Magyar Mezőgazdaság, 1993. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)

1993-11-10 / 45. szám

Krónika Meglepetés a termelőknek Új üzletága, az agrokémiai divízió bejelentésé­vel, régi és új partnerei körében, kis ünnepségen emlékezett megalakulásá­nak negyedszázados évfordulójára az In­­tercooperation Kereskedelemfejlesztési Részvény­­társaság. Megszületésekor, 1968-ban is az újdon­ság erejével hatott; szerencsésen, jó kor­ban született, s ezt az előnyét a mai napig megtartotta. A gazdasági mechanizmus forgószelével érkezett vállalat ugyan mo­nopóliumot nem élvezett, de nagyon jól elvégezte vállalt feladatát: a külföldi és a hazai termelők, gyártók közötti kapcsola­tok megteremtését, ápolását és fejleszté­sét­­ saját ötleteikkel, új gondolataikkal is feldúsították. A 25 év alatt 230 jól működő, exportorientált vállalkozást se­gítettek, évi 20-30 millió dolláros forga­lommal dolgoztak, s eljutottak Ameriká­ba, Japánba, sőt Európa piacaira is,­­ erről beszélt Sugárné Gróf Piroska elnök-vezér­igazgató. A mezőgazdaság területén eddig a ter­ményfelvásárlás, termeltetés és a termé­nyek exportjának megszervezése volt a fő cél. Ez év szeptemberében azonban Schmidt Pál kereskedelmi igazgató vezeté­sével e tevékenység kiszélesítését tervez­ték el: a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, a marke­ting és az értékesítés összehangolására vállalkoztak. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy megint jókor léptek. A termeltetéstől a felvásárlásig segítik a munkát, s a hitelezési gondok megoldá­sára is lehetőséget ajánlanak. Egy mezőgaz­dasági ciklusban alapárat kínálnak vagy megfi­nanszíroznák a termelő költségeit a betakarításig, halasztott fizetés, alacsony kamatozás mellett. Ajánlati listáikon folyamatosan tájékoztatják régi partnereiket, s igyekez­nek újakat is felkutatni. K. L. Dr. Bonyhádi Péter 1943-1993 Ismét szomorúan, döbbenten állunk a hír felett: meghalt dr. Bonyhádi Péter. A szakma, a mezőgazdasági újságírói kör szinte valamennyi tagja ismerte, szerette a Figyelő című gazdasági új­ság rovatvezetőjét. Színfoltja volt az eseményeknek, a sajtótájékoztatóknak elmaradhatatlan csokorn­yakkendőjé­­vel és mosolygós arcával. Ki gondolta volna, a mosoly mögött halálos kór húzódik, és nem hagy időt arra, hogy Péter örülhessen azoknak az elismeré­seknek, amelyeket méltán érdemelt ki. A közelmúltban vette át az Akadémiai Díjat, amire annyira büszke volt. Ám a sors nem engedte, hogy további írásaival, újságírói munkájával az őt szerető olvasókat szolgálja. Decemberben lett volna ötven éves. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG • 1993. NOVEMBER 10 Húsipari marketingprogram indul Várhatóan már a közeljövőben a bormarke­tinghez hasonló húsmarketing-program in­dul azzal a céllal, hogy a magyar húsipar termékei kedvezőbb feltételekkel juthassanak a külpiacokra. Ez volt a fő témája a hazai húsiparban érdekeltek - termelők, feldolgo­zók, kereskedők - Budapesten rendezett ta­nácskozásának. Szerdahelyi Péter, az FM helyettes államtit­kára elmondta: örvendetes kezdeményezés, hogy mind a termelők, mind pedig a feldolgo­zók és a kereskedők előtérbe kívánják állítani a piacrajutás feltételeinek javítását. Ezt másfél éven belül mintegy félmilliárd forinttal lehet majd támogatni. Pénzügyi forrásait a költség­­vetésből, a