Magyar Múzeumok, 2002. 3. szám (Vol. 8.)

MŰHELY - Basics Beatrix: A Nemzeti Múzeum épülete

6 konferenciaszervezés, a külföldi tanulmány­utak biztosítása az eddiginél még hatékonyabb erkölcsi és anyagi támogatást kíván a jövő­ben. A Magyar Nemzeti Múzeum erre alkalmas tereinek 75-80 %-át az 1996-ban készült tör­téneti és az éppen megnyíló régészeti állandó kiállítás foglalja el. Megfelelő­ nagyságú tér az időszaki bemutatóknak csak néhány év múlva áll majd rendelkezésre. Ez pedig meghatá­rozza lehetőségeinket, teendőinket. Mihama­rabb el kell érni, az állandó kiállításokhoz kapcsolódó többszintű - ha tetszik, korcso­portos - nyomtatott, elektronikus, hanggal közvetített ismeretkiegészítő eszközök teljessé tételét. A számunkra olykor szinte kötelező évfordulós kiállítások mellett szeretnénk bőví­teni a tematikus vagy­ bizonyos korszakokat bemutató kiállítások, tárlatok számát. Mindez nem egyszerű, hiszen a sokoldalú szakmai háttér „tárgyakban és emberben” önmagában kevés, bemutatásra alkalmas tér nélkül. Bízva a kulturális tárca segítségében, tuda­tosan törekszünk arra, hogy­ legalább három­négy évenként egy, nemzetközi összefogással készült - látványos - kiállítást Magyarországra is elhozhassunk. Elsősorban a látogatók érde­kében, de egy kicsit azért is, hogy helyreálljon a mérleg nyelve, mert igaz ugyan, részesei vagyunk a sokszínű európai „kiállítási forga­tagnak”,­­ ám mindmáig főképpen kölcsön­adóként. És végül néhány „kulcsszó”, rövid magyará­zattal. Szervezeti átalakítás, intézményi kap­csolatrendszer, társadalmi és emberi tényezők. A Magyar Nemzeti Múzeum sok egységre tagolt szervezeti rendjének átalakítása, nagyobb egy­ségekbe történő rendezése­­ és ennek révén a jelen és a jövő irányításának korszerűsítése­­ már a 90-es évek első felében felmerült. Meg­győződésünk, hogy a jelenlegi egységek rész­beni összevonásával kialakítandó - nevükben a hagyományt követő, működésükben kor­szerű - tájak révén az azonos módszerrel folyó tevékenységet mind a régészeti, törté­1802-ben Széchényi Ferenc gróf, főkama­­rásmester felajánlotta könyv­-, címer- és éremgyűjteményét egy nemzeti múzeum létesítésére. Széchényi a közélettől vissza­vonulva a tudománynak szentelte életét s a magyar tárgyú, a magyar történelemmel kapcsolatos kiadványok, érmek gyűjtésébe fogott. A könyvgyűjteménye több ezer sok­szorosított grafikát is tartalmazott, ezek ma is a Nemzeti Múzeum gyűjteményét gazda­neti, mind pedig a művelődéstörténeti gyűjte­ményekben egységesebben és szakszerűbben, azaz: a tudományos és muzeológiai követelmé­nyeknek jobban megfelelően lehet megoldani. A cél hangsúlyozottan a szakmai előrelépés, ám megfelelő figyelmet kívánunk fordítani a szakemberállomány számban és minőségben kedvezőbb kialakítására. Ami az intézményi kapcsolatrendszert illeti, jószerével a rövidebb-hosszabb időre szóló műtárgycserére, a restaurátoroktatásra, a rendszeres tudományos konferencia szerve­zésre (főleg Sárospatakon) korlátozódik. Ma még nem tudni, várható-e, elősegíthető-e változás az ország remélhetőleg hamarosan bekövetkező Európai Uniós csatlakozásához kapcsolódó regionális átrendezés után. Ilisz­­szíik­ ez alapjaiban nem rendíti majd meg a sok évtized alatt kialakult vidéki hálózatot. Nem lehet cél új regionális múzeumok „ösz­­szeeszkábálása", hiszen az átalakításnak-mo­­dernizálásnak döntően az irányításban kell bekövetkeznie. Az európai kapcsolatrendszer­ben a kapuk már jó évtizede nyitottak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyama­tában meg kell találnunk az új perspektívájú financiális erőt, hogy kiszélesíthessük mozgás­terünket, tartalmasabbá tehessük nemzetközi kapcsolatainkat­­ közvetlen és közvetett úton egyaránt. És még néhány mondat a társadalmi, emberi „tényezőkről”. A XIX. század