Magyar Mezőgazdaság, 2001. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)

2001-07-11 / 28. szám

MONSANTO A repce betakarítással a hátunk mö­gött, az aratási időszak közepén, végén a gazda egyik szeme nevet, a másik meg sír. Idén a tavalyinál magasabbak a repce átvételi árak, ami jó hír, javítja a növény jövedelmezőségét, fokozza a termelői kedvet Ugyanakkor a búza átvételi ára nem éri el az önköltségi szintet, ami nagyon megnehezíti a gyengébb talajokon dolgozók életét A kedvezőtlen adottságok sokszor nem teszik lehetővé fémzárolt vető­mag, a kívánt műtrágya adagok, nö­vényvédelmi technológia alkalmazását így a termésátlagok rendszerint alacso­nyabbak az adott körülmények között elérhetőnél. Az általános helyzetérté­kelés szerint csak öttonnás hozam fe­lett lehet számítani némi nyereségre. Tavaly a repce ára volt alacsony, rész­ben emiatt csökkent jelentősen a nö­vény vetésterülete. Az árak évenkénti, előre nehezen kiszámítható alakulása a többi növényre is jellemző. Míg az át­vételi árak jelentősen csökkenhetnek egyik évről a másikra, addig a költségek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A költségek nagyobb há­nyada független a termésátlagtól. A jö­vedelmezőséget kétféle módon lehet javítani, a hozamok növelésével és a költségek csökkentésével. A különféle költségnemeket tekintve csak a talaj­művelés az, amelyik megtakarításra ad lehetőséget Magyarországon még csak gyerekcipőben jár az a talaj- és költség­kímélő technológia, amivel Csehor­szágban vagy az Európai Unióban a repcét és a gabonaféléket egyre na­gyobb területen termesztik. A kímélő talajművelési technoló­gia mellőzi a szántást mint fő költség­elemet Száraz, meleg időben a szántás elmunkálás szintén költséges művelet mivel csak több menetben végezhető, ami nagy mértékben tovább csökkenti a talaj nedvességtartalmát Ezzel szem­ben minimum művelésben, jó kultúrál­­lapotú talajon két művelettel előkészít­hető a magágy, akár a repce, akár a ga­bonafélék vetéséhez. Sőt forgókoro­­nás vetőgépek alkalmazásakor még a magágy nyitás is elmaradhat A nálunk nagyobb repceter­mesztő hagyományokkal rendelkező Csehországban a következő elemek­ből áll a legelterjedtebb technológia:­­ Elgyomosodott területen gabo­naféle aratása előtt évelőmentesítő gyomirtás tarackbúza, mezei acat és más fajok ellen ROUNDUP alkalmazá­sával. 2. Aratás szalmaszecskázó és szétterítő adapterrel, abban az eset­ben, ha a szalma nem kerül felhaszná­lásra. Egyébként közvetlenül az aratás után bálázzák a szalmát, majd a terü­letről azonnal elszállítják. A kombájn­ból a termény ürítése a tábla szélén történik. 3. Nitrogén műtrágyát szórnak a területre, hogy a szalma bomlását meg­gyorsítsák. Rendszerint a foszfor és ká­liumműtrágya is ekkor kerül alkalma­zásra. 4. Még mielőtt a talaj kiszáradna, tömörítő elemek­kel kombinált szántóföldi kulti­­vátorral, vagy tár­csával 5-10 centi­méter mélyen megművelik a te­rületet­­. A gyors ta­a­lajművelésnek és tömörítésnek köszönhetően, hamar megjelen­nek a gyomok és az árvakelés, amit fiatal, 5-10 centi­­méteres korban hektáronként 1,5-2 liter dózisú ROUNDUP-pal kezelnek. Az ala­csony dózis mel­lett fontos, hogy ne híguljon fel a permedő, ezért maximum 150 li­­ter/hektár vízmennyiséggel végzik a ke­zelést­­. Magágynyitó művelés 3-5 cen­timéter mélyen, közvetlenül a vetés előtt Többnyire éjszaka végzik, hogy minél kevesebb talajnedvesség menjen veszendőbe. A művelet előtt még ki­szórják a N-alapműtrágyát 7. Vetés, leggyakrabban Horsch vetőkultirátorral. Horsch vetőgépből több mint 200 van használatban Csehországban. Emellett még elterjed­­ten alkalmazzák a John Deere 750 A tárcsás vetőgépet. Ezt követően a repcetermesztés gyakorlata nem tér el a magyarorszá­gitól. A repcéhez hasonlóan termesztik a búzát A különbség az árvakelés irtá­sában lehet A ROUNDUP-ot gyakran kombinálják alacsony dózisú szulfonil karbamiddal. Több független intézet kutatóál­lomás