Magyar Nap, 1937. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1. szám

I. évfolyam *8. szám $ss©i‘1*as$tal: SC SI to ám Silkies Péntek, 1937 Január 1 Felelős szerkesztő: Dr. Ferenci László fjabb jegyzék Berlinhez németország és Olaszország szabad kezet akarnak a fel­­kelés tám­ogatásában / Hitler tüntetően elutazott Berlinből ."•idenk­op: „Vagy Spanyolországot, vagy más gyarmatot" L­ondon, december 31. — Ma már határo­sa meg lehet állapítani, hogy a legutóbbi gol-francia jegyzékkel kezdeményezett di­­smiáciai akció a spanyol kérdésben a fa­zta hatalmak magatartása következtében ibb nemzetközi bonyodalmakhoz vezet. Az gol és francia külügyminisztériumok között­­nap tanácskozások folytak, amelyeken az­­volt szó, hogy a két hatalom egységes álláspontot képviseljen a lon­doni semlegességi bizottság január 4-ikei ülésén, mely a berlini és római kormányok maga­­rtás­a folytán a legnagyobb bizonytalanság­al ül össze. A megbeszélésen állítólag elha­­rozták azt is, hogy a két kormány újabb közös jegyzéket in­téz Berlinhez abban az esetben, ha a né­met válasz a hét végéig nem érkezik meg. Tekintve, hogy a német kormány semmi álandóságot sem mutat a jegyzék megvása­­rlására, Franciaországnak és Angliának tor­mkítésekre kell elhatároznia magát, ha­­ m­rják, hogy Berlin eddigi taktikáját borssá.­mi HITLER ZSAROS jelentések szerint Ribbentrop értét­ta az angol kormánynak, hogy Ne­­ág csak akkor hajlandó visszavonni országi csapatait, egészen határozott formában ígérete­­kat gyarmati követeléseinek teljesí­tő sentrop közbelépése rendkívül jellemző, a­zt bizonyítja, hogy a német kormány tsz spanyol ügyet áti.­­ a r m­a­­­i kérdésként kezeli te, jig­ulja, hogy ha másutt nem elégítik ki itt követeléseit, akkor Spanyolország­­nekarja magát kárpótolni. Hitler természe­­t in számol azzal, hogy ennek a zsarolásnak l­esz eredménye és ezért további spo­­rszági politikájában eszerint rendezhe­­t. Folytatja a felkelés egészen nyílt tá­gítását és irányítását. . Az összes német lantok utasítást kaptak, s h­ogy a lap élén, feltűnő szedéssel közöl­jék Hitler visszatérését Berchtensga­­lenbe. lapoknak azt is hangsúlyozniok kellett, Hitler csak Seeckt tábornok temetésére vissza Berlinbe és azonnal elhagyta a fő­­■. Ezzel a német kormány a külföld­it­akarja adni, hogy a politikai tárgyalá­­s előre nem lesznek és igy a német vé­­gzékre sem számíthatnak. ASZORSZÁG KITÉRŐ VÁLASZT AD­ ­, december 31. — Az olasz lapok mai .I­gazolni látszanak azt a tegnapi jelen­­t,y az olasz külügyminisztérium a né­­l- portugál követekkel kitérő válaszban ad meg, amely alkalmat ad a spanyol­­csapatszállítások kérdésének elodá­­n. A „Stampában“ a lap szerkesztője azt hogy Maszország részéről nem lehet azonnali­álaszt várni a francia-angol jegyzékre. önkéntes szállítmányok beszüntetése külországba — olvashatjuk tovább a ea — csak a valenciai kormánynak ked- A hivatalos „Stefani“ politikai szer­vje azt írja, hogy „Olaszország nem­ tűr­­azt a bolsevik akciót, amely Katalániát Spanyolország és a nyugati civilizá­ció felforgatására irányuló akciók alapjává teszik. Ezt nem lehet másképen értelmezni, minthogy Olaszország nem mond le a beavatkozás elvéről. Olasz katonák a spanyol hadjárat ellen Róma, december 31. — A hatóságok min­den intézkedése ellenére egyes kaszárnyák­ból olyan hírek szivárogtak ki, amelyekből meg lehet állapítani, hogy az olasz nép között is elégedetlenség mutatkozik a spanyolországi