Magyar Nap, 1937. február (2. évfolyam, 28-50. szám)

1937-02-04 / 28. szám

II. évfolyam 28* szám »nerkesitő: Kálmán Miklós Csütörtök, 1937 február 4 Felelős szerkesztő: Dr. Ferencz László Megindult a nagy ellentámadás Hatalmas kormány­­győzelem Aranjueznél Caballero teljhatalmat kapott a cortestól A német beavatkozás újabb bizonyítékai Madrid, február 3. — Az aranjuez—valdemoroi frontszakaszon a felkelők­­sereget t­öbb kilométerrel visszavetették. A koríu­gai csapatok kedden heves ágyutüzet bo­csátottak a felkelők állásaira. A támadás oly hirtelen jött, hogy a Franco csapatok soraiban nagy pánik keletkezett. Mikor aztán a kormánycsapatok gépfegyverei is akcióba léptek s a támadást több nehéz bombavető osztag támogatta, a felkelők vad futásba kezdtek. A milícia rajtaütésszerű­ támadásának eredményeként Aranjuez és Serena felől minden veszély elmúlt. Madrid körül a múlt héten napokon át csak kisebb csatározások voltak. Részben a rossz idő akadályozta a nagyobb hadműve­leteket, részben, mint jelentettük, a milícia nagyobb ellentámadást készített elő. Ennek az ellentámadásnak az első szakasza ma megkezdődött és teljes siker koronázta. A milícia rajtaütésszerű rohama felmentette a veszélyeztetett Aranjuezt s ezzel a madridi front összeköttetése a hinterlanddal sokkal szélesebb alapra helyeződött. Franco kudarca Madridnál egyre nyilván­valóbb. Míg azelőtt a felkelő csapatoknál volt az iniciativa s a milícia elsősorban a tá­madások visszaverésére szorítkozott, most Franco már hosszabb idő óta képtelen volt nagyobb támadást vezetni a város ellen s legújabban a kormánycsapatok vették át a támadó szerepét. Minden jel arra mutat, hogy az arartjuezi ellentámadással egy na­­gyobb arányu ellenoffenzíva veszi kezdetét, melynek Franco, hacsak olasz és német szövetségesei nem sietnek segítségére és nem küldik el a kért 40.000 embert, nem tud ellenállni. Épp ezért az adott pillanatban kü­lönösen fontos, hogy az olasz és német se­gítség útját elvágják s a spanyol partok eredményes ellenőrzése elkezdődjön. Ha Franco nem kap újabb segítséget, a felkelés likvidálása elkezdődött! MIKOR LÉP ÉLETBE AZ ELLENŐRZÉS? London, február 3. — A semlegességi albi­zottság tegnap ismét ülést tartott, amelyen a semlegesség ellenőrzésével kpcsolatos pénzügyi kérdésekkel foglalkoztak és alaposan tanul­mányozták az ellenőrzési javaslatot. Való­színű, hogy az albizottság ezen a héten meg­ egyszer ülést tart, amelyen az önkén­tes tobor­­zás tilalmáról, továbbá arról tárgyalnak, hogy mikor léptetik életbe a spanyol kikötők és ha­tárok ellenőrzését. ÖSSZEOMLOTT FRANCO TANKTÁMADÁSA Madrid, február 3. — A felkelő csapa­tok az aranjuezi vereség kiegyenlítésére ma nagy rohamot intéztek a milícia Mad­ridtól nyugatra fekvő állásai ellen. Fran­co szinte összes tankjait erre a pontra vetette s a nehéz és könnyű tankoszta­gokat erős mór csapatok kisérték. A mi­líciának azonban sikerült tankelháritó ütegeket hozni az állásba, melyek gyilkos ágyustűzzel feltartó­ztatták a tankok roha­mát. Ugyanekkor heves gépfegyvertűz tizedelte meg a mór csapatokat, melyek végül is visszafordultak. Franco táma­dása teljes kudarcba fulladt s ez a vere­ség még jobban növelte Madrid ostrom­lói között a csü­ggedést. NÉMET