vizsgálta a repce, búza termésát­lagok alakulását eltérő művelésmódok mellett Az adatok szerint (f­ő. táblá­zat) a kímélő művelés minden esetben azonos vagy magasabb termést adott mint a szántásos művelés. Direktvetés­­ben időnként előfordult terméscsök­kenés. Magyarországon is jelentős szám­ban rendelkezésre állnak már olyan ve­tőgépek (Simba, Vaderstad, John Deere 750 A, Amazon, Gaspardo) amelyekkel jó kultúrállapotú talajon kevés művelettel, a cseh gyakorlathoz hasonlóan előkészíthető a magágy. Nem alkalmasak a kímélő művelésre a túlságosan kötött vagy tömörödött és az elgyomosodott talajok. Lazítással és ROUNDUP-pal végzett gyommentesí­téssel, ezek a területek is alkalmassá tehetők kímélő művelésre. A cseh példa azt bizonyítja, hogy van lehető­ség a költségek jelentős csökkentésére a termésbiztonság fokozása mellett, ezért feltétlen megfontolásra érdemes az ottani repce és gabonatermesztési gyakorlat magyarországi alkalmazása. Összefoglalva, a kímélő talajműve­lés legfőbb előnyei: - költségcsökkentő hatású; - a talajnedvesség megőrző mű­velésnek köszönhetően nő a termés­biztonság különösen repcében. Még szélsőségesen száraz körülmények kö­zött is biztos a kelés, megfelelő lesz a tőállomány; - kisebb élő- és gépi munka ráfor­dítással jár; - kevésbé van kitéve a talaj a def­lációnak, eróziónak. A technológia sikeres alkalmazá­sának legfontosabb elemei: - évelő gyomoktól mentes, nem tömörödött talaj; - a szármaradványok darabolása, szétterítése; - időben végzett tarlóhántás, tö­mörítés; - okszerű tápanyagutánpótlás; - időben történő ROUNDUP al­kalmazás; - a megfelelő vetőgép megléte. Czepó Mihály Monsanto Kft REPCE ÉS BÚZATERMESZTÉS CSEHÜL I. táblázat: Őszi búza terméseredmények 1989-1994 (Troubsko Kutató Intézet, Hrusovany) Művelésmód Elővetemény Átlag (t/ha) lucerna kukorica borsó Szántás, 22 cm mélyen 5,24 7,63 7,57 6,82 Szántás, 15 cm mélyen 5,40 7,45 7,58 6,81 Direkt vetés 5,94 7,29 7,56 6,93 Tárcsa, 10 cm mélyen 5,78 7,62 7,62 7,01 Adag 5,59 7,51 7,58 6,89 4. táblázat: Őszi káposztarepce terméseredmények 1998-2000 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) Művelésmód Termés: t/ha Átlag 1998 1999 2000 t/ha% Szántás 15 cm mélyen Vetés: Mistral 4,14 3,12 2,93 3,40 100 Tárcsa 10 cm mélyen Vetés: John Deere 750 A 4,64 3,29 3,76 3,90 114,7 Művelés nélkül Vetés: John Deere 750 A 4,33 3,06 2,33 3,24 95,4 Átlag 4,37 3,16 3,01 3,51 X 5. táblázat: Őszi búza terméseredmények 1998-2000 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) Művelésmód Termés: t/ha Átlag 1998 1999 2000 t/ha% Szántás 15 cm mélyen Vetés: Mistral 8,04 5,55 4,29 5,96 100 Tárcsa 10 cm mélyen Vetés: John Deere 750 A 7,62 6,29 4,24 6,05 101,5 Művelés nélkül Vetés: John Deere 750 A 7,34 5,78 4,896 100,7 Átlag 7,67 5,87 4,476 X 2. táblázat: Őszi búza terméseredmények 1989-1997 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) Művelésmód Elővetemény Átlag (t/ha) lucerna kukorica borsó Szántás, 22 cm mélyen 7,05 7,63 7,58 7,42 Szántás, 15 cm mélyen 7,13 7,56 7,42 7,37 Direkt vetés 6,87 7,43 7,59 7,29 Tárcsa, 10 cm mélyen 7,07 7,67 7,06 7,27 Adag 7,03 7,57 7,41 7,34 Művelésmód Elővetemény Átlag (t/ha) Kukorica, cukorrépa Őszi búza, cukorrépa Árpa, cukorrépa Szántás, 22 cm mélyen 6,04 6,23 6,31 6,20 Szántás, 15 cm mélyen 6,13 6,43 6,59 6,38 Direkt vetés 6,23 6,41 6,56 6,40 Tárcsa, 10 cm mélyen 6,50 6,54 6,38 6,47 Adag 6,22 6,40 6,46 6,36 6. táblázat: Tavaszi árpa terméseredmények 1998-2000 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) Művelésmód Termés: t/ha Átlag 1998 1999 2000 t/ha% Szántás 15 cm mélyen Vetés: Mistral 6,11 4,68 4,53 5,11 100 Tárcsa 10 cm mélyen Vetés: John Deere 750 A 6,42* 4,75 4,26 5,14 100,7 Művelés nélkül Vetés: John Deere 750 A 6,36 4,41 4,77 5,18 101,4 Adag 6,30 4,61 4,52 5,14 X 3. táblázat: Tavaszi árpa terméseredmények 1989-1997 (Troubsko Kutató Intézet, Ivanovice) 32 MAGYAR MEZŐGAZDASÁG • 2001. JÚLIUS 11

Next