hadjárattal szemben. A nehéz tüzérség máso­dik pesaroi ezredében a katonák vonakodtak „önkéntesekként“ Spanyolországba menni. A parancsnok erre elrendelte, hogy sorshúzás­sal fogják megállapítani, kinek kell a legény­ség közül elutazni. Egy balti kaszárnyában, attól olyan katonák voltak, akiknek Afrikába kellett volna indulni, a katonák egy része meg­szökött, amikor megtudták, hogy Spanyolor­szágba szállítják őket. Nolában több tisztet és katonát letartóztattak, mert megtagadták a spanyolországi útra vonatkozó parancs telje­sítését. Barlettában a katonai hatóságok tel­jesen izolálták a kaszárnyákat, mert egyre gyakoribbak voltak a szökési esetek, amikor a katonák megtudták, hogy Spanyolországba akarják őket szállítani. Milánóban a központi állomásra 600 katona érkezett, akiknek azt mondták, hogy Abesz­­sziniába szállítják őket. A legénység között az a hír terjedt el, hogy Spanyolországba mennek, mire kórusban kezdték kiáltani: „Spanyolországba nem! Spanyolországba nem!“ A csapatot azonnal feltartóztatták és a fasiszta milícia a katonák közül sokat letar­tóztatott. • Kormá­nty offensive Aranjueznél Madrid, december 31. — A hadügyminisz­térium hivatalos jelentése közli: Az aranjuezi fronton a Tájétól délre operáló milíciacsapa­­tok megtámadták a felkelőket és érzékeny veszteségeket okoztak. Az utóbbi napok had­műveleteinél a kormánycsapatok megsemmi­sítettek egy 35 kocsiból álló vasúti szállít­mányt, amely Talaverából hadianyagot és katonákat vitt a felkelőknek. A guadalajarai fronton a kormánycsapatok nehéz harc után elfoglalták A­­­­­e­n­z­a várost. Franco tegnapi kísérlete a cordobai táma­dással nem fizetődött ki, mert a kormánycsa­patok ügyes taktikával a felkelő csapatok aranjuezi szárnyát támadták meg, amivel is­mét megnehezítették Franco helyzetét. A kor­mány ma elég tartalékkal rendelkezik, úgy­hogy megfelelő számú csapattesteket vethet a különböző frontokra, anélkül, hogy ezzel a Madridnál operáló köztársasági csapatokat gyengítené. FASISZTA MERÉNYLET FASISZTA MERÉNYLET Marseilles«, december 31. — A Feodad de Barcelona nevű­ spanyol hajón súlyos robba­nás történt. A hajó betegszállító autókkal volt megrakodva, amelyeket Barcelonába készült vinni. Ismeretlen tettesek az egyik autóba po­kolgépet helyeztek el, amely felrobbant, úgy­hogy a hajón tűz keletkezett. Két autó elégett, de a szállítmány többi részét és a hajót gyors oltási munkálatokkal meg lehetett menteni. Marseiiles«, december 31. — A Feodad de Barcelona nevű­ spanyol hajón súlyos robba­nás történt. A hajó betegszállító autókkal volt megrakodva, amelyeket Barcelonába készült vinni. Ismeretlen tettesek az egyik autóba po­kolgépet helyeztek el, amely felrobbant, úgy­hogy a hajón tűz keletkezett. Két autó elégett, de a szállítmány többi részét és a hajót gyors oltási munkálatokkal meg lehetett menteni. NYUGDÍJAZÁS A SPANYOL HAD­JÁRATTAL KAPCSOLATBAN NYUGDÍJAZÁS A SPANYOL HAD­JÁRATTAL KAPCSOLATBAN Párizs, december 31. — Az „Information“ jelentése szerint Forster német admirális, a balti flotta parancsnoka nyugdíjba vonult. Az admirális azzal indokolta nyugdíjba vonulá­­sát, hogy nem vállalhat felelősséget azért a veszélyért, amely a német flottát fenyegeti a spanyol partokon. Párizs, december 31. — Az „Information“ jelentése szerint Forster német admirális, a balti flotta parancsnoka nyugdíjba vonult. Az admirális azzal indokolta nyugdíjba vonulá­­sát, hogy nem vállalhat