Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI IPAR ÉS KERESKEDELEM - Kereszty István: Vidéki városaink zenei élete
dr. Kondela Géza. 1919-ben a mindent leromboló kommün után dr. Wildinger Jakab érseki levéltárosból lett karnagy, újra megszervezte az ének- és zenekart; maga köré gyűjtötte Sztára József nagynevű zeneszerzőt, dr. Száva István kiváló hegedűst, Laurisin Irén, Lajos és Miklós testvéreket, Lakatos Margitot, Polcz Józsefet, stb. Mindenszentek ünnepén az új együttes éneke, zenéje valóságos reveláció volt. (A zenekar tagjai közül Sztára, Száva, Eckert László Újvidékről menekült kir. ügyész, Resti Rezső isk. ig., dr. Ringenbach Miklós és neje, kamarazenekart alkottak, amely nem sokáig maradt együtt.) 1922-ben Várady Lipót Árpád érsek Szendrey Imrét, regensburgi okleveles karngyot tette a főszékesegyház dirigensévé. Az ének- és zenekar a városban is szerepel nyilvános ünnepélyeken, sőt vidéken is rendez hangversenyeket, amelyeket meghallgatni messzi vidékről is gyűlik a jámbor közönség; a rádióban is szerepelt (1934 dec.) Az egyházi népének fejlesztésén Berauer bámulatos eredményeket ért el. 1909— 11-ben Foktő község elemi iskolájában heti 1 órai énektanítás útján a gyerekek annyit tudtak, hogy az 1911-iki egyházmegyei tanítógyűlés keretében az apácák templomában egész nagy gregorián misét énekeltek (a változó részekkel együtt), utána még sok koráléneket, és 600-an egyh. népénekeket az egybegyűlt 300 tanító előtt. Berauer egyébiránt az egyházi népének fejlesztése érdekében 227 város és község szemináriumaiban, tanítóképzőiben és egyéb iskolákban s templomokban tartott előadást. A nagy szeminárium gregorián éneke a városban is szokott szerepelni katolikus ünnepeken. A kis szemináriumi is, újabban Szendrey megosztotta tanszékét Laszczik Ernő tan.-kép, tanárral. Talán még kihatóbb a tanítóképző zenei kultúrája. Félszázadra tekintve vissza: Berauer József működése (1886—1915) példásan buzgó. Az 1894-iki országos tornaversenyen zenekarral szerepeltek növendékei, s az összegyűlt tanítóképző tanárok előtt korélokat énekeltek. Évenként tartottak hangversenyeket, műsorukon Beethoven, Liszt is szerepeltek, sőt Sztára Sándor „Akerlan szamara" c. operáját is előadták; énekeltek Zágrábban, Fiuméban; a Tanítók Háza felavatásán 80 tagú énekkar tündökölt. 1899-ben a Tanítók Háza javára 12 városban hangversenyeztek, 2400 koronát gyűjtöttek. Hét évig nem volt a tanítóképzőnek ének- és zenetanára... Szendrey Imre 1920 óta tanít; először népdaloknak nevelte énekkarát; csak lassú munkával lehetett odáig eljutni, hogy 50 tagú vonószenekar és 70 tagú énekkar hangversenyezzen (1928). Ezután klasszikus műsorra tért át és férfikarra Bartók—Kodály gyűjtötte népdalokat írt át. Majd Laszczik Ernővel megosztva a tanítást, magának a zenekart tartotta meg. Évente több hangversenyt tartanak, alkalmilag a városban is is közreműködnek. Jelenleg az énekkar 70, a zenekar 100 tagú. Már előttük is jeles zenepedagógusok működtek: a két Sztára, Berauer, Geyer Béla. A kántorképzés itt a legintenzívebb. A Jézus-társasági atyák 1860-ban vették át a kollégiumot a piaristáktól; páter Belus mindjárt gyermekkart szervezett, amelyet aztán vegyeskarrá fejlesztett. Az énekkultúrának igazi lendületet Liszt F. unokaöccse, p. Hennig Alajos (1826—1902) adott; maga is klasszikus zeneszerző volt (miséi, litániái, motettjei stb. 127 füzetben a külföld elismerését is kivívták). Palestrina, Vittoria, Orlando di Lasso mellett növendékeivel teljes oratóriumokat is előadott. 243 darabot magában foglaló „Egyházi énekek orgonakísérettel" c. gyűjteménye ma is becses. Utódai: Berauer, Braunhoffner József, Raile Ede S. J., Buzna Viktor S. J., ma Kollár Ferenc S. J. A kollégiummal kapcsolatos Stephaneum nevelőintézetben kezdettől fogva a hangszeres zenét művelték. Zenekara és külön fúvószenekara van. 50 év alatt 40 önálló nyilvános (és számos házi) hangversenyt tartott. Karmestere 30 év óta Polcz József. A Kisasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek 1860-ban jöttek Franz Mária Terézia méterrel, aki drezdai kamarazenész leánya és Czerny tanítványa volt s lángoló buzgalommal gyarapította a növendékek ének- és zenetudását úgy, mint zeneműtárát. Maga is 70 éves koráig állandóan gyakorolt. Az intézet sok hangversenyt adott. A városban a Kalocsai Sport Egyletből kiindult Műkedvelői Zenekar, a Legényegylet, az Iparos Dalárda hosszúéletű volt; most Mikler Kálmán tanító a Tűzoltó Dalárdát magas fokra fejlesztette. Van Tűzoltó- és Levente-zenekar. Magas színvonalon áll a MOVE zenekara, Száva István a karnagya.