Magyar Mezőgazdaság, 1963. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-06-12 / 24. szám
• • BERUHÁZÁSI TERVEZÉSI PÉNZÜGYI A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG MELLÉKLETE 1963 24. szám (VI. 12 ) JOGI TANÁCSADÓJA A borszőlő-, mustszerződés Az Élelmiszeripari Értesítő május З [UNK] száma közzétette az élelmezésügyi miniszter 127/1963. (Élip. É. 21.) Élm. M. számú utasítását az 1963/64. évi borszőlő-, must és borértékesítési szerződés feltételeinek megállapításáról. Az utasítás fontosabb rendelkezései a következők. Az állami pincegazdaságok ez évben is minden szőlőtermelővel köthetnek borértékesítési szerződést saját termésű, európai (hazai) fajtájú, valamint Othelló szőlő, must és bor meghatározott mennyiségére. A szerződéses felár A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és hegyközségek vonatkozásában a szerződéses feltételek általában nem változtak. A szerződéses felár továbbra is 10—30%-ig terjed attól függően, hogy a termés milyen mértékben kerül a szerződés alapján átadásra. A termés növekvő hányadának átadása — ugyanúgy, mint eddig — magasabb szerződéses felár kifizetését teszi lehetővé, így ha a szerződés alapján átadott borszőlő, szőlőcefre, must és bor mennyisége a tényleges termés 60%-át nem éri el 10% 60—80%-ának felel meg 20% 80%-át meghaladja 30% felár fizethető. A termés kiszámítására a jelenleg is érvényben lévő szabályokat kell alkalmazni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében a szerződéses felár százalékának mértékét meghatározott esetben befolyásolhatja a termelőszövetkezet tagjai által szerződésre átadott borszőlő, must és bor mennyisége, ezért célszerű a tagokra vonatkozó szerződéses feltételeket részleteiben is megismerni. Tsz-tagok és egyéni termelők esetén A termelőszövetkezeti tagoknál (egyénileg gazdálkodó termelőknél szintén) módosításra került az az elv, hogy a szerződéses felár mértékét a termés meghatározott arányú átadása dönti el. Amíg ugyanis a termelőszövetkezeti közös gazdaságoknál a termés mennyisége vi- és borértékesítési feltételei izonylag könnyen megállapítható és ellenőrizhető, addig a termelőszövetkezeti tagoknál a termés meghatározása bizonytalanabb és nagytömegű hatósági igazolás beszereztetését tette szükségessé. Ezért a termelőszövetkezeti tagok részére — az eddigi gyakorlattal szemben — a szerződés alapján átadott borszőlő, must és bor mennyisége után az alábbiak szerint folyósítható szerződéses felár. Ha a szerződés alapján átadott must és bor, valamint minden 135 kg szőlőnek és szőlőcefrének 100 1 musttal vagy borral számított együttes mennyisége a 3 hl-t nem éri el 10% 3—5 hl között van 15% 5 hl-t meghaladja 20% Mint a fentiekből is kitűnik a 10 %-ot meghaladó szerződéses felár kifizetése nincs igazolások bemutatásához kötve, ennélfogva a 10% feletti szerződéses felárat is — az átadott mennyiség alapján — a pincészetek utólagos elszámolás nélkül számfejtik és kifizethetik. A termelőszövetkezetek tagjai saját tulajdonukat képező borszőlőre, mustra és borra ugyanúgy mint eddig egyénileg köthetnek szerződést, de a szerződés teljesítése kétféleképpen történhet: egyénileg, vagy a termelőszövetkezeten keresztül. Egyéni teljesítés esetén az alapáron felül a fenti mennyiségű határokhoz igazodó szerződéses felárat kell a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetni . Teljesítés a szövetkezeten keresztül Ha a teljesítés a termelőszövetkezeten keresztül történik a szerződéses felárat más módon kell kiszámítani, és kifizetni. Ilyenkor a termelőszövetkezeten keresztül átadott borszőlő, must és bor mennyisége a termelőszövetkezet termésébe nem számít be — a részes művelést végeztetők kivételével —, a teljesítésnél viszont a felár százalékos mértéke szempontjából figyelembevételre kerül, ha a termelőszövetkezet a tagok szerződéskötésének megszervezésére, a lekötött mennyiség megtermelésének figyelemmel kísérésére és az árú átadás [Folytatás a 1. oldalon) A cseremotorok forgalmazásáról és a jótállási kötelezettség teljesítéséről adta ki a földművelésügyi miniszter 13/1963. (Mg. É. 21.) FM számú utasítását. (Megjelent a Mezőgazdasági Értesítő május 22-i számában.) Az utasítás felsorolja azokat a gépjavító állomásokat és gépállomásokat, amelyeknek feladata 1963. július 1-től az egyes megyékben a soros Diesel-motorok forgalmazása és a jótállási feladatok ellátása, majd a főjavított és új motorok cseremotor ellenében való kiadására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, ezt követően pedig kimondja, hogy az átadással-átvétellel, a szállítással és a raktározással kapcsolatos költségeiket a kijelölt gépjavító állomások és gépállomások a motor javítási árának 3 százalékát kitevő összegben az üzemeknek felszámíthatják. Az utasítás hatályba léptető és a korábbi rendelkezést módosító rendelkezéssel zárul. A termelőszövetkezeteknek a MÉK részére történő zöldség és gyümölcs fuvarozásáról jelent meg közlemény a Mezőgazdasági Értesítő május 22-i számában. * A borforgalmi adóról szóló 2 1960. (I.22.) PM számú rendelet módosításáról adta ki a pénzügyminiszter 1963. (V. 28.) PM számú rendeletét. (Megjelent a Magyar Közlöny 37. és a Mezőgazdasági Értesítő június 5.-i, 22- 23. számában.) A rendelet a borforgalmi adófizetési kötelezettségre vonatokozó rendelkezések után kimondja, hogy a bor, seprőbor és a must után fizetendő borforgalmi adó — meghatározott kivételekkel — általában literenkint 5 forint. Ezen az 5 forinton felül literenkint további 2 forint borforgalmi adót köteles fizetni — a rendelet következő rendelkezései szerint — az, aki mástól szerzett bort (mustot), illetőleg mástól megszerzett szőlőből előállított bort (mustot) forgalomba hoz. Ha pedig a forgalombahozatal jogosulatlanul történt, ez az utóbbi adótétel 5 forint. V *