PHARE-programból és külföldi kormánysegélyekből kívánják megteremteni. Vajda László, az FM Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Főosztályának vezetője kitért ar­ra, hogy az agrárexport-marketing fontossá­gát a FAO-EK támogatással készült elemzése is hangsúlyozza. E tanulmány a magyar hús­ipar helyzetét mérte fel. A munkában részt vevő szakértők javasolták, hogy a piacrajutás feltételeinek javítása érdekében be kell vezet­ni a vágás utáni minősítés rendszerét a feldol­gozóüzemekben, javítani kell továbbá a takar­mányozás minőségét is. Móczár István, a Pápai Húskombinát vezér­­igazgatója elmondta, hogy náluk már műkö­dik a vágás utáni minősítés, tapasztalataik kedvezőek. A vállalati vezető rámutatott arra is, hogy az élelmiszeripari üzemek, közöttük a húsipari vállalatok többsége, már tartaléka­ikat élik fel, és a helyzeten sürgősen változtat­ni kell. Lépéselőnyben A Balatonfüred-Csopak Tája termelőszövet­kezet mindig egy lépéssel mindenki előtt jár és járt. Úgy tartják: mindig egy lépéssel előbb­re! Nem törvényre vártak, hanem a kialakuló piacgazdaságnak megfelelően váltották mű­ködési formáikat. A szövetkezetek átalakulá­sa során így a többiekkel szemben helyzeti előnnyel indulhattak. A Csopak tája sosem volt a szó igazi értelmében vett szövetkezet, 1987-ben már 130 önálló egyszámlája volt. Az 1991-ben alakult Csopak Rt. azonban nem egy átalakult szövetkezet. Az országosan ismert tsz mellett 915 magánszemély vett részt az alapításban. Tehát ma is működik a tsz, ám a szövetkezeti törvény értelmében bizonyos tevékenységek csak a részvénytár­sasági formában maradhattak meg. Az elmúlt három évben az rt. értékesítette a borászati és mezőgazdasági tevékenység, valamint a vegyipar és fémtömegcikk-gyártás területén működő befektetéseit. E tudatos profiltisztítás után megmaradó tevékenységei az Anaconda kozmetikai termékek gyártása, a gabonatermelés, forgalmazás, valamint a vendéglátó tevékenység. Ezek fejlesztése, bő­vítése érdekében 250 millió forint értékű nyil­vános alaptőke-emelést határoztak el. Az emelés során elsősorban magánszemélyek a kedvezményezettek, a tulajdonosi szerkezet várhatóan nem változik. A részvényeket - amelyek 1000 forint névértékűek és bemutató­ra szólnak - idén november 8-a és 26-a között lehet jegyezni a Budapest Bank és az MHB fiókjainál, a DAIWA-MKB-nál valamint a Nagyvázsony és Vidéke Takarékszövetkezet­nél. A részvényeket forgalmazó DAIWA­­MKB jegyzési garanciát vállal, a viszontga­­ranciára konzorciumot szervezett. Konferencia az agrár­környezetvédelemért Jelenleg hazánk mezőgazdasági környezeté­nek állapota nem rosszabb a fejlett ipari országokénál - jelentette ki Fésűs István, az FM osztályvezetője a II. Országos Agrárkör­nyezetvédelmi konferencia programjának is­mertetésére összehívott sajtótájékoztatón. A tanácskozás megnyitóján a földművelésügyi miniszter az agrárkörnyezet-gazdálkodás időszerű feladatairól tájékoztatta a jelenlévő­ket. A konferencia célját a szervezők abban jelölték meg, hogy az elsősegítse a természeti erőforrásokkal harmonikusan gazdálkodó magyar mezőgazdaság kialakítását. Az esz­mecserén három munkacsoportban - a mező­­gazdaságiban, az élelmiszeripariban és az erdészetiben - tanácskoztak a résztvevők az egyes szakterületek időszerű környezetvédel­mi feladatairól.

Next