Magyar Műhely, 1963. július (1. évfolyam, 5. szám)
1963 / 5. szám - Határ Győző: A rezervációkon (részlet Az Őrző Könyvéből); [könyvismertetés]
HATÁR GYŐZŐ A REZERVÁCIÓKON * sietős, félős emlékezet — én és tis ti boldogok, hogy soha közéjük nem tartoztatok és nem az ő idejükben kellett élnetek ! ...Mint az a nem túlságosan régi keletű közmondás tartja, hogy ’ahonnan segélykiáltást hallunk, onnan menekülünk’ , az írók csordája a tizedére olvadt, és halottaival és eltűntjeivel veszedelmesen megfogyatkozott. A kormányzat jónak látta, hogy muzeális célból megmentsen néhányat e bölényből — azon a Fenntartott Területen, amelyet fajtájának kijelölt a félbemaradt filozófusok tanyáztak itt, akiket b irodalmároknak’ neveztek a hagyomány szerint s mint ahogyan a vesének mellékveséje van, úgy volt az irodalmárok fejének mellékfeje az arisztotelészi bestia — mert ha a Sztagirita az asszonyi állat gyűrűző méhét külön állatnak tartotta, úgy ez volt a mellékfej is : a fogalmazásban bujálkodó bestia annak a félbemaradt filozófusfajtának, ami az irodalmár, a fogalmazás volt szervi elváltozása, gyógyíthatatlan szenvedélye, izgékony állatocskája, szelíd ’mellékvelő’-gyulladása, ami azután az agyvelőre ment (némelyiknek volt a mellékfejben ötletnedvelő mirigye is, ez a mirigy váladékolta az ötletet, amelyet a mellékfej szakadatlanul fogalmazott, ha ez a paranoid hormon nem töltötte be egészen * (Részlet Az Őrző Könyve c. fantasztikus regényből) — 1