Magyar Mezőgazdaság, 2001. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
2001-07-11 / 28. szám
MONSANTO A repce betakarítással a hátunk mögött, az aratási időszak közepén, végén a gazda egyik szeme nevet, a másik meg sír. Idén a tavalyinál magasabbak a repce átvételi árak, ami jó hír, javítja a növény jövedelmezőségét, fokozza a termelői kedvet Ugyanakkor a búza átvételi ára nem éri el az önköltségi szintet, ami nagyon megnehezíti a gyengébb talajokon dolgozók életét A kedvezőtlen adottságok sokszor nem teszik lehetővé fémzárolt vetőmag, a kívánt műtrágya adagok, növényvédelmi technológia alkalmazását így a termésátlagok rendszerint alacsonyabbak az adott körülmények között elérhetőnél. Az általános helyzetértékelés szerint csak öttonnás hozam felett lehet számítani némi nyereségre. Tavaly a repce ára volt alacsony, részben emiatt csökkent jelentősen a növény vetésterülete. Az árak évenkénti, előre nehezen kiszámítható alakulása a többi növényre is jellemző. Míg az átvételi árak jelentősen csökkenhetnek egyik évről a másikra, addig a költségek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A költségek nagyobb hányada független a termésátlagtól. A jövedelmezőséget kétféle módon lehet javítani, a hozamok növelésével és a költségek csökkentésével. A különféle költségnemeket tekintve csak a talajművelés az, amelyik megtakarításra ad lehetőséget Magyarországon még csak gyerekcipőben jár az a talaj- és költségkímélő technológia, amivel Csehországban vagy az Európai Unióban a repcét és a gabonaféléket egyre nagyobb területen termesztik. A kímélő talajművelési technológia mellőzi a szántást mint fő költségelemet Száraz, meleg időben a szántás elmunkálás szintén költséges művelet mivel csak több menetben végezhető, ami nagy mértékben tovább csökkenti a talaj nedvességtartalmát Ezzel szemben minimum művelésben, jó kultúrállapotú talajon két művelettel előkészíthető a magágy, akár a repce, akár a gabonafélék vetéséhez. Sőt forgókoronás vetőgépek alkalmazásakor még a magágy nyitás is elmaradhat A nálunk nagyobb repcetermesztő hagyományokkal rendelkező Csehországban a következő elemekből áll a legelterjedtebb technológia: Elgyomosodott területen gabonaféle aratása előtt évelőmentesítő gyomirtás tarackbúza, mezei acat és más fajok ellen ROUNDUP alkalmazásával. 2. Aratás szalmaszecskázó és szétterítő adapterrel, abban az esetben, ha a szalma nem kerül felhasználásra. Egyébként közvetlenül az aratás után bálázzák a szalmát, majd a területről azonnal elszállítják. A kombájnból a termény ürítése a tábla szélén történik. 3. Nitrogén műtrágyát szórnak a területre, hogy a szalma bomlását meggyorsítsák. Rendszerint a foszfor és káliumműtrágya is ekkor kerül alkalmazásra. 4. Még mielőtt a talaj kiszáradna, tömörítő elemekkel kombinált szántóföldi kultivátorral, vagy tárcsával 5-10 centiméter mélyen megművelik a területet. A gyors taalajművelésnek és tömörítésnek köszönhetően, hamar megjelennek a gyomok és az árvakelés, amit fiatal, 5-10 centiméteres korban hektáronként 1,5-2 liter dózisú ROUNDUP-pal kezelnek. Az alacsony dózis mellett fontos, hogy ne híguljon fel a permedő, ezért maximum 150 liter/hektár vízmennyiséggel végzik a kezelést. Magágynyitó művelés 3-5 centiméter mélyen, közvetlenül a vetés előtt Többnyire éjszaka végzik, hogy minél kevesebb talajnedvesség menjen veszendőbe. A művelet előtt még kiszórják a N-alapműtrágyát 7. Vetés, leggyakrabban Horsch vetőkultirátorral. Horsch vetőgépből több mint 200 van használatban Csehországban. Emellett még elterjedten alkalmazzák a John Deere 750 A tárcsás vetőgépet. Ezt követően a repcetermesztés gyakorlata nem tér el a magyarországitól. A repcéhez hasonlóan termesztik a búzát A különbség az árvakelés irtásában lehet A ROUNDUP-ot gyakran kombinálják alacsony dózisú szulfonil karbamiddal. Több független intézet kutatóállomás vizsgálta a repce, búza