Magyar Mezőgazdaság, 1995. május-augusztus (50. évfolyam, 18-35. szám)
1995-06-07 / 23. szám
KERT(-)ESZ Bio-pezsgő Szekszárdnál Csaknem három esztendeje alakult újjá a Szekszárdi Borkombinát Részvénytársaság, amelynek vezetői az elmúlt napokban a legújabb beruházásaikról és terveikről tájékoztatták a szaksajtót. Az említett beruházások közül is kiemelkedik az 1994-ben 460 millió forintos ráfordítással készült korszerű olasz hideg steril borpalackozó és -tároló üzem. A modern borászati üzem új vezetője, Vincze Csaba beszámolt a német-magyar érdekeltségű beruházás marketing céljairól is. A kombinát 200 hektár szőlőtermő területén kívül 50 hektár területet készítettek elő telepítésre. Elsősorban a keresett, nemzetközileg elismert, és a szekszárdi borvidéken jól bevált szőlőfajtákat részesítik előnyben. A Szekszárdi Bikavér alapfajtái, így a Kékfrankos, Pinot Noir, Cabernet sauvignon, Zweigelt és Merlot vörösbort adó fajtákon kívül a hagyományos fehér fajtákat - Olaszrizling, Chardonnay, Muscat Ottonel, Rajnai rizling - is termesztik. A gazdaságban mintegy 100 hektárnyi területen - a holland, a svájci szabványoknak és a magyar Biokultúra Egyesület előírásainak megfelelően - ellenőrzött biotermeléssel foglalkoznak. E területen főként kézi gépi kapálással, az engedélyezett technológiával, hagyományos réz- és kéntartalmú szerekkel dolgoznak nagy odafigyelés, gondosság mellett. Ezek a minősített bioborok jó áron értékesíthetők a holland, svájci, angol és német biotermék-kereskedőkön keresztül. A palackonkénti 2,5 dolláros ár kétszerese az egyébként normálisan elérhető exportárnak. A biopezsgő gyártásban résztvevő kutatók és termelők már megtették a legújabb lépéseket, és a kísérleti minták bemutatásával további biztatást kaptak. Az első erjesztési kísérletek eredményei biztatóak voltak, ezért tervezik a biopezsgő gyártásának fejlesztését. A szekszárdi borvidékről származó élesztősejteket tartalmazó "gyöngyökbe zárt" élesztőt a másodszori erjedésre előkészített biopezsgő alapborral először készítették el Magyarországon. A szekszárdi fehér és vörös bioborból készült klasszikus pezsgőnél az élesztők ugyanúgy kierjesztik a cukrot, széndioxidot és a tájjellegnek megfelelő íz-, zamatanyagokat képeznek ugyanúgy, mint a kontroll pezsgőknél. De a hagyományos pezsgőnél alkalmazott seprőtlenítési művelet, a seprőlerázás leegyszerűsödik. A biopezsgők a megfelelő jelzéssel ellátva, két-három évi érlelés után kerülnek a fogyasztókhoz. A Szekszárdi Mezőgazdasági Részvénytársaság pincészete ez évben már 4000 tonna szőlő feldolgozását tervezi. Az érlelt és palackos borok nagy részét külföldi piacokon értékesítik. Belföldön a vendéglátásban, valamint a borszaküzletekben - kellő szakmai ajánlással - kívánják forgalmazni. Sárkány Péter MÉTE Tolnai sikerek A Tolna megyei borversenyen azok a vörös borok, különösen az óborok kapták a legtöbb aranyérmet, melyek iránt, Németországban és Angliában egyre nagyobb a kereslet. Ez is bizonyítja, hogy a történelmi hírű szekszárdi vörös bor kezdi visszanyerni régi hírét. A borversenyen résztvevő hazai és külföldi szakembereknek legalább is ez volt a véleményük. A 127 vörösbor-minta között 59 volt az óbor, s többségük aranyérmet is kapott. Különösen nagyra értékelte a zsűri a Cabernet Franc és a Merlot borokat, amelyek sikere is bizonyítja, hogy a kedvező mikroklímájú és talajú tolnai dombokon a francia szőlőfajtákból készült bor minősége állja a versenyt a nyugati kínálattal. Borsodi aranyak Megyei borversenyt rendeztek május közepén a Bükkaljai borvidéken is. A rendezők és a zsűri soraiban egyaránt jelen voltak a szakma és a terméktanács érdemi képviselői. A zsűri elnöke Kádár Gyula professzor, társelnöke Urbán András, a Szóló- Bor Szövetség és Terméktanács főtitkára volt. A mezőnyben a Bükkalja, és Tokajhegyalja borai vettek részt, háromszáznál is többen neveztek a már hagyományosnak is mondható versenyre. Néhány adat: Bükkaljáról 29, Tokajhegyaljáról 62 bor lett aranyérmes. A második helyért folyó küzdelemben Bükkalja már előbbre lett, hiszen 72 ezüstérmes bora árommal előzte meg a tokaji ezüstösöket. A bronzmedálért szinte fej-fej mellett folyt a küzdelem, itt Bükkalja 36, Tokajhegyalja 35 helyezésű bort tudott felvonultatni. Oklevelet 12 bükkaljai és 24 tokajhegyaljai bor kapott. A résztvevők, bortermelők és borbírálók elégedetten állapították meg, hogy a sok gond ellenére a termelési kedv és a hagyományosan minőségi igény újra feltámadóban van mindkét borvidéken. Németh László főkertész , AZ Megyei FM Hivatal 1995. JÚNIUS 7 • MAGYAR MEZŐGAZDASÁG 13