Magyar Napló, 2002 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2002-02-01 / 2. szám

FEBRUÁR 1 ■ - r. irodalm? Konyi Károly novelláját Ikii tartalmazza. Folytató­dik Fonod Zoltán Magyar irodalom Cseh­ Szlovákiában c. összefoglaló tanul­mánya. Pécsi Györgyi Az értékállítás mo­rálja címmel Elek Tibor Székely János monográfiáját értékeli. ■ a Kis lírai antológia rovatban a három éve elhunyt költő és műfordító, Rákos Sán­dor új-guineai népköltészeti fordításaiból nyújt egy válogatást Tamás Andrea a Fekete Vince szerkesz­tette Erdélyi szép szó 2000 c. antológiát recenzálja: „Úgy érzem, semmiképpen nem kell szégyenkeznünk. Összehason­lítva, mondjuk a példaképül kínálkozó Körképpel és Szép versekkel (természe­tesen van, aki itt is, ott is szerepel), egy­értelmű, hogy az erdélyi irodalom a ma­gyar irodalom része, és ami egyértelmű: megkülönböztető (negatív) jegyekkel nem rendelkezik. Mindenképpen dicséret illeti hát a kiadókat, Ferenczes Istvánt és Boros Endrét, hogy megteremtették ezt az antológiát, fontos lehetőséget az er­délyi írók számára. Hiszen valljuk be, a fentnevezett magyarországi antológiákba nem könnyű bejutni, és a legkevésbé sem a minőség miatt." d­pripfl- A Mérles ■K'l 2001/3. szá­ma több újdonsággal jelentkezik: a folyó­irat a szokottnál terjedelmesebb levele­zési rovatot indított, amellyel az együttgondolkodás, a párbeszéd fontos­ságát szeretné hangsúlyozni. Vámossy Ferenc recenziója elsőként egy magyar­­országi kiadványt mutat be, Kunszt György és Klein Rudolf művét, amely „filozófiai és teológiai összefüggéseiben tárgyalja a posztmodern építőművészet alapkérdéseit". Újjáéledő „Arckép” ro­vatában egy Magyarországon kevésbé ismert, nagy formátumú orosz gondol­kodó, Szemjon Frank pályaképét rajzolja meg Szombath Attila. A Művelődés 2001. októberi számában többek közt Bélteki Emőke közöl kurió­zumértékű tanulmányt A sötétség és a vér jelképei a szatmárnémeti rémhírek­ben címmel. Sebestyén Kálmán a kalota­szegi malmokról értekezik: „Kalotaszeg lakossága közvetítő szerepet játszott a havasok és az alföld között kialakult kereskedelemben. A kalotaszegi magyar falvak közül elsősorban a havasaljiak (...) foglalkoztak fakereskedelemmel, de a vidék vásáros központja (...) lakossága is felkereste a fűrészmalmokat. A kalota­szegiek, havasiak számára a folyóvizek elsősorban energiaforrást, de emellett szállítási lehetőséget is jelentettek..." SZEMLE Az Irodalmi Szemle 2001/10-i száma töb­bek közt Kányádi Sán­dor és Litassy József verseit, valamint Sza­ A Látó nov.-i szá­mában többek közt Kovács András Fe­renc verse és Bog­dán László regényrészlete olvasható. Szekér Endre Pilinszky Harmadnapon c. verséről közöl jegyzetet. Bogdán László : Reformátusok um A Reformátusok Lapjának 2001. dec. 16-i számában adventi beszélgetés olvasható Fekete Gyula íróval: „Vajon azoknak az igen széles, az emberi világot összeölelő tábora, akiket nem elsősorban a hit, inkább az erkölcs, a kultúra köt a keresztyénséghez, nem vonható be vala­miképp az ökumené fogalmába? Nem találhatnánk olyan keretet, amely a keresztyén vallásokhoz, hívőkhöz a keresztyén erkölcs és kultúra egyházakon túli neveltjeit közelebb hozná?" A 2002. jan. 6-i számban Cs. Nagy Ibolya a nemrég eltávozott nagy színész, Sinkovits Imre „Vigasz-lámpácskák" c. könyvét méltatja, mely a Kairosz Kiadó gondozásában látott napvilágot. Székelyföld A Székelyföld nov.-i száma többek közt Lászlóffy Aladár, Vári Fábián László ver­seit és Balogh László regényrészletét tar­talmazza. „Holott hajdanán a téllel per­ben állva / testünkre dérből neveltünk vérteket, / késeket dobáltunk a gyűlölt éj falába, / míg tűz alá nem vette a nap a bérceket. / A hold, ha gurulóban hom­lokunkhoz koccant, / fejelgettünk véle késő alkonyig - / aztán felpörgött az óra mutatója, / s a mester szétengedte tanít­ványait." - olvasható Vári Fábián László Mint vérző pólya c. sorsösszegző költe­ményében. Dr. Kiss Elemér marosvásár­helyi matematikus professzorral, a leg­nagyobb élő Bolyai-kutatóval Máthé Éva beszélget munkájáról, eredményeiről, a Bolyai-hagyatékról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991-1996) epidemiológiai felmérésé­nek vonatkozásaival ismertetik meg az olvasót: „Az öngyilkossági cselekmények száma Hargita megyében emelkedik. Hosszú évekre kiterjedő vizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenség természetéről pontosabb és nem csak statisztikai jellegű ismeretekre tegyünk szert. (Ehhez viszont megfelelő mennyi­ségű kutatási pénz kellene.) A számsze­rű növekedés okai között említhető: a) a Hargita megyében is ható romániai rendszerváltozás okozta közösség- és személyiség-lélektani traumák; b) a lakosság lassú csökkenésével és az öngyilkosságok számának emelkedésével a százezer főre eső öngyilkosságok szá­ma is nő; c) az egyre gondosabbá váló adatgyűjtés" MAGYAR ÉGTÁJAK 69

Next