felelősséget azért a veszélyért, amely a német flottát fenyegeti a spanyol partokon. Ismeretlen hadiha­jók bombázták Santandert Bilbao, december 31. — Santander kikö­tővárost, mely a kormánycsapatok kezé­ben van, tegnap három ismeretlen hadi­hajó bombázta. Az ágyúgolyók a város polgári negyedében csaptak le és több emberéletet követeltek áldozatul. A város bombázásának katonai jelentősége nem volt, csupán a felkelők bosszújának kielé­gítését szolgálta. Mivel Franco hadiflottá­jának használható állapotban lévő egysé­gei mind a katalán partok mentén, vagy a Gibraltár- szorosban cirkálnak, való­színű, hogy a bombázást nem spanyol, hanem a felkelőknek „kölcsönadott“ né­met hajók követték el. OVIEDO VÍZ ÉS VILÁGÍTÁS NÉLKÜL Bilbao, december 31. — Oviedo városa víz és világítás nélkül maradt, mivel a kormány­­repülők bombáikkal szétrombolták a város vízműveit és villamossági telepét. MI VAN A KOMSZOMOLLAL? Moszkva, december 31. — A „Komszomol“ szovjet hajó legénységének sorsáról, — a ha­jót, amint ismeretes, a felkelők kalózmódra el­süllyesztették — semmi bizonyosat sem sike­rült ,megtudni*.. .Vaross^Ottó, mind elpusztultak. Az elsüllyesztés idején összesen 36 ember tartózkodott a hajó fedél­zetén, többnyire fiatalok. A legénység közül mindössze hatan voltak 36 évnél idősebbek. Maga a kapitány is csak 33 éves volt. Mesen­­zev, a hajó kapitánya a Fekete-tengeri flotta legképzettebb tisztjei közé tartozott. Szakér­tők valószínűnek tartják, hogy a felkelők ágyutűz alá vették a hajót és így gyújtották fel. A lövegek valószínűleg a gépházat és a tartályokat érték, aminek következtében a hajó elsüllyedt. Blum szilveszteri rádió­szózata Párizs, december 31. — Blum miniszterel­nök szilveszter este rádiószózatot intézett a francia néphez. Megállapította, hogy a fran­cia nép egységesen a békét akarja. A francia kormány azonban nem elégszik meg azzal, hogy áthatja ez a kívánság, hanem mindent elkövet a béke megőrzése érdekében. Blum kijelentette, hogy hisz a békében, melynek az igazságon, egyenlőségei és az európai állam Az új év tehertételei (mj) Az ezidei évvégi beszámolók lényegesen elütnek a már megszokott újévi cikkektől, ame­lyeknek egyedüli céljuk volt új hitet önteni a válság következtében csüggedt emberiségbe és amelyek tények falján reményt keltő szép szavak­kal táplálták az olvasót. A mai cikkek optimiz­musa tényekkel van alátámasztva és a gazdasági fellendülés kétségtelen bizonyítékait sorolják fel. Csak a legfontosabb adatokat akarjuk felso­rolni az etatuit év gazdasági változásainak ki­mutatására. LÁTOGATÁS A TŐZSDÉN A kapitalista gazdaság barométere a tőzsde. A részvények árfolyamában jut kifejezésre, hogy a tőke mennyire bízik az ipari és pénzügyi vál­lalatok prosperitásában. 1933 december 31-én a prágai tőzsdén jegyzett részvények árfolyam­értéke 6135,4 millió korona volt. 1936 december 19-én ugyanezeknek a részvényeknek árfolyam­­értéke 9944,4 millió korona. Vagyis 1936-ban a nagytőkés vállalatok és elsősorban a bankok, amelyeknek kezében van a részvények többsége, csak az árfolyamkülönbözeten 3809 millió, kere­ken 4 milliárd korona nyereséget mutatnak ki. EMELKEDIK A TERMELÉS Az iparban döntő szerepe van a vasiparnak. Ha a vastermelés emelkedik, ez azt jelenti, hogy a többi iparágban is emelkedő irányzat mutatko­zik. Nos, novemberben 111.477 tonna vasat és 132.229 tonna acélt termeltek, úgyhogy a vas­és acéltermelés megközelíti az 1929-es rekord­évet. A