TENGERALATTJÁRÓ MEGTOR­PEDÓZOTT EGY SPANYOL GŐZÖST Madrid, február 3. — Nerja és Torrox között a part közelében egy német tenger­alattjáró két torpedót lőtt a ,.Delfín“ spanyol gőzösre, mely élelmiszerrel és déligyümölc­­csel megrakodva a malagai kikötőbe tartott. A „Delfin“-t előbb egy repülőgép támadta meg, ezt azonban egy közelben tartózkodó korm­ányhű cirkáló ágyúlövései elriasztot­ták. Úgy látszik, a fasiszta repülőgép érte­sítette a „Delfin“ útjáról a közelben hor­­gonyzó német tengeralattjáró osztagot, mif­e az egyik hajó parancsot kapót­, hogy avat­kozzon bele a harcba és süllyessze el a gő­zöst. A két torpedó súlyosan megrongálta a ,,Deltin“-t, azonban a gőzös legénységét és rakományát mégis sikerült biztonságba he­lyezni A fasiszta haderőnek és a spanyol vizeken ,.a ném­et érdekek védelme“ címén cirkáló német hajóhadnak ez az újabb együttműkö­dése és egy német hadihajó újabb beavatko­zása mindenütt nagy feltűnést és felzúdu­lást keltett. London, február 3. — A „Manchester Guardian“ jelentése szerint Oranienburgban toborzó iroda működik, melyben a spanyol fasiszták részére gyűjtenek önkénteseket. EDDIG 108 NÉMET REPÜLŐGÉPET LŐTTEK LE Madrid, február 3. — A kormány statisz­tikát adott ki, mely szerint a polgárháború kitörése óta a kormányhű haderők eddig 108 német repülőgépet lőttek le és pedig 48-at a madridi 35-öt az aragóniai és asztú­­riai frontokon, további 29-et pedig a kor­­mányrepülőknek a felkelők salamancai és sevillai repülőterei ellen intézett bombatá­­m­adásai pusztítottak el. Egységes spanyol kommunista-szocialista párt? Valencia, február 3. — Mint már jelen­tettük, Maurice Thorez, a­ francia kommu­nista párt vezére Valenciába érkezett. Tho­rez spanyolországi útjának állítólag az a célja, hogy létrehozza a spanyol szocialista és kommunista pártok összeolvadását. Ka­­talóniában ez az összeolvadás már megtör­tént s a spanyol szocialisták nevében Ca­ballero és del Vayo a minap kiáltványt ad­tak ki, a­melyben a két '­párt egyesülésére hívnak fel. '­­ -Valencia, február 3. — A cortez tegnapi ülésén korlátlan teljhatalmat ruházott Ca­ballero miniszterelnökre a Franco elleni harc továbbvezetése céljából. A felhatalmazás egész a végső győzelemig szól. Ezután a cortez bizonytalan időre elnapolta magát. RIBBENTROP LONDONBAN: Anglia nem adja gyarmatait Az angol sajtó barátságtalan fogadtatása — „Gyarmati revízió csak általános egyezmény alapján, a Népszövetség keretein belül lehetséges“ London, február 3. — Ma érkezik Lon­donba Ribbentrop, Németország lond­oni nagykövete, aki — az angol sajtó értesülései szerint — azzal a megbízatással jön, hogy kezdjen tárgyalásokat a volt német gyarma­tok visszaadása érdekében. Londoni hivatalos körök kijelentették, hogy ily tárgyalásról szó sem lehet s a gyar­mati revízió csak általános európai egyezmény után jöhet létre, melyben Németország megfelelő biztosítékait adja annak, hogy a gyarmati erőforrásait nem használja fel újabb háborús készülődésre. Eb­ben az esetben Anglia hajlandó lenne gazda­sági engedményekre sőt a Népszövetség keretén belül egyik vagy másik gyarmati mandátum átruházására. Sajnos, ezt a hivatalos álláspontot az anggol kormány nem minden tagja tette magáévá s nincs kizárva, hogy