Magyar Mezőgazdaság, 2002. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)

2002-11-27 / 48. szám

л. AGRARUTUMK A nyugati sajtó szerint... „Mindössze hat hetünk van a problematikus fejezetek tökéle­tesítésére, lezárására!" - fi­gyelmeztette a csatlakozó or­szágok agrárminisztereit Franz Fischler az agrárügyek biztosa a november 8-ai prágai találko­zón. Ez a találkozó volt egyben az utolsó lehetőség az esetle­ges félreértések tisztázására, valamint információcserére a kibővítéssel kapcsola­tos egyezkedések utol­só futamában. Az agrárbiztos ag­gódása azonban feles­legesnek bizonyult, Adrian Taylor az EU Külügyi és Diplomá­ciai Kapcsolatok Álta­lános Igazgatási osztá­lya professzorának az EU Observer Só & Bors sorozatában megjelent cikke szerint. Taylor november 12-ei „A kibővítésről, a kon­vencióról és arról, hogy miért vagyunk tévhitben"­­ című esszéjében egyhónapos po­zsonyi, prágai, budapesti kör­utazásának tapasztalatait összefoglalva, nagy meg­könnyebbüléssel állapítja meg, hogy a Brüsszelben kigondolt megoldások a valóságban is megállják a helyüket, de általá­nosságban azt tapasztalta, hogy a közép-kelet-európai or­szágok nem képesek megbir­kózni a dinamizmus félelmé­vel. Kishitűségük oka érthetet­len, hiszen a külföldi befekteté­sek száma kizárólagosan a kö­­zép-kelet-európai országokban növekedett az előző tizenkét hónaphoz képest. A kelet-európai országok gyorsított tempóban készülnek az EU tagságra, de a nagy igye­kezetben nem jut eszükbe, hogy feltegyék a kérdést, mit várnak igazán az EU-tól a csat­lakozás után? A kiadványok he­lyett párbeszédekre, szakmai találkozókra lenne szükség, s elsősorban azt kell megértetni a lakossággal, hogy mit jelent az EU, hogyan húzhatnak hasz­not belőle, mert enélkül meg­bukik az EU kampány - vonja le a következtetést Taylor. Pozitív előrejelzések A Le Soir című francia napilap Balázs Péter magyar államtit­kárral készített interjúja novem­ber 10-én jelent meg, melyben az államtitkár az EU csatlako­zással kapcsolatban azt nyilat­kozta, hogy a magyar emberek számára az EU imázsa egyet je­lent a szabadság, a gyarapodás és a magasabb életszínvonal képével. A Le Soir hozzátette, hogy a Magyarország felké­szültségéről szóló előrejelzések igen pozitívak. Az ország az el­múlt hónap folyamán tovább folytatta az acquis által előírt politikai kritériumok teljesíté­sét. Az EU Bizottság jelentése szerint az ország piacgazdasá­ga jól működik, a törvények beiktatása az összes területen, úgy mint a belső piac, a szociál­politika, a belügyek, a telekom­munikáció és az energia szek­torban kielégítő. Pozitív irányú fejlődés tapasztalható a leve­gő-, víz-, ipari szennyezés el­lenőrzésében, valamint a GMO (Geneticaly Modified Orga­nism) szektorban is. Magyaror­szág legsebezhetőbb pontja azonban a továbbra is fennálló korrupció és a laza, sok esetben nem korrekt, pénzügyi ellenőr­zési rendszer. „Lelkesedési” mutató A belga De Standaard novem­berben sorozatot indított az újonnan csatlakozó tagorszá­gokról. „A magyarok nyelvét képtelenség lesz megérteni, ennek ellenére az Európai Unió örülhet, hogy nemsokára tag­jai között üdvözölheti őket" - olvasható a bevezető sorban. A közismert „legkellemesebb barakk a szocialista táborban" (legalábbis ahogy a hideghá­ború idején neveztek minket) mondattal folytatja or­szágunk bemutatását a cikksorozat. A ma­gyarok valahogy min­dig mások voltak, mint a többi szocialista or­szág, más étkezési kul­túrával, egy germano­­fon számára megta­­nulhatatlannak tűnő anyanyelvvel, mely nem szláv vagy finn­ugor eredetű (!?). De ami leginkább elhatárolta őket a többi kommunista országtól, hogy a „megszállás" évei alatt sohasem fogadtak feltétel nél­küli engedelmességet az oro­szoknak. Az ország a kommu­nista időkben is megőrizd nemzeti jellegét. 1956-ban az oroszok ugyan le tudták verni a forradalmat, de az orosz nyel­vet, a keleti blokk „lingua fran­káját", a magyarok sohasem­ vették komolyan, s ugyanígy taszítottak el mindent, ám nemzetidegen volt. A vasfüg­göny felhúzásával a magyarok elsőnek nyitották meg az oszt­rák határt a keletnémeteknél és azóta némi megtorpanás­sal, de az ország vitathatatla­nul gyors fejlődésnek indult. Magyarország jelenleg GDP-je alapján az első helyen áll a tíz csatlakozni vágyó ta­gország között. A kilencvenes évek vége pedig, amikor fel­csillant az Európai Unióhoz va­ló csatlakozás lehetősége, m­ég nagyobb versenyre sarkallta a magyarokat. A lelkesedési mu­tató a felmérések alapján elér­te a 70 százalékot, a tízmilliós országból ennyien szavazná­nak jelenleg az EU tagságra. Híd a komp helyett Természetesen 2004-ig még hosszú utat kell megtennie a problematikus területek felszá­molásában, úgymint a cigány­ság kérdésében és a mezőgaz­dasági támogatások ügyében. A félelem, hogy a gazdag nyu­gatiak felvásárolják az orszá­got, akárcsak Lengyelország­ban, még mindig mélyen él az emberek tudatában. A külföl­diek földvásárlásának korláto­zására a magyar kormány 7 éves átmeneti időszakot jelölt ki, ennek ellenére napjainkig a köztudatban él, hogy gazdag osztrákok még a földrendele­­tek törvénybeiktatása előtt fel­vásárolták a magyar puszta há­romnegyedét. A magyarok jövőbeni szere­pe tehát - fejezi be a cikk ha­zánk bemutatását - döntő fon­tosságú lesz az EU-ban kedve­ző földrajzi helyzete miatt, híd ex-Jugoszlávia és Ukrajna felé, de nemsokára új szomszédja­ként üdvözölheti Brüsszel is. Brüsszel, november 20. „A magyarok nyelvét képtelenség lesz megérteni, ennek ellenére az Európai Unió örülhet, hogy nemsokára tagjai között üdvözölheti őket" MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2002. NOVEMBER 27 .A Boer & Tuinders, a De Standaard, az EU Obser­ver, a Financial Times, a Le Soir cikkei alapján) 6

Next