utolsó évtizedei­ben a Parlament felsőháza a Pollack Mihály ter­vezte épületben ülésezett, itt vezényelt egykor Liszt Ferenc, sokszor Erkel Ferenc. A föld­szinti rotundában tisztelegtek sok ezren Kos­suth ravatalánál. Európa több dinasztiájának koronás fői, és még vagy húsz millió érdeklődő tekintette meg itt a Szent Koronát és a koro­názási jelvényeket. Akár úgy is mondhatjuk, a Nemzeti Múzeum pompás klasszicista épü­lete 155 év alatt nagy idők tanúja, jeles szemé­lyiségek, fontos események befogadója volt. A mostani jubileumi évre gondolva, örömmel mondhatjuk, külföldi és hazai neves szemé­gírják. Széchényi az 1801-es országgyűlé­sen gyűjteményét a nádor joghatósága alá helyezte, s azt a pesti királyi egyetem épü­letébe kívánta költöztetni. Az uralkodó, I. Ferenc azonban a helytartótanács javasla­tára a pesti pálosok papnevelő intézetét jelölte ki az anyag őrzési helyéül. Az első igazgatót, Miller Jakab Ferdinándot maga Széchényi Ferenc nevezte ki 1802-ben. Mivel a pálosok termei hamar szűknek bizonyultak a gyarapodó gyűjtemény szá­mára, Miller igazgató új helyet keresett, elő­ször a pesti vagy budai kincstári épületek lyek látogatása és a ügyeimet keltő nemzetközi rendezvények révén a hagyomány továbbél, és a perspektíva távolba mutató. A megújult épület, a javuló technikai és egy kicsit a pénz­ügyi lehetőségek új elképzeléseket indukálnak a múzeum több száz fős munkatársi gárdá­jának kisebb-nagyobb közösségeiben. Ez is a jövő záloga! Amint az is, hogy szakmai kötő­désük révén tartósan maradjanak, és máso­dik otthonuknak tekintsék a 200 éves Magyar Nemzeti Múzeumot. The Hungarian National Museum is 200 Years Old. How To Go On? Although anniversaries are mainly august moments in the life of an institution, they give the opportunity to look back on the history and what is just as important, to look into the future. The National Museum had lo face several problems and challenges throughout its 200-year-history and is likely to do so during the decades to come. During the past ten years new units were integrated, with the result of having departments and storages outside the main building of the museum. However hopeless the possibility of obtaining new buildings seems at the moment, still it is one of the bases of creating a modern museum in the 21st century. In many fields improvement could be recorded. New, air­­conditioned storerooms were built in altogether 2000 square-meters, there is a 1000 square-meter restorers' centre and new restorers’ workshops will be completed in the near future. The work of digital registration covering all the works-of-art is still going on. the result of this process will be apparent in the form of collection catalogues published in the future. Since the permanent history exhibition and the new permanent archaeological exhibition will cover about 80 % of the exhibition spaces inside the museum, it is highly important to increase the number of thematic temporary exhibitions. Another aim of the museum is to open more exhibitions completed thanks to the co-operation of several foreign partner institutions. Hopefully, with governmental support it can be achieved. közül. Szóba került a helytartótanács elnök­ségének háza, a ferencesek temploma és a karmeliták kolostora is. 1805 őszén azonban Napóleon közelgő hadainak fenyegetésére kénytelen volt Miller igazgató Temesvárra menekíteni a gyűjteményt, ahol egy lakta­nyában őrizték, s csak a pozsonyi békekö­tés után hozták ismét vissza, de már nem az eredeti helyére, hanem a pálosok melletti egyetemi épületbe. A megfelelő átalakításról és a berendezésről József nádor gondosko­dott, s ő volt az, aki először gondolt új épület emelésére. Ekkor készítette el Miller Jakab A Nemzeti Múzeum épülete Basics Beatrix

Next