A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 78. évfolyam (1944)

1. szám - Ruzitska Lajos: A budapesti nagyvasúti pályaudvarok rendezésének kérdése II.

78 kötet, 1. szám, A budapesti nagyvasúti pályaudvarok 1944. január 9. rendezésének kérdése,­ lés semmi közelebbi okokkal nem okolta meg, ezért itt az ellenbizonyítás részletes közlését mellőzik és fenntartják arra az időre, mikor az Egyletben, 1. év őszén, csupán ezzel a kérdéssel foglalkozó részletes vita során az összes műszaki és egyéb okokat fel­sorolhatják. A benyújtott és a két kiküldött által aláírt nyi­latkozatot az eredeti jegyzőkönyvhöz csatolták. A teherforgalmi elrendezés részletes tárgyalása alap­­ján a bizottság kimondta, hogy 1. a teherforgalom részére körvasút építtessék a meg­levő balparti körvasúttól a Csepelszigeten keresztül Nagytétényig és innen összekötő vasútvonal Herceg­halomig; 2. ennek a körvasútnak mentén 3 vagy 4 rendező­pályaudvar épüljön a terven foglalt helyeken; 3. a hatvani vonalnak az északi rendezőpályaud­va­rba való bekötéséhez szükséges hely a keleti rendez­ő­pályaudvar meg nem építése esetén biztosíttassék; 4. a rendezőpályaudvarok egyik oldalon a körvasút -­al, a másik oldalon pedig azokkal a vonalakkal nyer­jenek összeköttetést, amelyeknek elegyét rendezik. Az értekezlet a részletek megtárgyalása után ki­mondta, hogy: 1. a tehepályaudvarok tervezetét elfogadja; 2. a vasútfejlesztés során átépítendő pályaudvarok helyén felszabaduló vasúti területeket a helyi teherfor­galom részére kívánja felhasználtatni; 3. Budán északon és Pesten délen egy-egy új teher­pályaudvar létesítendő; 4. az üzemileg felhagyható vonalak vontatási és iparvágány célokra a szükségnek megfelelően felhasz­náltassanak. Ezek után az elnök az értekezletet bezárta. * Dr. Korompay György műegyet. tanár utóbb írás­beli észrevételt küldött be, amelyben kifejti, hogy a tervezett központi személypályaudvar elhelyezését nem tartja szerencsésnek, mert messze van a város központ­jától és közúti kapcsolatai nem megfelelőek; ezeken felül pedig egy központi pályaudvar sokat rontana a mai közlekedési viszonyokon. Javasolja, hogy az összekötő hídról a Boráros-tér felé vasútvonal vezettessék, és ez a vonal föld alatt a Nyugati pályaudvarral nyerjen összeköttetést. E vonal mentén a Boráros-tértől délre és a Nyugati pályaudvar mai területén épüljenek meg az új átmenő távolsági személypályaudvarok, ami a forgalom decentralizálását biztosítja, azonkívül a Boráros­ téri pályaudvarnak 1t­ b. ábra. A M. Kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium terve dr. Ruzitska Lajos módosításával.

Next