Magyar Nap, 1937. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-03 / 253. szám

A tu 50 FILLÉR II. évfolyam 253. siám fösser!«esszS: Ká!»sám IMS 8c I és „B"kiadás A tartalomból FÁBRY ZOLTÁN:­­Az okozat tragikuma (4. oldal) * Megkezdődött a brüsszeli konferencia (3. oldal) * SZENTGYÖRGYI, A MAGYAR TUDÁS­­VILÁGBAJNOKA (4. oldal) Szerda« 1937 november 3 Felelős szerkesztő: Dr. Ferencs László Szovjet karikatúrák az olasz be nem avatkozás­­ról (4. oldal) M­egindul a német gyarmati offenzíva Pénteken Göbbels, november 9.-én Hitler beszél a gyarmatok vissza­adásáról / „Hitler„niessenmititi“ a népszövetségi mandátumrendszert Berlin, november 2. — A „Daily Tele­graph“ és a „Newyork Herald“ egybehang­zó jelentése szerint Göbbels pénteken el­hangzó beszédével a német gyarmati kam­pány döntő stádiumba lép. November 9-én Hitler beszél a gyarmatok visszaszerzésé­ről. Ezzel egyidejűleg a kormány utasításá­ra a londoni, párizsi és genfi követek hiva­talosan értesítik a nyugati hatalmakat és a Népszövetséget, hogy Németország elvitatja tőlük a jogot, hogy a volt német gyarmato­kat mandátumként hatalmuk alatt tartsák. E lépés után Hitler egybehívja a Reichs­­tagot, amellyel megszavaztat egy törvényt, mely szerint a Harmadik Birodalom nem tartja magára nézve kötelezőnek a Versail­les szerződés gyarmati pontjait. A német akciót Olaszország és Japán tá­mogatják. AMERIKA FELKÉSZÜL A HÁBORÚRA Washington, november 2. — Amerika­szerte nagy feltűnést keltett az a hír, hogy az USA hadseregének vezérkara háború esetére nagyarányú sorozási tervet készít elő. A tiszteknek­­kérdőíveket küldtek, melyek­ben többek között azt tudakolják, vájjon ko­moly esetben hajlandók-e a hadsereg köte­lékében maradni s mennyi időre volna szükségük, hogy magánügyeiket rendezzék. Egyidejűleg a tengerészeti minisztériiu­m is bizalmas utasításokat küldött a távolkeleti flottának. Jóinformált körök kijelentései szerint a hadügyi és tengerészeti miniszté­riumok felhatalmazást kaptak ilyen előké­születek lebonyolítására. OLASZ-NÉMET ÖSSZEESKÜVÉS Párizs. — A francia sajtó nagy hasábokon át foglalkozik Németország gyarmatkövete­léseivel. A „L­ntrasigeant“ éleshangú vezér­cikket szentel a kérdésnek, Róma szemére hányva, hogy amíg maga kínosan ügyel arra, hogy senki ne avatkozzon be az olasz bel­­ügyekbe, most idegen dolgokba avatkozik be. A lap azzal fejezi be, hogy a német gyarmati kampány, melyet Róma segít, összeesküvés Franciaország afrikai birodalma ellen. Veszélyben a japán csapatok Tokió. — A sanszu­ tartományban a japán csapatok lassan előnyomulnak, de oly körül­mények között, mely Napóleon oroszországi hadjáratára emlékeztet. A Taijuan vasút kö­rül a kínai lakosság kiürítette a vidéket, minden háziállatot és élelmiszert magával vitt és az épületeket felgyújtotta. A japánok mindenütt üres romokra találnak és nagy élelmezési nehézségeik vannak, mely ko­moly veszélyt jelent a csapatok részére. ELESETT KYOSUKA TOMADA Tokió. — A japán hadügyminisztérium je­lenti, hogy Japán leghíresebb színésze, Kyosuka Tomada múlt héten a lolieni fron­ton elesett. A gyász jeléül a japán színházak egy hétig zárva maradnak. A japán színész egy lángvető osztagnál harcolt. Kalózok elsüllyesztettek egy angol gőzöst London. — Az angol admirálistás utasította a „Mod“ cirkálót, hogy azonnal hajózzon Barcelonába a „Jean Weems“ angol gőzös elsüllyesztése