A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)
31-34. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete II.
280 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXII. köt. 31—34. szám. Az évekkel ezelőtt az a Francis Keally felvetette gondolat, hogy a repülőtér fogalmi épülete a repülőtér közepére kerüljön és alagúttal legyen elérhető. 1936-ban valósult meg a london—gatwick-i repülőtéren, melyet Hoare, Lowett és Marlow építészek terveztek. Ez a repülőtér Londonból gyorsvasúttal 45 perc alatt érhető el. A vasúti állomásról kirakatokkal szegett földalatti bejáró vezet a kerek alaprajzú épületbe, melynek középső magját boltok foglalják el, az azt körülölelő körfolyosó külső kerületén vannak a vendéglő és a vállalati irodák elhelyezve, ezek mögött az alagút végén a vám és rendőrség. A körfolyosóból hét sugaras irányú folyosó vezet a repülőtérhez, ezek végében állanak a teleszkópikusan kihúzható bádogfolyosók. Az egyik folyosó átszeli a vámőrséget, ezt a külföldi vonalak utasai használják. A szolgálati helyiségek a kisebb területű emeletre jutottak. Ezáltal a többször említett körfolyosó felső világítást kaphatott.37 (24. ábra.) A megoldás egyszerűségével ékes a brightonshorehami repülőtér épülete, melyet Volk igazgató elgondolása nyomán Stawors Tillmann építész tervezett. Az épület repülőtéri oldalán fekszik középütt az utascsarnok és abból a vállalati asztaltól jobbra és balra vezető ajtókon bonyolódik le a forgalom a belföldi igenekhez. A külföldre induló gépekhez, illetve onnan érkezőkhöz külön bejárat vezet. Az építészeti megoldás az építtetőt és az építészt dicséri.38 ( 25. ábra.) Még szerényebb viszonyokra szabott, de nagyon is korszerű építészeti formájú megoldásánál fogva különösen rokonszenves a rarosgate-i községi repülőtér, melyet D. Pleydell-Bouwerie építész tervezett. Az 50 m hosszú épület alaprajza a repülősgépszárny területéhez hasonló formájú. Erősen kiugró vasbeton födrém lemezét 26 db, mindössze 9 cm átmérőjű vascsőoszlop támasztja alá, s az épület mellső oldalán 30 m hosszban felnyitható ablakot látunk, melynek szerkezete teak-fából készült. E felett az óriási nyílás felett, a mennyezeten helyezték el a sugárzó fűtést, minélfogva az ajtók még hűvös időjárás idején is nyitva tarthatók. Az emeletre csak a parancsnok helyisége került. Az egész épület páratlan könnyedségével nyeri meg a mai látáshoz szokott ember szemét. Belső berendezésénél fogva pedig inkább klubnak tetszik, mint hivatalos épületnek.39 (26—27. ábra.) Egész szokatlan formában épült meg G. Dawbarn építész tervei nyomán a Jersey-sziget repülőterének forgalmi épülete. A kis alapterületű, de négyemeletes főépület két földszintes szárnnyal kapcsolódik az ékalakban hátranyúló hangárokhoz. Az utascsarnok a repülőtér mélységébe nyúlik, oldalain jobbra és balra egy-egy érkezési és indulási helyiséget látunk, a sarkokon elrendezett igen jó kilátású várótermekkel.40 (28. ábra.) Igen nagy gonddal fogtak az angolok Brit-India repülőtereinek felszereléséhez. A Delhi-Willingdon repülőtéren R. T. Russel tervezte forgalmi épület a többi Indiában építendő ilyen épületnek kikísérletezésére fog szolgálni. Alaprajzában a mélységi elrendezés elve érvényesül. A tizenkétszögletű utascsarnok elé helyezkednek az ellenőrző helyiségek, az út felé visszahajló szárnyaikban, a földszinten helyezték el az éttermet, továbbá postát, mosdókat, stb.41 (29. ábra.) Hatalmas méretekben épült az F. Dorrington-Ward építész tervezte singaporei forgalmi épület, amely az út felé párhuzamosan előrenyúló két hangár között helyezkedik el.42 Igen tanulságosak és sokatmondók az új északeurópai repülőterek, amelyeknek alaprajzából és felépítéséből az olvasni tudók számára nyilvánvaló lesz, hogy mennyivel egyszerűbb és könnyedebb az élet rendje a balti államokban! Ezekben az épületekben a hosszanti utascsarnok formája az uralkodó és pedig azért, mert itt az élet nem követel olyan igazgatási körülményességet, mint nálunk. Igen jellemző erre a Paul Hedquist tervei szerint 1936 nyarára befejezett stockholm-brémai, építészeti szempontból is sikerült forgalmi épület. A központi csarnok szélesen kitárul a repülőtérre, útfelőli oldalán sorakoznak a vállalati irodák, oldalt simulnak melléje a légifuvarozási helyiségek, valamint a vendéglő helyiségei. Az emeleten van a kisebb méretű éterem s mellette néhány iroda. Az emeletbe nyúló nagy csarnokba állított asztal zárja körül az ellenőrzőszemélyzet munkahelyét. Megjelenésében az épület könnyed. A puszta szerkezet 40 Design and Construction, 1937. évf. 506. old., Shell Aviation News, 1937. ápr. szám, 9. lap. Fleight, 1936. 226. lap. 42 Airports and Airways, 55. lap, Deutsche Flughafen, 1937. okt.-nov. sz. 24. lap. 23. ábra: A milanói Forlanini repülőtér forgalmi épülete. Tervezte: L. Giordani. 24. ábra: A gatwicki repülőtér forgalmi épületének alaprajza. Tervezték: Hoare-Lovett és Marlow. 25. ábra: A Bringhton—Shoreham-i repülőtér forgalmi épülete. Tervezték: Stawers és Tillmann, 37 V. ö. Baugilde, 1936. évf. 423. lap. Arcfaitectural Rewiew, 1936. évf. juliusi szám, 32. lap., Architecture and Design, 1937. 512. 1., valamint Deutsche Flughafen, 1937. okt.-nov. szám, 28. old. 38 Architecture Illustrated, 1935. évf. 138. lap. 39 Y. ö. Arehitectural Kewiew, 1937. évf. jul. sz. 4. old.