Magyar Múzeumok, 2007. 4. szám (Vol. 13.)
2007 / 4. szám - MŰHELY - Bónis Ferenc: Pillantás az alkotóműhelybe: Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
8 női élén itt foglalkozott az újságkivágatok és az életpálya más dokumentumainak csoportosításával. Emma asszony halála után Kodály második felesége, Péczely Sarolta az ő szellemében folytatta a munkát. Az így létrejött gyűjtemény vetette meg az alapját az immár tudományos elvek szerint működő Kodály Archívumnak, és az utóbb hozzá csatlakozó, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet segítségével életre hívott Kodály Emlékmúzeumnak. A kedvesebb vendégeket, a próbára érkező muzsikusokat egy szobával beljebb tessékelték: a Munkácsy ecsetjére méltó, XIX. századi szellemet árasztó szalonba. Ebben két eredeti Bösendorfer-zongora uralkodott. Az ajtó fölött Beethoven maszkja tekintett a látogatóra, a kályha körül Petri Lajos különböző korszakokban készült szoborportréi együtt éltek nagyon is eleven, soha nem szoborszerű modelljükkel. Palló Imre, Basilides Mária, Set Svanholm, Ferencsik János, Török Erzsi próbált itt, az ifjú Vásáry Tamás és a csodagyermek Perényi Miklós is játszhatott itt Kodály-műveket Kodálynak. A vendégek közül, akik az utolsó években e szobában megfordultak, Yehudi Menuhin, Aram Hacsaturján, Szigeti József, Pablo Casals, Leopold Stokowski emlékét őrzik fényképfelvételek. A legbelső szoba volt, faragott íróasztalával és a két falat beborító könyvtárral, a tulajdonképpeni alkotóműhely. A zenetörténet, néprajz, irodalomtörténet, magyarságtudomány alapirodalma mellett a szépirodalom és költészet válogatott remekei sorakoztak itt magyar, német, francia, angol, olasz, latin és görög nyelven. A szekrény tetején ott árválkodott Kodály ifjúkori csellója, melyen egy repeszdarab ejtette seb emlékeztetett a második világháborúra, itt-ott néhány népi hangszer és hangfelvevő masina idézte a népdalkutató múltját és jelenét. A könyvespolccal szemben található Kodály különleges íróasztala, melyet Körösfőn, Erdélyben készíttetett Péntek János asztalosmesterrel. A faragott asztal pár darabja egykor Bartók Béla tulajdonában volt. Az ebédlőből balra nyíló szoba - az egykori hálószoba - ad helyet a múzeum időszakos kiállításainak. Az első kiállítás a zeneszerzői műhelybe enged gazdag betekintést, legnagyobbrészt a Kodály Archívum anyagát vonultatva fel. Válogatott dokumentumok tükrében mutatja meg a felkészülés éveit, egy-egy korszak legfőbb műfajait, egy-egy műfaj kiemelkedő alkotásait. Olykor: egy-egy mű születésének folyamatát, az embrionális kezdetektől. Azt is, hogy miképp segítette a népdalkutató a zeneszerzőt - meg azt is, hogy miképp irányította a zeneszerző önnön alkotófantáziáját az Éneklő Magyarország megteremtése felé. Ismert, népszerű remekművek kéziratával éppúgy találkozhat a szemlélő, mint soha nem hallott kompzíciókéval, az első művekkel éppúgy, mint a végsőkkel, sebtében papírra vetett, lázas ötlettel csakúgy, mint hosszan érlelt művek végső tisztázatával. Egyszóval sok mindennel, ami egy alkotóműhelyben létrejön és kikerül onnan, vagy visszatartott kísérlet marad. A terem közepén helyezték el azt a gramofont, mellyel a gyűjtőutakon a népdalokat rögzítette, mellette található fényképezőgépe is. Kodály Archívumról szóltunk az imént: ez önálló intézmény, de testvére a múzeumnak, vele egy fedél alatt működik. Elsődleges feladata a Kodály-dokumentumok (kéziratok, nyomtatványok, képi ábrázolások, hangfelvételek és mozgóképek) szakszerű őrzése, gyűjtése, jegyzékbe foglalása. További célja a Kodály-kutatások előmozdítása, nyilvánossághoz segítése. Szellemi irányítását Kodály Zoltánná Péczely Sarolta vállalta magára. A múzeum első időszakos kiállításának anyaga legnagyobbrészt az Archívum állományából került ki, ezzel is felhíva a kutatás, a közvélemény figyelmét erre az újonnan alapított intézményre. A lakás alatt, a pincében kialakítottak egy koncerttermet, melyet különböző összejövetelek, konferenciák alkalmával használnak. Kodály dolgozószobája és íróasztala. Eősze László gyűjteményéből The study and desk of Kodály. From the collection of László Eősze