körülményéne­k kivizsgálására Cunningham admirális a „Hód“ fedélzetén van és az ő jelentés­étől teszi London füg­gővé a további lépéseket. A „Jean Weems“, melynek fedélzetén a be nem avatkozási bizottság két megfigyelője volt Barcelonától 35 kilométernyire egy is­meretlen, szürkére festett repülőgép tüzébe került. A repülőgép gépfegyvertűzzel és 20 bombával elsüllyesztette az angol gő­zöst. A repülőgépen halálfej-jelvény volt. A ka­lóztámadás miatt a hendayi angol követ uta­sítást kapott, hogy a felkelőknél London legerélyesebb tiltakozását jelentse be. Eckhardt a hitlerbarátságért mával Eckhardt Tibor Balatonbogláron be­szédet tartott melyben külpolitikai kérdések­kel foglalkozott. Eckhardt kijelentette, hogy a magyar-német barátságot addig fenn kell tartani, amig Kisántánt létezik. A kisgazda­­párt vezére ezután a német külpolitikai hely­zetet vázolta, kiemelve, hogy Németország ma még sokkal rosszabb helyzetben van, mint a világháború idején. Ennek ellenére Magyarország nem adhatja fel a német ba­rátságot, de vigyázni kell, hogy ne menjen be oly kötelezettségekbe, melyek egy már eleve elveszített háborúhoz vezetnek. Eckhardt ezután a magyar-kisántani tár­gyalásokkal foglalkozott. Barátságról nem le­het addig szó — mondotta — míg a trianoni határok érvényben vannak­ Budapest. — A kisgazdapárt volt vezére, Gaál Gaszton halálának 5. évfordulója al­kal- Lemond a Tatarescu­­kormány? Bukarest, november 2. — Tatarescu mi­niszterelnök hétfőn este nagy beszédet mon­dott a liberális párt ülésén, majd a rádió­ban tartott előadást. Mindenekelőtt felsorol­ta kormányzásának egyes szakaszait, majd bejelentette, hogy kormánya befejezte­­ munkaprogramját. A helyzetet ismét át kell vizsgálni. Tatta­res­cu beszédéből arra lehet következtetni, hogy a képviselőházat rövidesen feloszlatják s a kormány lemond. Egyes körök ezt a lemondást néhány napon belül várják Tatarescu a liberális párt helyzetéről is be­szélt s bejelentette, hogy ez a párt az egyet­len organizált erő Romániában, amellyel ak­kor is számolni kell majd, ha történetesen ellenzékbe vonul. A miniszterelnök ebből a kijelentéséből arra következtetnek, hogy az új kormányt nem liberálisok, hanem a nemzeti parasztpárt fogja ala­kítani. Egyes körök máris Mamut emlegetik a leg­közelebbi miniszterelnöknek. Mint köztudomású, a nemzeti parasztpárt már régebben éles ellenállást tanúsít a je­lenlegi kormány politikájával szemben. A parasztpárt tömegei demokratikusok s a francia orientáció hívei. Lehetséges tehát, hogy az új kormányalakí­tással Románia külpolitikájában is változás következne be . Titulescu visszatérése jóvá tenné azokat a károkat, amiket Antonescu­­nak Varsón keresztül Berlin felé gravitáló politikája okozott KÁNYA IS BERLINBE MEGY A berlini vadászati kiállításra, melyen tudvalevőleg Darányi részt vesz,­­ a leg­utolsó hírek szerint Kánya magyar külügymi­niszter is elutazik. Ez arra mutat, hogy a ki­állítás alatt Berlin fontos magyar-német tár­gyalások színhelye lesz. ÉS EGY DEMONSTRÁCIÓ Az 1932-ben kivégzett kommunistáknak, Sallainak és Fürstnek sírján kedd reggel egy gránátot találtak. A leletet, melyet valószínű­leg valaki demonstratíve helyezett el, átad­ták a katonai hatóságoknak. Sírásók és ébresztők írta: Vass László II. Amint annak idején Móricz Zsigmondot, most a „Szép Szó“ íróit azzal rágalmazza a szélsőjobboldali sajtó, hogy szlovenszkói