Magyar Mezőgazdaság, 1990. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-25 / 17. szám
AGRÁRPIAC Bor(á)ra derű az ezredfordulóra Az elmúlt 15 évben a világ piacainak döntő többségén a védett eredetű minőségi borok forgalma a háromszorosára nőtt, míg a jellegteleneké több mint egyharmadával visszaesett. A minőségi változás nem ment a mennyiség rovására, mivel az enyhén emelkedett és elérte a 280 millió hektolitert. Nálunk ez a folyamat egyértelműen megtorpant. Az egy főre jutó borfogyasztás a hetvenes évek elejéhez képest napjainkra a felére csökkent. Senki ne gondolja, hogy ezzel tettünk egy lépést előre az alkohol elleni küzdelemben, mert tömény italféleségekből ez idő alatt kétszer annyi fogyott (l. táblázat). A kulturált, mértékletes borivást mindenképpen el kell különíteni az alkoholizmus fogalmától, hiszen ellenszere lehet a féktelen italozásnak. (A szakértők szerint akár fél liter bort is el lehet fogyasztani egészségkárosodás nélkül.) Mi az oka annak, hogy a bor népszerűsége mégis csökken? Hosszú a lista. A vendéglátó-ipari árrések hihetetlenül megemelkedtek, a borfelszolgálás sok helyen színvonalon aluli, termelői kimérőt nyitni meglehetősen bonyolult. Nem kedvez az ágazat fellendülésének az árakat növelő adóztatás és az irreális közteher és hitelezési gyakorlat sem. Sajnálatos az a tény is, hogy a mostani helyzetben nem a piaci kereslet, hanem a kiskereskedő - aki a legnagyobb árrés elérésére törekszik - dönti el, hogy milyen borokat tesz ki a polcokra. Az elmúlt évek nagyrészt termésingadozásból adódó alapanyaggondjai engedték, hogy a piacot behálózzák az ügynökök és közvetítők. A minőség nem javult - s ebben a termelők még most sem igazán érdekeltek. A vásárló részben nem ismeri, részben nem tudja megfizetni a jobbat, így a felvásárló sem adhat arányosan többet az áruért a termelőnek. A külpiaci kilátások a hazai képnél derűsebbek. Az áttérés a dolláros elszámolásra a hagyományos KGST-partnereknél várhatóan előnyös lesz. Tavaly az NDK-ba 0,6, a Szovjetunióba 0,65, Csehszlovákiába 0,13 - összesen 1,38 millió hektolitert szállítottak a magyar borászati üzemek. Ezért Kopejkában kaptak annyit literenként, mint a hasonló borokért centben a dolláros piacon. Szerencsésen alakult a konvertibilis elszámolású export. Tavaly 0,38 millió hektolitert szállítottunk, s az idén esély van ennek növelésére. Kedvezően változtak a kiviteli részarányok is. Tavaly az öt évvel ezelőttihez képest ötször annyit - az összkivitel egynegyedét -szállítottuk ki palackokban. A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége bízik a holnapban. Becsléseik szerint az ezredforduló táján 3,2-3,5 millió hektoliter borra is szükség lehet, amelynek előállításához 90-95 hektár termőterület kell majd. Persze csak akkor, ha a termésátlagok elérik a hektáronkénti 8 tonnát (az elmúlt tíz év átlaga 4,5 tonna volt hektáronként)! Nálunk a szőlő- és bortermelésből 60 ezer család él és további 140 ezer egészíti ki belőle jövedelmét (2. táblázat). Ahhoz, hogy az említett tervek valóra váljanak, az ő munkájukra van szükség. Reméljük, lesz türelmük várni az ezredfordulóig. -gippert- 1. táblázat. A szeszfogyasztás 1902-1988 között Egy tőre vetített fogyasztás abszolút alkoholtartalomban*, 1/fő 1902 1920 1938 1956-60 1966-70 1988 Bor 1,84 3,68 3,69 3,14 4,04 2,76 Sör 0,25 0,11 0,12 1,09 1,82 3,71 Pálinkák stb. 4.50 1,05 1,35 1,29 2,12 5.01 Összesen: 6.59 4,84 5,16 5,52 7,98 11,59 Az átszámítási alap bornál 11,5 tf%, sörnél 3,5 tt%, pálinkaféléknél 50 tf%. 2. táblázat. A szőlőterület tulajdonarányainak megoszlása Magyar-Közösen Nagyüzemi Magán-Tömegbort ország művelt területen tulajdonú termő Év összes nagyüzemi egyéni (vagy szőlőfajták szőlőterület szakcsoporti) területek területe (szövetkezeti művelésű és állami) terület ezer ha% % % % 1975 210 39 37 24 44 1988 142 28* 1953 30 'A területek 50%-án már egyéni érdekeltség érvényesül A táblázatok a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének tájékoztatója alapján készültek. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont pályázatot hirdet nyugdíjba vonulás miatt megüresedő TUDOMÁNYOS OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére Az osztályvezető feladata: I az osztály kutatómunkájának irányítása, I az üzemi méhészet vezetése és gazdaságos üzemelésének megszervezése, I széleskörű kapcsolattartás külföldi társintézetekkel és hazai kistermelőkkel, I az osztály személyi állományának, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztése. A munkakör betöltésének feltételei: I hosszabb idejű méhtenyésztési és gyakorlati méhészeti tapasztalat, I egyetemi (agrár- vagy biológus) végzettség, I kandidátusi fokozat, legalább egy nyelvből állami nyelvvizsga, 110 éves kutatóintézetben végzett tudományos munka. A pályázatnak tartalmaznia kell: s a pályázó rövid szakmai önéletrajzát, s iskolai és nyelvismeretet igazoló okiratok másolatát, 13 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, s az osztály kutatómunkájával kapcsolatos egyéni elképzeléseket. A pályázatot az ÁTK személyzeti és munkaügyi osztályára kell benyújtani 1990. május 15-ig. Cím: 2101 Gödöllő, Pf. 65 19