva az ajtók még hűvös időjárás idején i­s nyitva tarthatók. Az emeletre csak a parancsnok helyisége került. Az egész épület páratlan könnyedségével nyeri meg a mai látáshoz szokott ember szemét. Belső be­rendezésénél fogva pedig inkább klubnak tetszik, mint hivatalos épületnek.39 (26—27. ábra.) Egész szokatlan formában épült meg G. Dawbarn építész tervei nyomán a Jersey-sziget repülő­te­réne­k forgalmi épülete. A kis alapterületű, de négyemeletes főépület két földszintes szárnnyal kapcsolódik az ék­alak­ban hátranyúló hangárokhoz. Az utascsarnok a repülőtér mélységébe nyúlik, oldalain jobbra és balra egy-egy érkezési és indulási helyiséget látunk, a sar­kokon elrendezett igen jó kilátású várótermekkel.40 (28. ábra.) Igen nagy gonddal fogtak az angolok Brit-India repülőtereinek felszereléséhez. A Delhi-Willingdon repülőtéren R. T. Russel tervezte forgalmi épület a többi Indiában építendő ilyen épületnek kikísérletezé­sére fog szolgálni. Alaprajzában a mélységi elrende­zés elve érvényesül. A tizenkétszögletű utascsarnok elé helyezkednek az ellenőrző helyiségek, az út felé visszahajló szárnyaikban, a föld­szinten helyezték el az éttermet, továbbá postát, mosdókat, stb.41 (29. ábra.) Hatalmas méretekben épült az F. Dorrington-Ward építész tervezte singaporei forgalmi épület, amely az út felé párhuzamosan előrenyúló két hangár között he­lyezkedik el.42 Igen tanulságosak és sokatmondók az új észak­európai repülőterek, amelyeknek alaprajzából és fel­építéséből az olvasni tudók számára nyilvánvaló lesz, hogy mennyivel egyszerűbb­ és könnyedebb az élet rendje a balti államokban! Ezekben az épületek­ben a hosszanti utascsarnok formája az uralkodó és pedig azért­, mert itt az élet nem követel olyan igazgatási körülményességet, mint nálunk. Igen jellemző erre a Paul Hedquist tervei szerint 1936 nyarára befejezett stockholm-bréma­i, építészeti szempontból is sikerült forgalmi épület. A központi csarnok szélesen kitárul a repülőtérre, útfelőli oldalán sora­koznak a vállalati irodák, oldalt simulnak melléje a légifuvarozási he­lyiségek, valamint a vendéglő helyiségei. Az emeleten van a kisebb méretű éterem s mellette néhány iroda. Az emeletbe nyúló nagy csarnokba állított asztal zárja körül az ellenőrző­­személyzet munkahelyét. Megjelenésében az épület könnyed. A puszta szerkezet 40 Design and Construction, 1937. évf. 506. old., Shell Aviation News, 1937. ápr. szám, 9. lap. Fleight, 1936. 226. lap. 42 Airports and Airways, 55. lap, Deutsche Flughafen, 1937. okt.-nov. sz. 24. lap. 23. ábra: A milanói Forlanini repülőtér forgalmi épülete. Tervezte: L. Giordani. 24. ábra: A gatwicki repülőtér forgalmi épületének alaprajza. Tervezték: Hoare-Lovett és Marlow. 25. ábra: A Bringh­ton—Shoreh­am­-i repülőtér forgalmi épü­lete. Tervezték: Stawers és Tillmann, 37 V. ö. Baugilde, 1936. évf. 423. lap. Arcfaitectural Rewiew, 1936. évf. juliusi szám, 32. lap., Architecture and Design, 1937. 512. 1., valamint Deutsche Flughafen, 1937. okt.-nov. szám, 28. old. 38 Architecture Illustrated, 1935. évf. 138. lap. 39 Y. ö. Arehitectural Kewiew, 1937. évf. jul. sz. 4. old.

Next