Magyar Múzeumok, 2008. 5. szám (Vol. 14.)

KÖZÉPPONTBAN. A FOTÓ - Szende László: A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Adattárának és Informatikai Főosztályának fotógyűjteményei

A különböző régész-hagyatékok feldolgozása során több izgalmas felvételre bukkantunk. Szende László: A Magyar Nemzeti Múzeum Köz­ponti Adattárának és Informatikai Főosztályának fotógyűjteményei A Magyar Nemzeti Mú­zeum régészeti jellegű fo­tóarchívumának létreho­zása - gondolati szinten - 1956-ban merült fel. Egy évvel később Korek József már konkrét terve­zetet állított össze, ame­lyet a Főigazgatóság felé is eljuttatott. Ebben a do­kumentációs részleghez hasonlóan képzelte a kor­szakolást: őskor, római kor, a népvándorlás és a honfoglalás kora, illetve középkor. A több éves elő­készület után a gyűjtemé­nyi egység 1958-ban ala­kult meg, a törzsanyagát a Régészeti Osztály és a Középkori Osztály negatív­­jai jelentették. A Központi Adattár és Informatikai Főosztály megalakulásá­val a gyűjtemény bővült a Legújabbkori Történeti Múzeum adattárának fo­tóival. A digitális fényké­pezés térnyerésével rend­kívüli mértékben meg­nőtt a felvételek száma, azonban ezek tárolása és nyilvántartása még nem megoldott, a képeket jelenleg CD-ken és DVD-ken ar­chiváljuk. A Régészeti Fotótár gyűjteményeit Varga Tiborné kezeli. A keresés katalóguscédulák, illetve adatbázis segítségével lehetséges. A Régészeti Fotótár jelenleg a Magyar Nemzeti Mú­zeum Magyar utcai épületében található, a 2007-es leltári adat szerint 87742 tételt tesz ki. A felvételek fotótörténeti és muzeológiai szempontból egyaránt rendkívül értékesek. A gyűjtemény komoly hányada a különböző méretű (6x6, 6x9, 9x12 stb. cm) üveg­negatív, amelyeket speciális szekrényekben táro­lunk. Ezek a típusú reprodukciók a tárgyfelvételeken kívül számos, a történelmi Magyarország területén található épület 20. század eleji állapotát őrizték meg. Külön kategóriát jelentenek az ún. nitrátos fo­tók, amelyek állományvédelmi szempontból is fi­gyelmet érdemelnek: több éve tart már a régi, meg­sárgult zacskók lecserélése. (Igaz, az erre fordítható pénz mennyiségétől függően kissé rapszodikusan.) Felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsként tarthat­juk számon a pozitív felvételeket. Itt őrizzük a Posta Béla és Buday Árpád oroszországi kutatóútjának fény­képanyagát. Mintegy 100 doboznyit tesz ki azoknak a fotóknak a mennyisége, amelyek témái rendkívül változatosak (ötvösmű­vek, stallumok, elefánt­­csontból készült tárgyak, keresztelőmedencék, vá­rak, zsidó régiségek stb.) A felvételek készítői kö­zött többek között ott ta­láljuk Klösz Györgyöt, il­letve Weinwurm Antalt. A fotókról tavaly Tóth Mik­lós István végzős egyete­mi hallgató alapos listát állított össze, a felvételek­kel kapcsolatban a továb­bi részletes kutatás min­denképpen szükséges. Az újabban készült pozitívok közül a Szent Koronát és a koronázási palástot megörökítők feltétlenül említést érdemelnek. A Régészeti Adattár egyéb gyűjteményei is őriznek fotókat, ezek azonban természetesen nem kerültek át a Fo­tótárba. Az ásatások fo­tódokumentációja az ásatási jelentések szer­ves részét képezi. A kü­lönböző régész-hagyatékok feldolgozása során több izgalmas felvételre bukkantunk. A múze­umtörténeti gyűjteményben, pedig intézményünk jeles eseményeinek (kiállítás-megnyitók, ünnep­ségek, rendezvények stb.) pillanatképei is helyet kaptak. A Történeti Adattár fotói nagyrészt az ál­landó és az időszaki kiállítások dokumentálása érdekében készültek, a saját kezelésben lévő tár­gyakon kívül a kölcsönbe kapottak is fotóarchivá­lásra kerültek. A tárgy- és tárlófotók mellett a ki­állításoknál felhasznált újságok, plakátok fotóit is ez a szervezeti egység őrzi. Aranyozott ezüst hólyagos kancsó

Next