Magyar Múzeumok, 1998. 3. szám (Vol. 4.)
KIÁLLÍTÁSOK, KÖZMŰVELŐDÉS - Jeszenkovitsné Gebhardt Margit: A Budapesti Történeti Múzeum közönségkapcsolatairól: jelmezes történelmi játékok - Csók Márta: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közönségkapcsolatairól: "szeretnék szántani"-kísérleti gyerekfoglalkozások a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
KIÁLLÍTÁSOK, KÖZMŰVELŐDÉS lett a Magyarországi Kulturális Örökségi Osztályok Egyesületének. Az 1989 óta eltelt időszakban még csak a projekt kezdetei megvalósultak meg. Közelebb vihet a teljes kibontakozáshoz az aquincumi rendezési terv, mely a romkertet és a mai múzeumépületet kiállítótérként üzemeltetné, a közönség Jelmezes történelmi játékok Jeszenkovitsné Gebhardt Margit A Budapesti Történeti Múzeumban is élnek azok a hagyományos foglalkozási formák, amelyek a múzeumi anyag áttekintését, feldolgozását segítik: tárlatvezetések, feladatlapos séták, szakköri foglalkozások, régésztáborok, stb. Ezek mellett egy, a hagyományostól eltérő játszóházi programsorozattal, jelmezes történelmi játékokkal is várjuk a gyerekeket. A középpontban itt is a játék áll, de ezek a foglalkozások mégis mások. A gyerekek eljátsszák egyes történelmi korok nevezetes eseményeit, életre keltve kiemelkedő történelmi személyiségeket, beleélve magukat a kor embereinek életébe. Mivel a gyerekek jelmez, zene és mozgás segítségével sokféle helyzetet képesek átélni és megérteni, úgy gondoltuk, érdemes olyan foglalkozások rendszerét kialakítani, amelyben a játék résztvevői honfoglaló vezérek és fejedelmek, királyok és királynék, lovagok és udvarhölgyek, vagy a reformkor nagy egyéniségei lehetnek aszerint, hogy a magyar történelem melyik korszakáról van szó. Szinte minden gyereket felvillanyoznak a gyönyörű anyagokból készített korhű vágykort idéző viseletek, amelyek felöltése az első lépés a szerepek átéléséhez. 1992 óta dolgozunk együtt Kralovánszky Mária textilrestaurátorral, aki a négy kort bemutat Mezőgazdasági Múzeum harmadik éve fogadja állandó kiállításaihoz kapcsolódó foglalkozásokon a fővárosi óvodák és iskolák csoportjait és igyekszik számukra a múzeumot megismertekapcsolati tevékenység pedig önálló épületet vagy épületrészt kapna. A tervekben évek óta szerepel a polgárvárosi amfiteátrum hasznosítása. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy az aquincumi polgárváros szétszabdalt területe egyenrangú kulturális-múzeumi funkcióba kerüljön (fel.: segestai dekrétum a műtó, koronként 4-5 féle eseményjátékhoz 120-nál több jelmezt tervezett számunkra. Az eljátszandó események többsége a valóságban is megtörtént (pl. István király koronázása, Hunyadi Mátyás esküvője a nápolyi királylánynyal) vagy feltételezhetően lezajlott (pl. vérszerződés, Géza pajzsra emelése). Általában igen ünnepélyes szertartások voltak, amit a foglalkozásokon mindig alkalmazott zenei aláfestéssel is próbálunk érzékeltetni. A zene a kor hangulatát érzékelteti, segíti a szerepek átélését, megadja a mozgások ritmusát és jelzi az egyes játékformák indulását és befejeződését. A jelmezes játékok színhelyei a BTM csodálatos és egyben történelmi hangulatot árasztó kiállítási termei, lévén ez a hely a középkorban uralkodóink székhelye. Az impozáns gótikus terem nemcsak eredeti, de pazar környezetet is ad a Mátyás-kori játékokhoz (koronázás, esküvő, lovaggá ütés, reneszánsz udvari ünnepek), az első pillanatban elkápráztatva a gyerekeket. S mivel a király nem király korona nélkül, lovaggá