Magyar Mezőgazdaság, 1996. július-szeptember (51. évfolyam, 27-39. szám)

1996-07-17 / 29. szám

Inter-specifisták „A Borászati Füzetek múlt évi, 3. számában megjelent egy tárgyilagos, szakmailag részletesen tárgyalt elemzés és érté­kelés, valamint céltudatos borászati technológiai útmutatás, amit eddig bizony nagyon nélkülöztünk. Borász részéről ez az­ első mértékadó állásfoglalás az interspecifikus szőlőfajták termesztési és borászati értékeléséről. Sajnos, ahogy az inter­specifikus szőlőfajták a termesztésben tért hódítottak, annak arányában jelentkezett és eluralkodott az a szűklátókörűség, amely nem kedvezett a publikus közlésnek. Hivatalos helyen még ma sem oldották fel, az ezzel a nemesítési irányzattal szemben 1970-ben hozott megbélyegző állásfoglalást. Ezért sem volt népszerű erről a témáról - szolgálati idő alatt - nyilatkozni." Köszönöm Malya Ernőnek szé­les körú, saját gyakorlatából alá­támasztott hiteles közlését. Az interspecifikus szőlőfajtákkal való találkozása Szigetcsépen meggyőzhette arról, hogy amit leírt, az úgy is van. Közel 50 éve foglalkozunk az interspecifikus szőlőfajták nemesítésével, ez idő alatt több új fajta is született és került állami elismeréssel a termesztésbe. Kiegészítésként a követke­zőkkel szeretnék még a témá­hoz kapcsolódni. Malga Ernő mint borász, ha­tározottan állást foglalt az inter­specifikus szőlőfajták termesz­tési értékéről is. Azt írja: „A létrehozottt új fajták valóban környezetkímélők, s ez a jövő­ben megnövelheti (sajnos csak feltételes módot használt) ezen fajták belföldi forgalmazását. Ezt a pozitív véleményt sze­retném még kiegészíteni azzal, hogy az interspecifikus szőlőfaj­ták nemcsak belföldön, hanem már külföldön is bizonyítottak. Svájcban a Wádenswili Kuta­tó Intézetben Dr. Prof. Basler évek óta foglalkozik a Bianca fajta termesztésével. Kutatási ta­pasztalatai szerint, német és francia fajták növény-egészség­ügyi összehasonlításakor pero­­noszpóra, lisztharmat, botrytis­­szel szembeni ellenállása a lege­rősebb volt. Fajtaösszehasonlító bor­bírá­laton, 21 kontrollfajta versenyé­ben a Bianca az igen előkelő harmadik helyezést érte el. El­sőként a Zalagyöngyével kap­csolatosan szeretném ismertetni és kiegészíteni a róla alkotott képet. A Zalagyöngye mint kettős hasznosítású szőlőfajta került elismerésre. Mint étkezési szőlő megállta a helyét, a piacokon is lehet vele találkozni. Igen nép­szerű a kiskert és házikert-tulaj­­donosok körében, de üzemi kö­rülmények között is megbecsült fajta. A Hungarovin etyeki gazda­ságában, 25 hektáros szakcso­porti ültetvényben a Zala­­gyöngye 180 mázsa termést adott hektáronként. Mivel most kimondottan pezsgőalapbor­ként kívánta a Hungarovin fel­használni, a korai szüret mellett a cukorfok szeptember első he­tében 15 körül volt, savtartalma elérte a 8-9 ezreléket. Borászati értékelésénél meg kell említeni - miként azt Malya Ernő is megfogalmazta -, hogy alacsony a savtartalma, ezért a borkészítésnél erre ügyelni kell. De éppen alacsony savtartalma és magas cukorfoka teszi lehető­vé, hogy édes mustként az ala­csonyabb fokú mustok javításá­ra felhasználják. A must ilyen formában való felhasználása széles körben, már üzemi mére­tekben is gyakorlattá vált. E fajtával kapcsolatosan kü­lön is szólnom kell a Vajdaság­ból származó élményemről. A Vajdaságban igen nagy megbecsülésnek örvend a Za­lagyöngye. Széles körben elter­jedt. Egy ottani borászati bemu­tató során új oldaláról is megis­mertem a fajtát. Elsőnek a borából készült borpárlatot