elő­adásaikban „Magyarországot gyalázták meg“. És ebből az alkalomból a rágalmak egész özönét zúdítja a hitlerista budapesti lap mind­azokra a szlovenszkói magyar újságokra, amelyek örömmel merték fogadni a közénk érkező anyaországi írókat. Pardon, nem min­den újságra, mert a „Prágai Magyar Hírlap“ „újszellemű“ irodalmi mellékletét, amely kü­lön „Szép Szó“-számmal „köszöntötte“ a négy pesti író prágai előadásait, ezúttal is ter­mészetesen duhaj óvatossággal megkímélte a nyilas „Új Magyarság“. Mert a ciskostársak jól tudják, mit miért cselekednek... Jellemző a budapesti szélsőjobboldali újsá­gok rágalmazó módszerére, hogy mennyire el­ferdítik, meghamisítják az ittjárt magyar írók előadásait, valamint az őket üdvözlő szlovenszkóiak szavait vagy sorait. A nyilas­keresztesek hecclapja azt írja „szlovenszkói tudósítójának“ tollával, hogy a négy buda­pesti író és az őket ünneplő körök úgy beszél­gettek és tárgyaltak egymással, mintha nem is létezne számukra kisebbségi jogsérelem, mintha a szlovenszkói magyarságnak nem volnának súlyos létgondjai, panaszai, égő se­bei. Ezzel szemben az igazság az, hogy a „Szép Szó“ írói például a prágai Pritomnost­­klubban nyíltan kijelentették, hogy a kultúr­­közeledésnél nem hunynak szemet a magyar­ság dunavölgyi sérelmei fölött és hogy ők, a demokratikus gondolkodású magyar írók harcban állanak épugy a cseh és szlovák nem­zet sovinisztáival, mint a magyar nemzet bomlasztó nyilasaival. E sorok írója pedig minden rosszhiszemű ferdítéssel szemben szó­­szerint a következőkben figyelmeztette kül­földi kötelességeikre a budapesti írókat: — „Amint a régi nagy magyar nyugatjárók nem feledkeztek meg a legelbűvölőbb külföldön sem magyar tudatukról, ti is tartsátok szeme­tek előtt magyar és európai hivatástok pa­rancsait és teremtsétek meg a becsületes, ön­érzetes együttműködést — nemzeti és szociá­lis igényeink és jogaink épségben tartásával■ —a cseh nemzet demokratikus íróival“. És meggyőződtünk róla (— a prágai magyar kö­vetség is!) hogy ezek a magyarországi írók fe­lelősségteljesebb gonddal ügyeltek hazájuk ér­dekeire s hírnevére, mint például a Mecsétek, Rajnissok, Festetichek — Berlinben ... Mi örömmel várunk vendégségbe minden magyar írót, aki írásaival, szavaival erősíteni és gazdagítani tudja kisebbségi gondoktól fel­­hőzött magyarságunkat. És ha ők itt nekünk az otthoni szociális bajokról beszélnek, azzal csak még inkább fokozzák bennünk az össze­­tartozandóság érzetét, mert vihar idején egy­­másra talál mindig a szegény magyar nép határon innen és határokon túl. Azok a köny­vek, amik építőszándékkal íródtak a boldo­gabb Magyarországért, téglát jelentenek sa­ját nemzeti létünk épületében is. A szó, amely ébreszti a népet idegen impériumok veszélyé­vel szemben a Duna-Tisza közt és Dunántúl hulló dombjain, annak hangját visszhangoz­zák a Kárpátok számunkra is, így talál bennünk őszinte megértésre Szekfű Gyula döbbenetes aggodalma is az egész magyarságot fenyegető pángermán ve­szély miatt. És így alakul ki a négyfelé osz­tott magyar nemzettestek közt az az egysé­ges szellemi, kulturális közösség, amelynek létezését oly szorongó érzéssel sürgetik a nagy magyar nemzetébresztők. Tudjuk viszont, hogy ez a kulturális egység erős bástyát je­lent a magyar nép számára minden idegen impériuma barbár hódító törekvéseivel szem­ben és ezért oly nagy az idegesség most a

Next