egyesek „nemhivatalosan“ mégis meghallgatják Ribbentropot, hogy lás­sák, mi az, amit Ribbentrop ajánl és amit kö­vetel­. Állítólag Németország nemcsak Angliában, hanm egyidejűleg Franciaországban, sőt látszó­lag Japánban is be fogja nyújtani elvi kö­vetelését, hogy adják vissza elvett gyar­­matait. Mint már tegnap jelentettük, Berlinben egy­szerre öt testület dolgozik ennek a gyarmati memorandumnak a kidolgozásán és pedig a gazdasági és munkaügyi minisztérium, a sta­tisztikai hivatal, a Birodalmi Bank és a Mun­kafront. A londoni sajtó meglehetős barátságtalanul fogadja az érkező Ribbentropot. Az angol ál­láspontra eléggé jellemző a „Daily Express“ vezércikke, melyben többek közt a következő­ket írja: „Lapjaink közül egyesek szinte bol­dogoknak látszanak, hogy Hitler szombaton délután nem szállta meg Danzigot, Mernek vagy Malmedyt sőt még Csehszlovákiának sem üzent háborút. Ha Hitler, Mentestől, vagy Moszkvától valamit akar, úgy fordul­jon hozzájuk. De ha nyíltan megkérdi Angliát, hogy megkaphatja-e gyarmatainkat, elkészül­het, hogy épp oly nyíltan felelünk: nem“. Azaz a konzervatív Angliát nem nagyon érdekli, mit csinál Hitler Danzigban, vagy Mentesben s csak akkor horkan fel, ha a III. Birodalom az angol gyarmatokból kér része­sedést. London, február 3. — Az angol Labour party vezetője, Attlee őrnagy, tegnap Saint Pancrasban beszédet tartott ,melyben szo­katlanul éles hangon kritizálta a kormány külpolitikáját. Attlee kijelentette, hogy a je­lenlegi kormány a hazugság segítségével került hatalomra s eddigi politikájával és­ A teljes tehetetlenségét bizonyította be. A munkáspárt vezetője azzal vádolta a kor­mányt, hogy elszabotálja a béke ügyét és nagyban hozzájárult ahoz, hogy a világon a bizonytalanság érzése vett erőt s Európa lassan a bolondok házához kezd hasonlítani. Indiszkréció Az egyik hétfői német lap leközölte a né­met aktivista pártok nemzetiségi memoran­dumának vázlatát. A kormányhoz közelálló „Udové Noviny“ indiszkréciónak minősítet­te a lap eljárását, annál is inkább, mert Ho­­dzsa miniszterelnök, aki a tárgyalásokat vezeti, ígéretet vett a német aktivista kép­viselőktől, hogy memorandumukat addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg bizonyos alapkérdésekben meg nem egyeznek. Ez a látszólagos kis szépséghiba, mely akaratlanul csúszott be a hatásosan meg­rendezett tárgyalásokba, valójában alapvető hiányokat árul el. A hiányok nemcsak a né­met nemzetiségi érdekek tekintetében ész­lelhetők, hanem magának a kormánynak és az elérendő célnak a szempontjából nézve is a tárgyalások értékéből rendkívül sokat levon az a tény, hogy nem mindkét nemzet teljes nyilvánossága előtt történnek. Ha feltételezzük, hogy a kormány célja tényleg az, amit Hadida miniszterelnök szombati rádióbeszédében bejelentett, va­gyis külföldi nyomás nélkül, tisztán demo­krata kötelességeinek téve eleget, óhajtja előbbre vinni a kormány és a nemzetiségek közötti megértés ügyét, akkor a közvéle­mény informálásának, a sajtó bíráló és in­dítványozó tevékenységének kikapcsolása erősen csökkenti a kormány lényegében he­lyes lépésének propagandaerejét. Igaz, való­színű, hogy a nyilvános tárgyalások esetén a nemzeti demagógiát űző heuleinista sajtó mindjárt