Magyar Mezőgazdaság, 2003. január-március (58. évfolyam, 1-13. szám)
2003-01-08 / 2. szám
>ф HÍREK, ESEMÉNYEK Halastavak részvétele a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Programban A mezőgazdaságra és a környezet/természetvédelemre egyaránt vonatkozó joganyagok közül stratégiai fontosságú a környezetkímélő és a vidék fenntartását célzó mezőgazdasági termelési módszerek támogatásáról szóló, 2078/92 számú EU agrár-környezetvédelmi rendelet” hazai átvétele és alkalmazása. Ennek érdekében került kialakításra a hazai viszonyoknak leginkább megfelelő Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP), amelynek bevezetéséről 2253/1999. (X. 7.) Kormányhatározat intézkedett. A program megvalósítása gyakorlatilag a 2002. évtől indulna, amelyre 2,2 milliárd forintos keretösszeget biztosít a tervezett agrárgazdasági támogatási rendszer. A program alapját a zonális vagy térségi célprogramok és a horizontális vagy országos célprogramok alkotják. A környezetbarát termelési és gazdálkodási eljárásokat és az értékes élőhelyek megőrzését, kialakítását célzó horizontális célprogramok a következők: • Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram • Integrált gazdálkodási célprogram • Ökológiai gazdálkodási célprogram • Extenzív gyephasznosítási célprogram • Vizes élőhely hasznosítási célprogram A vizes élőhelyek megőrzését célzó program egyik legfontosabb célterülete a halastavak természeti értékeinek és értékes élőhelyeinek megőrzése. A program lényege, hogy a gazdálkodók önkéntesen vehetnek részt a környezetvédelmi intézkedések vállalásában. A termelés kiesésből adódó veszteségeiket a program kifizetések formájában kompenzálja, amely kompenzáció mértéke függ a programba bevont terület méretétől és a vállalt intézkedésektől. A halastavak szerepe A Haltermelők Országos Szövetsége és a Halászati Terméktanács az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztályának munkatársaival egyeztetve elkészítette a halastavak Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Programban való részvételének indoklását és javaslatot tett a célprogramban vállalandó intézkedésekre is. Az indoklás kifejtette, hogy a halastavak Magyarországon a vízi élővilág megőrzése szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a halastavak, ugyanis országszerte elterjedtek, a halastavi termelőtevékenység gondoskodik a vizes élőhely fennmaradásáról, ráadásul a természetes vizeknél mintegy százszor nagyobb biomassza koncentrálódik bennük, így kiváló táplálkozási lehetőséget kínálnak a vízimadarak számára. Összterületük jelenleg mintegy 25 000 ha, de ebből csak kb. 22 000 ha üzemel. A legnagyobb kiterjedésű halastó-rendszerek az Alföldön a Tisza és Körösök vízrendszeréhez, illetve az ezekből kiágazó öntözőcsatornákhoz kapcsolódva, körtöltések építésével létesültek. A halastavak a haltermelésen túl a következő környezetvédelmi területeken bírnak jelentőséggel: - a természetvédelemben és a tájvédelemben, - a talajvíz - háztartásban és felszíni víztározásban - a mikroklíma kialakításában, - ökoturizmus, - a vadgazdálkodásban - a műemlékvédelem számos területén. A NAKP tervezett intézkedései A halastavak természetvédelmi jelentőségét elsősorban az ott előforduló fajok természetvédelmi értéke és azok állományainak nagyságai adják. A környezetüktől eltérő adottságokkal rendelkező tavak szintén nagy jelentőséggel bírnak az úgy nevezett „zöld folyosók” (v. ökológiai hálózat) rendszerében, mert szaporodó, táplálkozó és pihenő helyként szolgálhatnak az e „folyosók” mentén vándorló állatfajok számára. A NAKP halastavi programjának célja a működő halastavak természeti értékének növelése az állományok nagyságának növelésével és az élőhely funkciók megőrzésével, valamint a halastavak ökológiai hálózatokban betöltött szerepének megőrzése. A programban részt venni kívánó gazdálkodók számára a javaslat a következő vállalásokat irányozza elő: Vízkormányzás: A gazdálkodóknak az ivadéknevelő tavak kivételével a halastavakat április 1. napjáig fel kell töltenie. Fészkelési időben (március 15június 30.) 20 cm-nél nem lehet nagyobb vízszint ingadozás. Nádgazdálkodás: A gazdálkodó vállalja, hogy a nád aratását és kiszállítását olyan időszakban végzi, amikor a munkálatok nem zavarják a parti tájék életközösségeit. Vízi növényzet védelme: A gazdálkodó vállalja hogy olyan gazdálkodást folytat, amely lehetővé teszi a víztér egyes területein a hínár vegetáció megmaradását. Madárvédelem: A gazdálkodó vállalja, hogy pályázatához „Madár riasztási tervet” készít és a madár riasztást a tenyészidőszak alatt e terv szerint végzi. Trágyázás: A tavakon elsősorban szerves trágyát (istálló trágya és hígtrágya) lehet alkalmazni a természetes hozam fokozásán. Műtrágyák alkalmazása maximum 100 kg/ha/év mennyiségben megengedett. Tavak lecsapolása előtt egy hónappal trágyázni nem szabad. Nettó hozam: A programban részt vevő tavakon olyan gazdálkodást kell megvalósítani, amelynek nettó hozama nem lehet magasabb mint 1200 kg/ha/év. A végleges feltételeket a várhatóan még az idén megjelenő támogatási rendelet, illetve az annak alapján meghirdetett pályázati kiírás tartalmazza majd. A pályázatban résztvevő gazdálkodók között objektív pontszámok alapján kialakítandó rangsort állítanak fel és a program pénzügyi keretének megfelelő számú nyertes pályázóval támogatási szerződést köt a minisztérium. A pontozásnál várhatóan fontos szempont lesz a terület természetvédelmi jelentősége, az ot folyó gazdálkodás módja és hogy a pályázó mióta gazdálkodik az adott területen A programban résztvevő gazdálkodónak ; pályázati kiírásban majdan szereplő valamennyi intézkedést vállalnia kell, abbé részletek nem emelhetőek ki és nem hagyhatók el. Az intézkedések területi lehatárolásának egysége a tó, jó részletekkel nem lehet majd részt venni a programban. A gazdálkodó kieső bevételeinek részleges kompenzálására szolgáló kifizetés mértékét majd a támogatási rendelet tartalmazza, e javaslat 8 000 Ft/ha/év összegben állapította ezt meg. A tervek szerint a kompenzációs összeg 50%-át a nyertes pályázók a szerződéskötés után kapják meg, míg a második részösszeg a vállalások teljesítésének ellenőrzése után válik majd elérhetővé. Az intézkedések teljesülését egyedileg fogják elbírálni, így lehetőség lesz arra, hogy a nem a pályázó hibájából elmaradó vállalások (pl. aszály miatti vízszint ingadozás stb.) miatt ne essen ki a programból a gazdálkodó. Kompenzáció A tervek szerint a jövő évben bevezetendő program, később tovább fejlődik majd, és az Európai Unióban már elterjedt rendszerben fog működni. Ez azt jelentené, hogy a fentebb vázolt „alapprogramon felül még további vállalásokat tehetnek a gazdálkodók, amelyekért további támogatásokat kaphatnak. Az EU-ban ezek az összegek úgy vannak megállapítva, hogy a károk, illetve az elmaradt haszon kompenzálásán túl ösztönzőket is tartalmaznak, elősegítve ezzel a minél szélesebb körű részvételt. B. T. 8 Halászati Lapok