Magyar Napló, 2017 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2017-01-01 / 1. szám
ми, YAH ЛАРЬ« A Magyar Írószövetség lapja Megjelenik havonta ISSN 0865291 0 A szerkesztőség címe (Írott Szó Alapítvány) 1092 Budapest, Ferenc krt. 14. Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf. 77. Számlázási cím: 1062 Bp., Bajza u. 18. Telefon/fax: 413-6672,413-6673 Szerkesztőségi mobil: (70) 388-7034 Központi e-mail cím és előfizetés: info@magyarnaplo.hu Elérhetőségünk a világhálón: www.magyarnaplo.hu www.facebook.com/magyarnaplo Kiadja az Írott Szó Alapítvány (1092 Bp., Ferenc krt. 14.) és a Magyar Napló Kiadó Kft. (1062 Bp., Bajza utca 18.). Terjeszti a Magyar Lapterjesztő Zrt. (1097 Bp., Táblás u. 32.) Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, a www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/stores), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön előfizethető a Magyar Posta Zrt.-nél, a www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/stores), 1900 Budapest, 06-1-767-8262, hirlapelofizetes@posta.hu Belföldi előfizetési díjak: Egy évre 7500 Ft, fél évre 3900 Ft. Nyomda: Pannónia Nyomda Kft. (1139 Bp., Frangepán u. 16.) A folyóirat megrendelhető szerkesztőségünkben is: • személyesen: 1092 Budapest, Ferenc krt. 14.1/5. • levélben: 1450 Budapest, Pf.: 77. • telefonon: 06-1-413-6672 • e-mailen: info@magyarnaplo.hu 2017. január www. magyarnaplo.hu 1956 emlékezete Gyakran halljuk, hogy az 1956-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak nincs a magyar irodalomban méltó tükre. Méltatlan tükre persze van, mert a Kádár-korszakban biztos befutást jelentett egy író számára, ha az úgynevezett „ellenforradalom”-ról vagy „az ellenforradalmi csőcselék”-ről írt. Akkoriban ez volt a hivatalos neve a forradalomnak, a hősöknek és az áldozatoknak. Mára, hála Istennek, ezek a művek kikoptak az iskoláskönyvekből, a múlt „szoborparkjába” került irodalmunknak ez a szégyenvonulata. (Habár a közkönyvtárainkban máig ott található.) Annál kevésbé találhatók meg a forradalom hiteles irodalmát jelentő kötetek. Még legnagyobb íróink életműve is 1990 előtti kiadásokban szerepel többnyire, és ezekből természetesen máig hiányoznak az 1956 októberében, vagy a megtorlás idején keletkezett, a forradalom valóságát megörökítő írásaik. Pedig emlékezetes, nagyszerű versek és elbeszélések születtek ezekben a drámai hetekben, hónapokban is Füst Milán, Déry Tibor, Sinka István, Szabó Lőrinc, Fekete István, Ignácz Rózsa, Vas István, Örkény István, Weöres Sándor és mások tollából. Hasonló remekművek őrzik a magyar október emlékezetét a negyvenes évek végén vagy a forradalmat követően emigrált írók, költők műveiben is, amelyek többnyire ma is hiányoznak nemcsak a könyvtári polcokról, de a könyvesboltokból és irodalmi köztudatunkból is. Kivételek szerencsére itt is vannak, így például Márai Sándor, Wass Albert, Határ Győző vagy Ferdinandy György egyes művei, de nagyon sok kiváló alkotó munkái máig sem érkeztek haza, csak elvétve találunk például bármi olvasnivalót Makkai Ádámtól vagy Bakucz Józseftől, Horváth Elemértől, Sulyok Vincétől, Domahidy Andrástól és Miklóstól, és folytathatnánk a sort. Ugyancsak hiányoznak irodalmi köztudatunkból azok a művek is, amelyek mégiscsak az íróasztalfiókokból kerültek elő. Ezek közül egyedül talán Hamvas Béla életműve vált ismertté, pedig 1989-től egymás után jelentek meg olyan, a forradalom igaz emlékezetét őrző művek, mint Szakonyi Károly Bolond madár című regénye vagy Oláh János elbeszélései. Igaz, szakmai visszhangra máig nemigen számíthattak, számíthatnak. Persze, ha ugyanazoktól a szakemberektől várjuk számukra az elismerést, akik annak idején a cenzúrát gyakorolták, vagy azt igazoltnak vélték, nem csoda, ha nem jutunk előbbre. A forradalom 50. évfordulóján tapasztalt botrányos - máig teljes egészükben felderítetlen - események mintegy ráébresztették a magyar értelmiség és a politikai élet néhány meghatározó szereplőjét, hogy ha mindez megtörténhetett, akkor a magyar társadalom nincs még túl a forradalom leverésének és a megtorlásoknak a következményein. Ezért hirdették meg a 60. évfordulóra az 1956-os forradalom és szabadságharc Emlékévét, amelynek pályázatai a legkisebb közösségektől a legnagyobbakig, az egész társadalom emlékezetének felébresztését tűzték ki célul. És valóban, számos hiteles visszaemlékezés, film, dokumentumkötet jelent meg az elmúlt hónapokban, kiállítások, számítógépes alkalmazások adnak módot a helyi történések megörökítésére, megismerésére, a hosszú időn át elfojtott emlékek kibeszélésére. Sor került és kerül a hősök és mártírok megnevezésére, szerepük elismerésére, jelentőségük tudatosítására azon nemzedékek számára is, akik eddig nem ismerhették meg a múlt század magyar történelmének igazi arcát. A huszonnegyedik órában történt mindez, de megtörtént és megtörténik, és reményt ad arra, hogy végre a köztudatba, az oktatásba, de a mai magyar társadalom mélyrétegeibe is eljut az ’56-os forradalom és a rákövetkező kegyetlen megtorlások hiteles, valóságos története. Mezey Katalin MAGYAR NAPLÓ 1