Magyar Múzeumok, 2007. 2. szám (Vol. 13.)
MŰHELY - Fehér Csaba: Egy műhely, ahol az emlékezet születik
12 Egy műhely, ahol az emlékezet születik Fehér Csaba Egy kisebbség életében az iskolák, a könyvtárak és kulturális egyesületek mellett a múzeumoknak is fontos szerepet kell játszaniuk. A Trianonban „szentesített” és azóta tartó felvidéki magyar történelmi sorsban fontos szerepe van az emlékezetnek. A múzeum műhely, ahol az emlékezet születik. Az emlékezés az öntudatot erősíti, az erős öntudat pedig a megmaradás záloga. - Megmaradni! Hangzik a magyar lélek parancsa, több mint nyolcvan éve. A történelem nyolc évtizedes örökségeként vívjuk mindennapi élet-halál harcunkat. Egy olyan törekvéssel állunk szemben és feszülnek ellen iskoláink, kulturális intézményeink, politikai szervezeteink, amely a magyar nemzeti közösség teljes asszimilálását célozza. A Magyar Kálvária nyolcvan éves szenvedésekkel teli útjának legkönyörtelenebb, legembertelenebb stációi az 1945-1948-as csehszlovákiai események. Az 1945. április 5-én kihirdetett Kassai Kormányprogram és a benesi dekrétumok törvényessé tették a felvidéki magyarok üldözését. Háborús bűnössé nyilvánították a magyarságot. Elrendelték a magyar lakosság bankbetéteinek zárolását, a magyarok kényszerközmunkára hurcolását - deportálását, a magyar hallgatók kizárását az egyetemekről, a magyar közalkalmazottak elbocsátását, a nyugdíj megvonását, a magyar kulturális egyesületek és pártok feloszlatását. Betiltották a magyar iskolák működését, a magyar nyelvű egyházi szertartásokat, az újság- és könyvkiadást. Csehszlovákiában az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően is folytatódott a magyarság asszimilálásának programja „civilizáltabb" formában. A kommunista internacionalizmus ködfátyolába bújtatott csehszlovák asszimilációs nemzetiségpolitika a történelem „vörös ösvényét” leszámítva, „a múltat végképp eltörölni” elméletével a történelemírás és az oktatás mellett a szocializmus ideológiájának szolgálatába állította a múzeumokat is. Az internacionalizmust hirdető rendszer számára különösképpen kellemetlen, és éppen ezért évtizedeken keresztül agyonhallgatott időszaka volt az 1945 és 1948 közötti magyar kálvária. A csehszlovák állam egységére és létére komoly fenyegetésnek tartották a magyar nyelvet, történelmet - puszta létünket, ezért korlátozták nyelvünk használatát, hamisították történelmünket és tiltották az emlékezést. 1989 után, a kommunizmus kelet-európai bukását követően a „megnyílt” levéltárak lehetővé tették a „hontalanság éveinek” kutatását, amelynek köszönhetően a napfényre került tények és események egy sor olyan kérdést „szültek", amelyek napjainkban is nagy viharokat kavarnak a szlovák és a magyar közéletben egyaránt. A rendszerváltást követően a múzeumoknak határon innen és túl egyaránt lehetőségük nyílott a csehszlovákiai magyar nemzeti közösség jogfosztottságának, deportálásának és kitelepítésének kutatására, az ezzel kapcsolatos dokumentumok és tárgyak gyűjtésére, illetve múzeumi bemutatására. Bár a kutatás és a gyűjtés megindult, sajnos egy, a „hontalanság éveit” bemutató kiállításra viszont az egész Kárpát-medencében 15 évet kellett várni. A hatvan év kényszerű hallgatása után felvetődött kérdések olyan súlyos állapotban találták a felvidéki magyar nemzeti közösséget, amelyről Fábry Zoltán 1945 októberében naplójába írt beteljesedett jóslataként a következőket olvashatjuk: „Visszatartott lélegzettel élni: a szervezet nem bírhatja ki soká. Ki lesz a felelős az ezzel okozott pszichikai, fizikai és biológiai károsodásért?” A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Komáromban a „Magyar Kálvária 1945- 1948" című kiállítást egy olyan felfokozott társadalmi és politikai érdeklődés közepette rendezte és nyitotta meg, amikor még mindig hangos válaszra vár: kik és milyen szándékkal követték el a magyarság elleni A kiállítás fogadó fala - The greeting wall of the exhibition A kitelepített falvak névsora - List of the deported villages Agónyir Aibár Aliitól Alsófegyvernek Alsószecse Alsószeli Alsóvárad Andód Bagót, Bajcs Bajt, Balogfalva Bori Borsi Búcsúháza Bússá Csallóköz,anyós Csatár Csallóköztárnok Csata Csiksénypatony Csorna Csörösztó Csütörtök Deáki Dercsika Diósförgepatony Diószeg Dunahidas Dunaszerdahely Ebed Eberhard Érsekújvár Fámád Feketenyék Fél Felbár Fetiszál Felsőfegyvernek Felsőkér Felsőpatony Felsőszecse Felsőszél Felsőszemeréd Főrév Galánta Garamdamásd Garamtek Garammikola Garamsallo Garamszentgyörgy Garamvezekény Gortvakisfalud Gömörpanyi Gúta Gútor Györki Hegyéte Helemba Hetény Hidaskürt Hideghét Hódas Hontfegyvertfe Hontfüzesgyarmat Horváti Hölvény Hubó Illésháza Imely Ipolyhidvég Ipolynagyfalu Ipolypásztó Ipolyság Ipolyszéntó ipolyszécsényk. Izsa Jánosi Jóka Kamocsa Kassa Kerekgede Keszegfalva Krigyes Királyfa Királyrév Kisgömöri Kiskálna Kiskoszmály Kislegtismácséd Kismánya Kisóvár Kisölved Kissalló Kissaro Kivet Komárom Komáromszentpéter Középtúr fekér Letéd Léva Losonc Lógérpatony Madar Magyarbél Magyartsok Marcelhaza Marosfa Marosfalva Martos Megyérts Mezőtelkes Muzsla Nádszeg Nagykálna Nagylévárd Nagymácséd Nagymegyer Nagysáró Nagyszarva Naszvad Nemesabony Nemeskosút Nemesoroszi Nemespócsa Nyitra Orsújfalu Padány Perbenyik Perbete Pered I Prága Pozsonypüspöki Pozsonyvezekény I Sárosfa Sikabony Senorja Szemet Szene Tardoskedd Tejfalu Tergenye Tesmag Tőre I Udvard Újbars Ujbors Újhelyjóka Ujjoka I Vágkirályfa Vámosladány Várgede Vízkelet I Zsigárd Nagyabony Nagyéte Nagyfödemes Nagylég Hagyod Nagypaka Nagypeszek NagysaHő Negyed Nemeshódos Nemeskajal Nemesótsa Nyékvárkony Ógyalla Oroszka Oroszvár Perény Pereszlény Pódatejed Pósfa Pozsony Pozsonyliget Rárásmárad Rété Rimaszombat Szimó Sződd Szunyogdi Taksonyfalva Taltói Tósnyárasd Tótmegyer Töböréte Törints Viga Vágfarkasd Vághosszúújfalu Vagseny* Vereknye Zalaba Zeherje Zsitvabesenyő Zsetx _ ________________________