ütés sem történhet kard nélkül, a királyi pár esketéséhez stólára is szükség van, színpadunkról nem hiányozhatnak a kellékek, amelyek kézbevétele, felpróbálása és a játék ezekkel a résztvevőknek mindig nagy élvezetet nyújt. A honfoglaláskori programokhoz Csépány Ákos múzeumi restaurátor közreműködésével kellékek, pontosabban műtárgymásolatok egész sorát készíttettük el. A gyerekek szemet gyönyörködtető tárgyak segítségével tanulmányozhatják, milyen volt a viselője rangját kifejező díszes öv, szablya és tarsoly, kipróbálhatják hűtő és az iskolában tanultakhoz is szorosan kapcsolódó, játékkészítéssel, rajzolással egybekötött hasznos, vidám együttléteket szervezni. Lényeges, hogy - a múzeum kiállításaiból kiindulva és azokhoz visszatérve - a lényegesebb mezőgazdasági munkafolyamatokkal, erdő- és vadvédelmi, valamint környezetvédelmi problémákkal emlékek hasznosításáról - 1996). Amíg ennek megvalósítására nem kerülhet sor, a romkert délkeleti részén kialakított ún. római kisszínház ad majd helyet 1998-tól a múzeum új hagyományteremtő rendezvényének, az Aquincumi Nyári Játékoknak. ■ Lásd még a borító 3. oldalán See also Cover 3. -yan működött egy korabeli íj, kézbe vehetik egy előkelő ember készenléti íjtegetőnek a mását. Sorra vesszük azt is, milyen célokra milyen nyílvesszőket használtak, milyen edényeket készítettek, stb. S mire a tényleges játék elkezdődik és a gyerekek a szóban felvázolt helyzetekben úgy viselkednek, beszélnek, mozognak, mint a kor valóságos alakjai, sok olyan ismeretről hallanak, amelyekről az iskolai oktatás keretein belül ritkán esik szó. A játékok úgy vannak felépítve, hogy szerep is, korabeli viselet is jut mindenkinek (koronként harmincnál több jelmezünk van), de ugyanazt a szerepet más és más is eljátszhatja az egymást követő játékrészekben. A legkedveltebb szerep az udvari bolondé, ezt követi a sámán. Hunyadi Mátyás, István király, Koppány vezér és Széchenyi István alakja, de sokan megelégszenek a kor hétköznapi embereinek életre keltésével, hiszen a játéknak ők is aktív résztvevői. A tanévben szinte minden napra jut 1-1 foglalkozás, ám ezeket a 3. osztályos kortól ajánljuk a gyerekeknek. A jelmezes játékokat családi hétvégi programokon, kéthetente szombati napokon is megrendezzük, sok látványossággal, hangversenyekkel, korok táncainak bemutatásával, táncház-jellegű programokkal kiegészítve. Felmerül a kérdés, meddig fejleszthetők, bővíthetők a játékok, hiszen olyan prózai és gyakorlati problémák is adódnak, mint a jelmezek tárolása, mozgatása, karbantartása, stb. Szerencsére mindig közeleg egy évforduló, vagy megjelenik egy figyelemre méltó pályázati kiírás, így mindig újabb elképzelések születnek. ■ Lásd még a borító 3. oldalán - See also Cover 3: megismertessük a gyerekeket, és ezeket az ismereteket mindennapi életükre vonatkoztassuk. Reményeink szerint nemcsak azt érhetjük el, hogy a hagyományos paraszti társadalomról kialakult sematikus képük színesebbé váljon, hanem azt is, hogy megismert mesterségek, tevékenységek később mindennapi, használható ismeretekké válnak számukra. Az iskolák érdeklődése nő ajánlatunk iránt. Vonzerejüket növeli, hogy akár önálló múzeumi programként, akár tananyagot kiegészítő „illusztrációként”, de a kettő kombinációjaként is felfoghatók, és arra is alkalmasak, hogy tanítási órát vagy elmaradt kirándulást helyettesítsenek „Szeretnék szántani“ Kísérleti gyerekfoglalkozások a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Csók Márta 49