Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
Reisman Anna zongoratanárnő. *Ungvár. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanára: Szatmári T. A Váci Zeneiskola tanára. Reismann Pál brácsaművész. *1911, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte 1934-ben. Tanára: Waldbauer I. A Budapesti Szimfonikus Zenekar szólóbrácsása. Több hangversenyt adott: Rejtő Gábor gordonkaművész. *1916, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol művészi oklevelet nyert. Tanára: Schiffer A. 1932 nyarán Lipcsében Julius Klengelnél is folytatott tanulmányokat. A Zeneakadémia növendékhangversenyein kívül részt vett számos nyilvános hangversenyen, így többek között közreműködött E. Rethberg hangversenyén a Zeneakadémián (1930), több ízben szerepelt Olaszországban Aureliano Pertile társaságában. 12 éves kora óta gyakran szerepel a magyar rádióban. Reizer Mária (Csatári Jánosné) zongoratanítónő, Szigetvár, lengyeltóti. Zenei tanulmányait a Nemzet Zenedében folytatta. Hangversenyeken mint kísérő gyakran szerepelt. Kamarazenével foglalkozik. Zenepedagógus: Rékai András, a m. kir. Operaház rendezője. *1901, Budapest. Zenei tanulmányait Thoma Józsefnél és Radnay Miklósnál folytatta. 1919-ben került a m. kir. Operaházhoz. Közben egy évet a berlini színháztudományi egyetemen és különböző színházaknál tölt. 1925 óta állandóan rendez (Úrhatnám szolgáló, Remete csengetyűje, Orfeusz, Traviata, Otelló, Rigoletto, Végzet hatalma, Sevillai borbély, Bohémélet, Mártha, Rövid élet, Szöktetés a szerályból, Szent fáklya, Azra, stb.). Rendezte 1934 nyarán a debreceni ünnepi játékok alkalmából a Háry János szabadtéri előadását. 3 tanéven keresztül a Zeneművészeti Főiskolán rendkívüli tanár. (Dittersdorf: Doktor és patikus, Mozart: Cosi fan tutte, Cimarosa: A titkos házasság színpadi beállításánál működik). 1929-ben a Klebelsbergösztöndíjjal Olaszországba ment. Operákon kívül több prózai darabot is rendezett (Színpadművészeti Stúdió, Shakespeare-est, 1928, Hasenclever: Antigone a Margitszigeten 1924, Mennybemenetel, expresszionista dráma, 1923). Rékai Nándor a m. kir. Operaház karnagya, zeneszerző. *1870, Budapest. Zenei tanulmányait, hegedű: Hubay Jenő, zongora: Gobbi Henrik és Benkő Henriknél végezte. 1887-ben a m. kir. Operaház mélyhegedűse, 1893—1901-ig a Grünfeld—Bürger-vonósnégyes mélyhegedűse, 1901-ben az Operaház korrepetitora, 1912-ben karmestere és 1927- ben a kultuszminiszter rangelső karnaggyá nevezte ki. Ezen idő alatt munkaköre kiterjedt a klasszikus művekre, az összes Wagneroperákra és a modern művekre. 1907-ben Helsingforsban két, magyar szerzők műveiből összeállított hangversenyt vezényelt áll. kiküldetés alapján. Szerzeményei: Az erdőben (3 vonós kvartett szvit, Filharmonikusok, Kuruc nyitány (1903), Változatok egy magyar téma fölött (1905), A nagyidai cigányok (1906, Operaház), György barát (1911, Operaház), dalok, hét dal új zenekari átírásban (Filharmonikusok, 1933), A nagyidai cigányok zenéjéből összeállított és újra hangszerelt II. szvit (1934), Délibábos rónaságon, zenekari hangulatkép (1936), stb. Relle Gabriella, a m. kir. Operaház magánénekesnője, Budapesten született. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte (1924) az opera-főtanszakon. Tanárai: Anthes Gy., Szabados B. Utolsó éves akadémiai növendék korában szerződtette az Operaház, ahol Lohengrin Elsa szerepében debütált. 1930-ban Berlinben a Staatsoperban és a Städtisches Operban vendégszerepeit. 1932- ben Reinhardt sztáregyüttesével vendégszerepelt ugyancsak Berlinben. Szerepei: Mesterdalnokok: Éva, Lohengrin: Elsa, Bolygó Hollandi: Senta, Faust: Margit, Bohémélet: Mimi, Pillangókisasszony: Csocsoszán, Othello: Desdemona, Turandot: Liu, Zsidónő: Reha, Hegyekalján: Márta, Thais címszerep, Mosolyországa: Lisa, Bajazzók: Nedda stb. stb. A magyar rádiónak gyakori szereplője: Reményi Béla zeneszerző. *1883, Nagyvárad. Zenei tanulmányait magánúton folytatta (Beleznay A., Kun L.). Szerzeményei: műdalok, chansonok, magyar nóták, táncszámok, amelyek nagyrésze közismert lett és hanglemezen is megjelent. Ismertek: Mikor az est mesélni kezd, Testamentum, Levél egy úrilányhoz, A tarka ló, Festett kulisták világa, Szívem mi nem megyünk Párisba, Ha majd a trombiták utolsót fújnak, A hintáslegény, Az egyetlen, Ne jöjjön még az ősz, Maga a legszebb kislány Pesten, Bujdosó kuruc rigmusa, Fehér liliomszál, stb. stb.; magyar dalok: A lehulló csillagokat, Az a fehér rózsa, Ha megkérdeznének, Hes fiúk az élet mégis csak szép stb. Szerkesztette a Tánc- és Filmzene c., folyóiratokat. Jelenleg zeneszerzéssel és zenekritikával foglalkozik. Tagja a Zeneszerzők Szövetkezetének és több egyesületnek. A rádióban 1933-ban volt szerzői estje. Reményi László hegedűkészítő mester. *1895, Budapest. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte (gordonka). Érettségi után kitanulta a hegedűkészítést és mint segéd Hamburgban és Párisban dolgozott a háború kitöréséig. Végigszolgálta a háborút, honnan több kitüntetéssel mint hadnagy tért vissza. 1918-ban belépett apja cégébe mint annak társtulajdonosa. 1933-tól a bpesti kir. törvényszék hites szakértője. Reményi Mihály hegedűkészítő mester. *1867, Budapest. Zenei tanulmányait magánúton végezte (hegedű). Nemessányi sógoránál, Bartók Edénél és Tanczernál tanulta a hegedűkészítést, mely után Bécsben és Budapesten több mesternél dolgozott. 1890 óta önálló. Több kiállításon vett részt és sok díjat nyert. A Zeneművészeti Főiskola Reményidíjának megalapítója. Rendes Albert, a Budapesti Hangversenyzenekar tagja, cselló. *1893, Boksánybánya. Zenei tanulmányait magánúton folytatta. Majd a szibériai hadifogságban tökéletesítette. Végül Kerpely J.-nél folytatta. Alapító tagja a