Magyar Mezőgazdaság, 1993. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-10 / 45. szám
Krónika Meglepetés a termelőknek Új üzletága, az agrokémiai divízió bejelentésével, régi és új partnerei körében, kis ünnepségen emlékezett megalakulásának negyedszázados évfordulójára az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Részvénytársaság. Megszületésekor, 1968-ban is az újdonság erejével hatott; szerencsésen, jó korban született, s ezt az előnyét a mai napig megtartotta. A gazdasági mechanizmus forgószelével érkezett vállalat ugyan monopóliumot nem élvezett, de nagyon jól elvégezte vállalt feladatát: a külföldi és a hazai termelők, gyártók közötti kapcsolatok megteremtését, ápolását és fejlesztését saját ötleteikkel, új gondolataikkal is feldúsították. A 25 év alatt 230 jól működő, exportorientált vállalkozást segítettek, évi 20-30 millió dolláros forgalommal dolgoztak, s eljutottak Amerikába, Japánba, sőt Európa piacaira is, erről beszélt Sugárné Gróf Piroska elnök-vezérigazgató. A mezőgazdaság területén eddig a terményfelvásárlás, termeltetés és a termények exportjának megszervezése volt a fő cél. Ez év szeptemberében azonban Schmidt Pál kereskedelmi igazgató vezetésével e tevékenység kiszélesítését tervezték el: a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, a marketing és az értékesítés összehangolására vállalkoztak. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy megint jókor léptek. A termeltetéstől a felvásárlásig segítik a munkát, s a hitelezési gondok megoldására is lehetőséget ajánlanak. Egy mezőgazdasági ciklusban alapárat kínálnak vagy megfinanszíroznák a termelő költségeit a betakarításig, halasztott fizetés, alacsony kamatozás mellett. Ajánlati listáikon folyamatosan tájékoztatják régi partnereiket, s igyekeznek újakat is felkutatni. K. L. Dr. Bonyhádi Péter 1943-1993 Ismét szomorúan, döbbenten állunk a hír felett: meghalt dr. Bonyhádi Péter. A szakma, a mezőgazdasági újságírói kör szinte valamennyi tagja ismerte, szerette a Figyelő című gazdasági újság rovatvezetőjét. Színfoltja volt az eseményeknek, a sajtótájékoztatóknak elmaradhatatlan csokornyakkendőjével és mosolygós arcával. Ki gondolta volna, a mosoly mögött halálos kór húzódik, és nem hagy időt arra, hogy Péter örülhessen azoknak az elismeréseknek, amelyeket méltán érdemelt ki. A közelmúltban vette át az Akadémiai Díjat, amire annyira büszke volt. Ám a sors nem engedte, hogy további írásaival, újságírói munkájával az őt szerető olvasókat szolgálja. Decemberben lett volna ötven éves. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG • 1993. NOVEMBER 10 Húsipari marketingprogram indul Várhatóan már a közeljövőben a bormarketinghez hasonló húsmarketing-program indul azzal a céllal, hogy a magyar húsipar termékei kedvezőbb feltételekkel juthassanak a külpiacokra. Ez volt a fő témája a hazai húsiparban érdekeltek - termelők, feldolgozók, kereskedők - Budapesten rendezett tanácskozásának. Szerdahelyi Péter, az FM helyettes államtitkára elmondta: örvendetes kezdeményezés, hogy mind a termelők, mind pedig a feldolgozók és a kereskedők előtérbe kívánják állítani a piacrajutás feltételeinek javítását. Ezt másfél éven belül mintegy félmilliárd forinttal lehet majd támogatni. Pénzügyi forrásait a költségvetésből, a PHARE-programból és külföldi kormánysegélyekből kívánják megteremteni. Vajda László, az FM Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának vezetője kitért arra, hogy az agrárexport-marketing fontosságát a FAO-EK támogatással készült elemzése is hangsúlyozza. E tanulmány a magyar húsipar helyzetét mérte fel. A munkában részt vevő szakértők javasolták, hogy a piacrajutás feltételeinek javítása érdekében be kell vezetni a vágás utáni minősítés rendszerét a feldolgozóüzemekben, javítani kell továbbá a takarmányozás minőségét is. Móczár István, a Pápai Húskombinát vezérigazgatója elmondta, hogy náluk már működik a vágás utáni minősítés, tapasztalataik kedvezőek. A vállalati vezető rámutatott arra is, hogy az élelmiszeripari üzemek, közöttük a húsipari vállalatok többsége, már tartalékaikat élik fel, és a helyzeten sürgősen változtatni kell. Lépéselőnyben A Balatonfüred-Csopak Tája termelőszövetkezet mindig egy lépéssel mindenki előtt jár és járt. Úgy tartják: mindig egy lépéssel előbbre! Nem törvényre vártak, hanem a kialakuló piacgazdaságnak megfelelően váltották működési formáikat. A szövetkezetek átalakulása során így a többiekkel szemben helyzeti előnnyel indulhattak. A Csopak tája sosem volt a szó igazi értelmében vett szövetkezet, 1987-ben már 130 önálló egyszámlája volt. Az 1991-ben alakult Csopak Rt. azonban nem egy átalakult szövetkezet. Az országosan ismert tsz mellett 915 magánszemély vett részt az alapításban. Tehát ma is működik a tsz, ám a szövetkezeti törvény értelmében bizonyos tevékenységek csak a részvénytársasági formában maradhattak meg. Az elmúlt három évben az rt. értékesítette a borászati és mezőgazdasági tevékenység, valamint a vegyipar és fémtömegcikk-gyártás területén működő befektetéseit. E tudatos profiltisztítás után megmaradó tevékenységei az Anaconda kozmetikai termékek gyártása, a gabonatermelés, forgalmazás, valamint a vendéglátó tevékenység. Ezek fejlesztése, bővítése érdekében 250 millió forint értékű nyilvános alaptőke-emelést határoztak el. Az emelés során elsősorban magánszemélyek a kedvezményezettek, a tulajdonosi szerkezet várhatóan nem változik. A részvényeket - amelyek 1000 forint névértékűek és bemutatóra szólnak - idén november 8-a és 26-a között lehet jegyezni a Budapest Bank és az MHB fiókjainál, a DAIWA-MKB-nál valamint a Nagyvázsony és Vidéke Takarékszövetkezetnél. A részvényeket forgalmazó DAIWAMKB jegyzési garanciát vállal, a viszontgaranciára konzorciumot szervezett. Konferencia az agrárkörnyezetvédelemért Jelenleg hazánk mezőgazdasági környezetének állapota nem rosszabb a fejlett ipari országokénál - jelentette ki Fésűs István, az FM osztályvezetője a II. Országos Agrárkörnyezetvédelmi konferencia programjának ismertetésére összehívott sajtótájékoztatón. A tanácskozás megnyitóján a földművelésügyi miniszter az agrárkörnyezet-gazdálkodás időszerű feladatairól tájékoztatta a jelenlévőket. A konferencia célját a szervezők abban jelölték meg, hogy az elsősegítse a természeti erőforrásokkal harmonikusan gazdálkodó magyar mezőgazdaság kialakítását. Az eszmecserén három munkacsoportban - a mezőgazdaságiban, az élelmiszeripariban és az erdészetiben - tanácskoztak a résztvevők az egyes szakterületek időszerű környezetvédelmi feladatairól.