termésátlagok alakulását eltérő művelésmódok mellett Az adatok szerint (fő. táblázat) a kímélő művelés minden esetben azonos vagy magasabb termést adott mint a szántásos művelés. Direktvetésben időnként előfordult terméscsökkenés. Magyarországon is jelentős számban rendelkezésre állnak már olyan vetőgépek (Simba, Vaderstad, John Deere 750 A, Amazon, Gaspardo) amelyekkel jó kultúrállapotú talajon kevés művelettel, a cseh gyakorlathoz hasonlóan előkészíthető a magágy. Nem alkalmasak a kímélő művelésre a túlságosan kötött vagy tömörödött és az elgyomosodott talajok. Lazítással és ROUNDUP-pal végzett gyommentesítéssel, ezek a területek is alkalmassá tehetők kímélő művelésre. A cseh példa azt bizonyítja, hogy van lehetőség a költségek jelentős csökkentésére a termésbiztonság fokozása mellett, ezért feltétlen megfontolásra érdemes az ottani repce és gabonatermesztési gyakorlat magyarországi alkalmazása. Összefoglalva, a kímélő talajművelés legfőbb előnyei: - költségcsökkentő hatású; - a talajnedvesség megőrző művelésnek köszönhetően nő a termésbiztonság különösen repcében. Még szélsőségesen száraz körülmények között is biztos a kelés, megfelelő lesz a tőállomány; - kisebb élő- és gépi munka ráfordítással jár; - kevésbé van kitéve a talaj a deflációnak, eróziónak. A technológia sikeres alkalmazásának legfontosabb elemei: - évelő gyomoktól mentes, nem tömörödött talaj; - a szármaradványok darabolása, szétterítése; - időben végzett tarlóhántás, tömörítés; - okszerű tápanyagutánpótlás; - időben történő ROUNDUP alkalmazás; - a megfelelő vetőgép megléte. Czepó Mihály Monsanto Kft REPCE ÉS BÚZATERMESZTÉS CSEHÜL I. táblázat: Őszi búza terméseredmények 1989-1994 (Troubsko Kutató Intézet, Hrusovany) Művelésmód Elővetemény Átlag (t/ha) lucerna kukorica borsó Szántás, 22 cm mélyen 5,24 7,63 7,57 6,82 Szántás, 15 cm mélyen 5,40 7,45 7,58 6,81 Direkt vetés 5,94 7,29 7,56 6,93 Tárcsa, 10 cm mélyen 5,78 7,62 7,62 7,01 Adag 5,59 7,51 7,58 6,89 4. táblázat: Őszi káposztarepce terméseredmények 1998-2000 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) Művelésmód Termés: t/ha Átlag 1998 1999 2000 t/ha% Szántás 15 cm mélyen Vetés: Mistral 4,14 3,12 2,93 3,40 100 Tárcsa 10 cm mélyen Vetés: John Deere 750 A 4,64 3,29 3,76 3,90 114,7 Művelés nélkül Vetés: John Deere 750 A 4,33 3,06 2,33 3,24 95,4 Átlag 4,37 3,16 3,01 3,51 X 5. táblázat: Őszi búza terméseredmények 1998-2000 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) Művelésmód Termés: t/ha Átlag 1998 1999 2000 t/ha% Szántás 15 cm mélyen Vetés: Mistral 8,04 5,55 4,29 5,96 100 Tárcsa 10 cm mélyen Vetés: John Deere 750 A 7,62 6,29 4,24 6,05 101,5 Művelés nélkül Vetés: John Deere 750 A 7,34 5,78 4,896 100,7 Átlag 7,67 5,87 4,476 X 2. táblázat: Őszi búza terméseredmények 1989-1997 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) Művelésmód Elővetemény Átlag (t/ha) lucerna kukorica borsó Szántás, 22 cm mélyen 7,05 7,63 7,58 7,42 Szántás, 15 cm mélyen 7,13 7,56 7,42 7,37 Direkt vetés 6,87 7,43 7,59 7,29 Tárcsa, 10 cm mélyen 7,07 7,67 7,06 7,27 Adag 7,03 7,57 7,41 7,34 Művelésmód Elővetemény Átlag (t/ha) Kukorica, cukorrépa Őszi búza, cukorrépa Árpa, cukorrépa Szántás, 22 cm mélyen 6,04 6,23 6,31 6,20 Szántás, 15 cm mélyen 6,13 6,43 6,59 6,38 Direkt vetés 6,23 6,41 6,56 6,40 Tárcsa, 10 cm mélyen 6,50 6,54 6,38 6,47 Adag 6,22 6,40 6,46 6,36 6. táblázat: Tavaszi árpa terméseredmények 1998-2000 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) Művelésmód Termés: t/ha Átlag 1998 1999 2000 t/ha% Szántás 15 cm mélyen Vetés: Mistral 6,11 4,68 4,53 5,11 100 Tárcsa 10 cm mélyen Vetés: John Deere 750 A 6,42* 4,75 4,26 5,14 100,7 Művelés nélkül Vetés: John Deere 750 A 6,36 4,41 4,77 5,18 101,4 Adag 6,30 4,61 4,52 5,14 X 3. táblázat: Tavaszi árpa terméseredmények 1989-1997 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) 32 MAGYAR MEZŐGAZDASÁG • 2001. JÚLIUS 11