maximális követelésekkel lépett volna fel, melyeket a kormány nem hajlan­dó teljesíteni, hisz ezen az alapon utasítja vissza a szlovákok autonomista követeléseit is, de a kormánynak, ha lehetőségeihez mér­ten tényleg becsületesen akar eljárni, akkor nincs mit tartania a fasiszta sajtó minden és mindenkit túlharsogó propagandájától. A nyilvánosságra hozott eredmények a sajtó­ban és a közéletben a kritikát amúgy is megindítják, a titkolódzás itt azt eredmé­nyezi, hogy a jószándékú építő kritika sem tárhatja fel szempontjait. Hodzsa miniszterelnök rádióbeszédében kijelentette, hogy nem akar a nemzetiségek­kel pun­ktációkat és egyezményeket kötni. Tényleg ha a megegyezést kétoldalú cse­lekménynek vesszük, az aktivista pártokat nem fogadhatjuk el a németség nevében tár­gyaló félnek. S mégis, mit jelent ez, hogy a kormány hivatalos fogadáson veszi át az aktivista pártok memorandumát, a sajtóban bejelenti, hogy tárgyalásokat folytat az ak­tivista pártok képviselőivel s végül, hogy indiszkrécióból nyilvánosságra kerül a me­morandum, mely valójában nem egyéb, mint egy „punktáció“ tárgyalási tervezete. Ha a kormány csak demokratikus meggyőződé­séből kiindulva akarja kielégíteni nemzeti­­ségeit, milyen célt szolgálnak ezek a külső­­ségek? Nyilvánvaló, a kormány propagandát akar csinálni az aktivista pártoknak. Az ak­tivista pártok munkáját úgy igyekszik fel­tüntetni, mint amely lehetővé teszi a kor­mány jóindulatát. Torz megoldása ez a fe­szült politikai helyzet nemzetiségi vonatko­zású problémáinak. Elvizenyesíti a demokrá­cia nagyszerű és vonzó megoldási lehető­ségeit, bizalmatlanná teszi a nemzetiségi tömegeket nemcsak a jelenlegi kormány, hanem általában a demokrácia őszintesége iránt is. Kötelességünknek érezzük meg­mondani, hogy már maga a mód, ahogyan a jelenlegi koalíciós kormány a nemzetisé­gekhez közeledik, nem alkalmas arra, hogy nagyobb mérvű változást idézzen elő gon­dolkodásukban és arra, hogy a nemzeti de­magógiával operáló parancsuralmi irányza­tok helyett a demokratikus megoldási mód­szereket emelje mindenek fölé. A németországi fasizmus terrorja, a mun­kásság szabad megmozdulásának könyörte­len elnyomása, a rendszerben gyökeredző gazdasági katasztrófa elrettenti a csehszlo­vákiai németet a Harmadik Birodalomtól, de más oldalon szükséges, hogy a köztársa­ságban és kormányában nemzetiségi vonat­kozásokban legalább annyi garanciát lásson, hogy a németség személyi és gazdasági ál­­ományát szándékosan nem kisebbíti és meg­adja a lehetőséget, hogy nyugodtan jobb időkre várjon, sőt bizonyos esetekben a de­mokráciáért elég áldozatokat is hozzon. A FINN KÜLÜGYMINISZTER LITVINOV­HOZ KÉSZÜL Helsinki, február 3. — A helsinkii szovjet­követ közölte a finn külügyminiszterrel, hogy Litvinov szovjet külügyi népbiztos február 8-ikára várja látogatását. A finn külügyminiszter látogatása Moszk­vában már hetek óta esedékes és kétségtelenül a finn belpolitikában tapasztalható balratoló­­dás­ eredménye. Míg a reakciós Svinhufvud csoport a német orientáció híve, addig a bal­oldal a Szovjetszövetségben látja Finnország függetlenségének kezességét. Ez a látogatás kapcsolatban van az északi kisállamok terve­zett „semlegességi blokk­jának előkészítésé­­vel is.

Next