Magyar Napló, 2008 (20. évfolyam, 1-12. szám)

2008-04-01 / 4. szám

ÁPRILIS LÁTHATÁR Fentiekre való tekintettel lássa r.u.: M.kir. Hfp. /:Szsgd.:/2. A röpirat eredeti példányának kiemelése és hatásköréből kifolyó szives további eljárás végett. A megállapítások eredményéről tájékoztatást kérek. ” A „Pro domo” 1939. április 24-én készült. Az előadó - Manó alezredes 29 -után azt aláírta, a tervezett intézke­déssel egyetértett az Elnökség A. vezetője, vitéz Bántay Alfréd vkszt. ezredes,30 majd az Elnökség vezetője, vi­téz Németh Imre vkszt. ezredes. Utóbbi rávezette a „Pro domo”-ra, hogy a „ministernek a röpirat bemutatva” 1939. április 19-én, tehát a beérkezésekor. A magyar királyi honvédség Főparancsnoka 31 szárnysegéde, Fogarassy Béla vkszt. őrnagy a szokásos bélyegzőkkel azt ellátva - „m.kir. honvédség főparancs­noka 16.664/em­.Hfp. Szsgd. IV.27. Hfp. Úr Őnagymél­­tóságának bemutattam.­­ A röpirat eredeti példányát to­vábbi eljárás végett kiemeltem.” IV/29. - a Honvédség Főparancsnoka által lezártnak tekintette az ügyet. Jegyzetek A „szolgálati utat” így megjárt ügydarabra ezt köve­tően a következő feljegyzés került „Folytatólagos pro domo: A Hfp. a röpirat eredeti példányát további eljárás véget kiemelte. Más intézkedést nem igényel, i.t. 1939.V/4.” Az így megfogalmazottakat aláírta vitéz ? alezredes, majd Manó alezredes, illetve az Elnökség A. vezetője32 és az Elnökség B. vezetője33 is. Előbbi május 5-én, utób­bi május 8-án. Az irat így a szokásos hivatali ügymenet után irattár­ba került, de azt elhelyezése előtt, 1939. május 1-jén még látta Magyarország Kormányzójának főhadsegéde is.34 Hogy a Honvédség Főparancsnoka által elindított „további eljárás” milyen eredményre vezetett, előttem nem ismeretes, de az irat jól érzékelteti egyrészt bizo­nyos szélsőjobboldali csoportok megnyilvánulását a Honvéd Vezérkar főnökével szemben, másrészt az ügy gyors és szakszerű intézését. Tata altábornagy. A röplap keletkezésének időpontjában vezérkari ezredesi rendfokozatban az 5. vkf. osztály vezetője.­­ Valószínűleg Elekes Béláról lehet szó. Elekes Béla (?, 1912. 01.29 - ?), hivatásos katonatiszt. Az adott időben hadnagy. Legmagasabb rendfokozta százados. Közelebbi adatok nem ismeretesek róla. A rövidítések feloldása Bám. Belügyminisztérium kir. királyi c. című m. magyar ezr. ezredes márc. március 1. folyó ny. nemzetvédelmi foka. (a Honvédség) Főparancsnoka oszt. osztály gr­gróf pság. parancsnokság hdt. hadtest r.u. rövid úton HFP. Нф. Honvédség Főparancsnoka Szigd. szárnysegéd honv. Honvédség vkf. (a Honvéd)Vezérkar főnöke i.t. irattár okszt. vezérkari szolgálatot teljesítő 1 Horthy Miklós, vitéz nagybányai (Kenderes, 1868. 06. 18 - Estoril (Portugália), 1957. 02. 09.) altengernagy, az Osztrák-Magyar Mo­narchia hadiflottájának utolsó parancsnoka, Magyarország államfő­je (1920. 03. 01 - 1944. 10. 16.), kormányzói „rangban”. 2 Werth Henrik (Rezsőháza, 1881.12.26 - Szovjetunió, 1952.05.28.), hivatásos katonatiszt, legmagasabb rendfokozata ve­zérezredes. 1938. 09. 29 és 1941.09. 04. között a Honvéd Vezérkar főnöke. 1945. január 19-én a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Távollétében a Budapesti Népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte. Életére és működésére vonatkozóan részletesen lásd: Dombrády Lóránd: Werth Henrik, akiről nem be­széltünk. (Bp.) 2005. Argumentum Kiadó. 3 Keresztes-Fischer (Fischer) Lajos, vitéz (Pécs, 1884.01.08 - Vöcklabruck (Ausztria), 1948. 04. 29.) hivatásos katonatiszt. Legma­gasabb rendfokozata vezérezeredes. 1938. 05. 24-e és 1938. 09. 29-e között a Honvéd Vezérkar főnöke, majd 1939. 02. 01 -e és 1942.10. 29-e között Magyarország Kormányzója Katonai Irodájá­nak a főnöke és 1939.02. 21-étől Főhadsegéd is. 1944. október 16-a után a németek letartóztatták és Mauthausenbe hurcolták.­­ Az irat lelőhelye: Hadtörténelmi Levéltár (Budapest) Honvédelmi Mi­nisztérium Elnökség­e. 1939.22.485. Az iratot betűhíven adjuk közre. 5 Werth Henrik feleségére vonatkozó közelebbi adat nem ismeretes. Ke­resztneve Ottilia. Werth Henrik népbírósági perében mint „német nőt” említik. 6 Homlok (Holmok) Sándor, vitéz (Késmárk, 1893.05.03 - New York, 1963. 04. 05.), hivatásos katonatiszt, legmagasabb rendfoko­n Helyesen Temesy (Thierjung) József Dezső (Temesvár, 1898. 06. 29 -?), hivatásos katonatiszt, 1938. 11.01-étől őrnagy. A HM és a Honvéd Vezérkar főnöke műszaki előadója. Felesége zsi­dó származása miatt 1939. 11. 01-jével nyugállományba került és egy nemzetközi szállítási vállalatnál dolgozott. 1945. 03. 21-étől az új honvédségben szolgált előbb alezredesként majd ezredesként. 1948. augusztus 1-jén nyugállományba került, melyet követően kü­lönböző vállalatoknál dolgozott.­­ Helyesen Bérczy Károly (Budapest, 1893.09.07 - Budapest, 1966.05.19.), hivatásos katonatiszt, 1938. november 1-jétől alezre­­des. 1937.07.01 és 1938.12.31-je között a várpalotai gyalogsági főis­­kola tanára, majd lónyilvántartó tiszt Gyomán, később Tabon a 28. ki­­egészítő kirendeltséget irányította, melyet követően 1940.11.01-jétől a 12. kiegészítő parancsnokság lónyilvántartó tisztje volt Szekszárdon. 1941.10.01-jétől a 27. gyalogdandár, majd könnyűhadosztály parancs­nokságán szolgált. Származási okok miatt 1943. január 1-jével nyugál­lományba került. 1944. július 1-jén szolgálattételre hívták be a 27. ki­egészítő parancsnokságra. Beosztásától 1944. december 15-én megvált és 1945-ben az új honvédségben vállalt szolgálatot. A 112. bevonulási központ parancsnoka volt. 1948.11.01-jén ismét nyugállományba ke­rült. Később éjjeliőr, portás és raktáros volt különböző vállalatoknál. 23

Next