élvezhettem. Cso­dálatos finom íz- és illathatásról kellett meggyőződnöm. Ehhez szinte már nem is kell aromaa­nyag. A kedvező komponense­ket az OBI is regisztrálta. Máso­diknak a fajta mustjából készült misztellával találkoztam. Brix foka 66,92 volt. Itt is érvénye­sült a szőlő finom íze és zamata. Majd, hogy a meglepetés teljes legyen, megkóstoltuk a Za­­lagyöngye mustjából készült mézet is. Ezt akár biomézként is lehetne piacra hozni. Magyarországon és a világ­ban a mindenkori borhelyzet fogja diktálni, hogy mikor, mire kell figyelni és a felhasználási skálát a szerint kell szélesíteni. A Zalagyöngye mint alapanyag, sokoldalúan felhasználható, ter­mesztése során mindig piacra fog találni. Malya Ernő az OMMI adatai­ra hivatkozva említi, hogy az interspecifikus szőlőfajták terü­lete közel van a nyilvántartott 5000 hektárhoz, viszont a mér­tékadó becslések szerint, szór­ványban további 2000 hektárral lehet számolni. Ez a hazai szőlőterület 5-6 százalékát teszi ki, de ezek a faj­ták a alacsony átlagtermést adó hagyományos fajták termését pótolják. Úgy vélem, hogy a na­pi borfogyasztók igényét itthon is biztonságosan meg lehetne termelni a bortermő helyekre ajánlott, de nem korlátozott in­terspecifikus szőlőfajtákkal. Dr. Csizmazia D. József szőlőnemesítő Brüsszeli állásfoglalás: Az EU új határozata alapján - mely szerint a zöldség, gyümölcs és sző­lőtermesztésben környezet- és természetvédő technológiát kell alkalmaz­ni - került sor arra, hogy a szőlő esetében a gombabetegségeknek ellenál­ló szőlőfajtákat elismerjék. Az EU Szőlészeti Szakbizottsága 1994. december 14-én, 3255/94. szám alatt a német nemesítését és a gombabetegségeknek ellenálló „Phoenix" szőlőfajtát „minőségi fajtának" ismerte el. Az EU Szőlészeti Szakbizottsága ezzel a határozattal feloldotta és megszüntette a gomba­betegségekkel szemben ellenálló szőlőfajták eddigi diszkriminálását. A Bizottság 1995. szeptember 28-án, 2276/95. szám alatt, állást fog­lalt az Ausztriában termeszthető szőlőfajtákról. Erre azért került sor, mert közben Ausztria négy tartományában, ajánlott fajtaként a magyar nemesítésés Zalagyöngye és Bianca szőlőfajtákat is a telepíthető fajták között vette nyilvántartásba. A négy tartomány: Bécs, Niederösterreich, Burgenland és Steiermark. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy olyan csúcsminőségű fajtáink vannak, melyek minősége is megfelel a nemzetközi elvárásoknak. 14 MAGYAR MEZŐGAZDASÁG • 1996. JÚLIUS 17 Magyarországi állásfoglalás: A Magyar Szőlő- és Borgazdaság 1994. évi 3. számában az FM részéről az alábbi közlemény jelent meg: „Az EU-hoz való csatlakozásunk elha­tározott szándék magyar részről. A csatlakozási folyamatban húzó sze­repe van a jogrendszer harmonizációjának". Valószínű, hogy a jogharmonizáció keretében jelent meg az FM 14/1995. (V. 19.) számú rendeletében hogy négy, gombabetegségeknek ellenálló, minősített új szőlőfajtát, a Biancát, a Kunleányt, a Medinát és a Zalagyöngye fajtákat, a kiskunsági borvidékre kiegészítő fajtaként te­lepítésre hivatalosan engedélyezték. Reméljük, és erre ígéretünk van, hogy a kapuk szélesebbre tárulnak a rezisztens fajták előtt. Az új inter­specifikus szőlőfajták új technológiát kívánnak. A bor minőségét a fo­gyasztók ízlése határozza meg. Ezeket az igényeket kell kielégíteni a bo­rászoknak. Futurológusok szerint a jövő században nagy részben a kör­nyezet- és az egészségvédelmi előírások fogják szabályozni a termelést. Ezzel szembe kell nézni mindazoknak, akik a termelést irányítják.

Next