vastermelés emelkedő irányzata erősebb ugyan, mint más iparágaké, de azért mindenütt emelkedést észlelhetünk és az ipari termelés mu­tatószáma szerint a fejlődési vonal így néz ki: A nagy üzemek ezévi zárszámadásaikban már majdnem kivétel nélkül nagy nyereségeket mutatnak ki (és valószínűleg a még nagyobb nye­reségeiket nem mutatják ki.) A nagy vállalatok, amelyek túlélték a válságot, nem dolgoznak ugyan teljes kapacitással, de teljes rentabilitással. A tőke új életkedvet kapott. A reménység annál nagyobb, mert Csehszlovákia gazdasága a világ­­gazdaság fejlődése mögött kullog és kilátás van rá, hogy az emelkedő irányzat 1937-ben is foly­tatódni fog. A külkereskedelemben is javulás észlelhető, bár távolról sem közelíti meg az ipari termelés növekedését. A kivitel pél­dául az 1929 évi kivitelnek még mindig csak 38,86 százalékát teszi ki, de 1933-el szemben 6 45 százalékkal emelkedett. HOGYAN ÉLNEK AZ EMBEREK? Eddig a dolog rendjén is lenne- Régi időkben­ a gazdasági fellendülés egyúttal a jólét emelke­dését, a bérek és fizetések emelését, a munkaal­­kalmak szaporítását, tehát nagyobb jöve­delmet is jelentett a dolgozó néprétegek számára. Néz­zük meg, mit mondanak a hivatalos adatok az elmúlt év gazdasági helyzetének erről az olda­láról. A munkabérek nemcsak a munkásság szem­pontjából fontosak, hanem a kisgazdák, iparosok és kereskedők szempontjából is, hiszen a munkás­tömegek képezik ezek számára a legszámotte­vőbb fogyasztóréteget. Minél többet keres a munkás, annál több élelmiszert és szükségleti cikket vásárol. Amíg a válság következtében zu­hantak az árak és szűkültek a piacok, a vállal­kozó elsősorban a munkabérek csökkentésével igyekezett hasznát biztosítani. De a válság ná­lunk 1933-ban érte el mélypontját és a bérstatisz­tika mégis érdekes jelenséget mutat. A bérek az ipari termelés emelkedése ellenére tovább is, 1935-ig állandóan csökkentek. A központi szociális biztosító intézet statiszti­kája a következő képet mutatja: Ez a statisztika igazolja, hogy­ 1935-ben, annak ellenére, hogy már a fellendülés jelei mutatkoz­tak, a bérek tovább csökkentek. 1936-ról tud­­tunkkal hivatalos adatokat még nem tettek közzé, de az eddigi részlet­jelentésekből meg lehet álla­pítani, hogy a munkabérek vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak egészen lényegtelen arányban emelkedtek. KÜLÖNÖS ÚJ GAZDASÁGI TÖRVÉNY Továbbá megállapítható, hogy­ az ipari termelés növekedése nem áll mindig egyenlő arányban a munkások számának emelkedésével. Sőt ,­ bár­milyen hihetetlenül hangzik — a kettő között fordított viszony jött létre és ma az a szabály, hogy a termelés növekedésével egyidejűleg csökken a foglalkoztatott munkások száma. A racionalizálás állandósítja a tömeges munka­­nélküliséget, így magyarázható, hogy az ipar csak a munkanélkülieknek elenyésző részét volt képes befogadni és a munkanélküliség csökken­tése nagyrészt beruházási munkálatokra vezethető vissza, amelyek ezidén elég nagy mértékben vol­tak. Nem javult a kisgazdák helyzete sem. A pa­­taa&Big­htfluet JdBffRift , Wpwk, «Attasék tér­ 1929 ipari termelés ...... 100 1932 ipari termelés 70 1933 ipari termelés 60 1934 Ipari termelés ...... 67 1933 ipari termelés................................72 1936 ipari termelés ...... 77 munkások száma kifizetett bérek átlagos évi év­ezrekben milliókban kereset 1929 2505 14.983 3976 1933 1887 9.877 5232 1934 1879 9.573 5097 1935 1918 9.434 4947

Next