Magyar Mezőgazdaság, 2002. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)
2002-11-27 / 48. szám
л. AGRARUTUMK A nyugati sajtó szerint... „Mindössze hat hetünk van a problematikus fejezetek tökéletesítésére, lezárására!" - figyelmeztette a csatlakozó országok agrárminisztereit Franz Fischler az agrárügyek biztosa a november 8-ai prágai találkozón. Ez a találkozó volt egyben az utolsó lehetőség az esetleges félreértések tisztázására, valamint információcserére a kibővítéssel kapcsolatos egyezkedések utolsó futamában. Az agrárbiztos aggódása azonban feleslegesnek bizonyult, Adrian Taylor az EU Külügyi és Diplomáciai Kapcsolatok Általános Igazgatási osztálya professzorának az EU Observer Só & Bors sorozatában megjelent cikke szerint. Taylor november 12-ei „A kibővítésről, a konvencióról és arról, hogy miért vagyunk tévhitben" című esszéjében egyhónapos pozsonyi, prágai, budapesti körutazásának tapasztalatait összefoglalva, nagy megkönnyebbüléssel állapítja meg, hogy a Brüsszelben kigondolt megoldások a valóságban is megállják a helyüket, de általánosságban azt tapasztalta, hogy a közép-kelet-európai országok nem képesek megbirkózni a dinamizmus félelmével. Kishitűségük oka érthetetlen, hiszen a külföldi befektetések száma kizárólagosan a közép-kelet-európai országokban növekedett az előző tizenkét hónaphoz képest. A kelet-európai országok gyorsított tempóban készülnek az EU tagságra, de a nagy igyekezetben nem jut eszükbe, hogy feltegyék a kérdést, mit várnak igazán az EU-tól a csatlakozás után? A kiadványok helyett párbeszédekre, szakmai találkozókra lenne szükség, s elsősorban azt kell megértetni a lakossággal, hogy mit jelent az EU, hogyan húzhatnak hasznot belőle, mert enélkül megbukik az EU kampány - vonja le a következtetést Taylor. Pozitív előrejelzések A Le Soir című francia napilap Balázs Péter magyar államtitkárral készített interjúja november 10-én jelent meg, melyben az államtitkár az EU csatlakozással kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a magyar emberek számára az EU imázsa egyet jelent a szabadság, a gyarapodás és a magasabb életszínvonal képével. A Le Soir hozzátette, hogy a Magyarország felkészültségéről szóló előrejelzések igen pozitívak. Az ország az elmúlt hónap folyamán tovább folytatta az acquis által előírt politikai kritériumok teljesítését. Az EU Bizottság jelentése szerint az ország piacgazdasága jól működik, a törvények beiktatása az összes területen, úgy mint a belső piac, a szociálpolitika, a belügyek, a telekommunikáció és az energia szektorban kielégítő. Pozitív irányú fejlődés tapasztalható a levegő-, víz-, ipari szennyezés ellenőrzésében, valamint a GMO (Geneticaly Modified Organism) szektorban is. Magyarország legsebezhetőbb pontja azonban a továbbra is fennálló korrupció és a laza, sok esetben nem korrekt, pénzügyi ellenőrzési rendszer. „Lelkesedési” mutató A belga De Standaard novemberben sorozatot indított az újonnan csatlakozó tagországokról. „A magyarok nyelvét képtelenség lesz megérteni, ennek ellenére az Európai Unió örülhet, hogy nemsokára tagjai között üdvözölheti őket" - olvasható a bevezető sorban. A közismert „legkellemesebb barakk a szocialista táborban" (legalábbis ahogy a hidegháború idején neveztek minket) mondattal folytatja országunk bemutatását a cikksorozat. A magyarok valahogy mindig mások voltak, mint a többi szocialista ország, más étkezési kultúrával, egy germanofon számára megtanulhatatlannak tűnő anyanyelvvel, mely nem szláv vagy finnugor eredetű (!?). De ami leginkább elhatárolta őket a többi kommunista országtól, hogy a „megszállás" évei alatt sohasem fogadtak feltétel nélküli engedelmességet az oroszoknak. Az ország a kommunista időkben is megőrizd nemzeti jellegét. 1956-ban az oroszok ugyan le tudták verni a forradalmat, de az orosz nyelvet, a keleti blokk „lingua frankáját", a magyarok sohasem vették komolyan, s ugyanígy taszítottak el mindent, ám nemzetidegen volt. A vasfüggöny felhúzásával a magyarok elsőnek nyitották meg az osztrák határt a keletnémeteknél és azóta némi megtorpanással, de az ország vitathatatlanul gyors fejlődésnek indult. Magyarország jelenleg GDP-je alapján az első helyen áll a tíz csatlakozni vágyó tagország között. A kilencvenes évek vége pedig, amikor felcsillant az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetősége, még nagyobb versenyre sarkallta a magyarokat. A lelkesedési mutató a felmérések alapján elérte a 70 százalékot, a tízmilliós országból ennyien szavaznának jelenleg az EU tagságra. Híd a komp helyett Természetesen 2004-ig még hosszú utat kell megtennie a problematikus területek felszámolásában, úgymint a cigányság kérdésében és a mezőgazdasági támogatások ügyében. A félelem, hogy a gazdag nyugatiak felvásárolják az országot, akárcsak Lengyelországban, még mindig mélyen él az emberek tudatában. A külföldiek földvásárlásának korlátozására a magyar kormány 7 éves átmeneti időszakot jelölt ki, ennek ellenére napjainkig a köztudatban él, hogy gazdag osztrákok még a földrendeletek törvénybeiktatása előtt felvásárolták a magyar puszta háromnegyedét. A magyarok jövőbeni szerepe tehát - fejezi be a cikk hazánk bemutatását - döntő fontosságú lesz az EU-ban kedvező földrajzi helyzete miatt, híd ex-Jugoszlávia és Ukrajna felé, de nemsokára új szomszédjaként üdvözölheti Brüsszel is. Brüsszel, november 20. „A magyarok nyelvét képtelenség lesz megérteni, ennek ellenére az Európai Unió örülhet, hogy nemsokára tagjai között üdvözölheti őket" MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2002. NOVEMBER 27 .A Boer & Tuinders, a De Standaard, az EU Observer, a Financial Times, a Le Soir cikkei alapján) 6