Majovszky Pál szerk.: Magyar Művészet 6. évfolyam 1930

TANULMÁNYOK - Ybl Ervin lovag: A fóti templom

lévő íelkeket, a rajtuk levő parasztházakat lebontatta és a teret parkíroztatía. A plébánia és az iskola architektúrája tulajdonképpen romantikus átírása a régebbi magyar kúriák­nak. Látható, hogy УЫ Miklós a régi hagyo­mányok alapján törekedett tudatosan új stílusra. Mai szemmel nézve, nem is érezzük, hogy milyen merész újítás volt ez a templom az építkezés megkezdése idején úgy nálunk, mint akár a külföldön. Sajnos, a külföld ez esetben sem vett rólunk tudomást és így az utókornak a feladata, hogy a magyar művé­szet korai, néha a Nyugatot is megelőző eredményeit az egyetemes művészettörténe­lemmel elismertesse. 1845-ben kezdték Ybl Miklós tervei szerint építeni a fóti templo­mot, holott a romantika még a kezdeményező Münchenben is csak az ötvenes években bontotta ki teljesen a szárnyait. Igaz, hogy Gärtnernek már említett Ludwigskirchéje 1836-ban jött létre, éppígy korábbi a fóti templomnál Gärtnernek müncheni hasonló stílusú nagy könyvíárpalotája is, de ezekben a romantikus stílusjegyek még sokkal félén­kebben szólalnak meg, mint Ybl Miklós fiatalkori mesterművében. Inkább Müller bécsi Altlerchenfelder-templomát lehet a fóti egyház mellé állítani. Ennek a kéttornyú templomnak építését 1848-ban kezdték, há­rom évvel a fóti után, de már előbb nagy harcok voltak a tervezés körül, míg Müller romantikus gondolata győzedelmeskedett. Micsoda forradalmi tény volt ez a bécsi mű­vészeti életben. A vezető művészek az új stílus győzelmének tekintették, pedig ez a templom is jobban simul a történelmi hagyo­mányokhoz, mint Ybl Miklós fóti alkotása. Az előbbi belsejének gyönyörű rendszere, térhatása lombardiai templomokra, különö­sen a páviai Certosára emlékeztet, melyek­ben a gótika a renaissance-al oly játszian ölelkezik. Mennyivel különb, zamatosabb ez a templombelső, mint a híresebb bécsi Fogadalmi templom száraz, utánzott góti­kája. Lehetséges, hogy Van derNüIl,a bécsi Operaház és Arzenál egyik mestere, aki az Altlerchenfeldi templom munkálatait Müller korai halála után (1849) vezette, szintén részes a gyönyörű templombelső kialakítá­sában, mely szinte meglepetés a külsőnek ízléses, de tartózkodó kiképzéséhez viszo­nyítva. Keleti vonás nincs a müncheni templomon és a bécsin is csak az utóbbinak portáléján, ennek emelt félköríveiben, az áttört kapu­ablak mérművében és díszeiben nyilvánul, holott a fejlett romantikának ez a lényeges tulajdonsága. Viszont a fóti egyház egész dekoratív megjelenését áthatják a keleti mo­tívumok. Ybl Miklós nevezetes lépéssel vitte előbbre a mult század középeurópai építé­szetének fejlődését, amiről a külföld termé­szetesen nem tud semmit. íme, a magyar sors tragikuma! Nem számítanak bennünket még ma sem a kultúra élén haladó nemze­tek közé. Hát még akkor, 1850 körül. Nem építészeti, hanem betyár-romantikát keres­tek nálunk abban az időben ! 1845-ben alapítja Károlyi István gróf a plé­bániát Fóton, mely eddig csak fiókegyház volt.1 A régi kis templom a mai egyház he­lyén állott és azt az utóbbi építése folyamán bontották le fokozatosan. Mindjárt 1845-ben épül a parochia és az iskola, melyek 1846-ban el is készülnek. Ekkor kezdik magának a templomnak alapozását is. Igen sok baj van azonban a fölfakadó forrásokkal. Ásás közben megtalálják gróf Fekete György or­szágbírónak, a régi templom alapítójának (1784) és fiának díszmagyarba öltöztetett tetemét, amelyeket az új templom kriptájában később újra eltemetnek. Az építkezést a szabadságharc mozgalmai és gyászos ki­menetele természetesen megszakítják, úgy­hogy ideiglenesen a kripta szolgál kápolna gyanánt. 1851. tavaszán nagy lendülettel azonban újra megindul a munka, 1852-ben fölszentelik az alsó templomot és előbb a hátsó, kis, majd a nagy tornyokra is föl­tűzik a keresztet. 1855-tól kezdve a belső díszítésen dolgoznak, melynek munká­latai még az 1855 december 8-án történt megáldás után is folytatódnak egészen 1857-ig. ' Az építés történetének adatait a fóti templom História L>o­musából vettük, melyet Thúry Károly plébános, pápai kama­rás úr volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. Az elején gyö­nyörű latinsággal fogalmazott följegyzéseket Holló Mihály prépost, az első fóti plébános kezdte írni 1845-ben A Fóti Plé­bánia keletkezése és az ezt érdeklő események elbeszélése címen. A klasszikus kifejezések fordításában Madarász István apát, pápai kamarás, miniszteri tanácsos úr volt szíves segéd­kezni, akinek, valamint Thúry Károly pápai kamarás, esperes­plébános úrnak e helyen is köszönetet mondok. A História Domus 29. oldalán be van ragasztva az Idők ta­núja c. Egyetemes Magyar Újság (déli lap) 1862-ből való ok­tóber 10-i, pénteki számának (III. évfolyam, II. félév) 1. oldala, melyen Hármas kirándulás — levelek Fiissy Tamáshoz c. cikkben, L. A. tollából pontos, a História Domus adataival egyező leírást olvashatunk a templomról és az építés törté­netéről. 538

Next

/
Thumbnails
Contents