Magyar Nemzet, 1901. július (20. évfolyam, 166-191. szám)
1901-07-07 / 171. szám
1901. július 7. MAGYAR NEMZED oszlopot zalathnai terméskőből faragják ki ugyanannak a faragóiskolának növendékei, a melyet Lukács Béla alapított szülővárosában Zalathnán. — Walkó Lajos halála, Walkó Lajos halála mindenfelé nagy részvétet keltett. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank tegnap és ma számos levelet és táviratot kapott, melyek a Walkó Lajos halálán való részvétet tolmácsolják. Széll Kálmán miniszterelnöktől a következő távirat érkezett Rátótról : »Legmélyebb fájdalommal értesülök Walkó Lajos váratlan elhunytáról. Érzem a pótolhatatlan veszteséget, mely az intézetet érte. Felejthetetlen lesz előttem emléke. Fogadják egykori elnöküktől, ki önökkel együtt gyászolja a nagy veszteséget, a legmélyebb részvétet. Széli.« Részvétét fejezte ki Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter is a következő táviratban: »Walkó Lajos derék igazgatójuk halála fölött mély részvétét fejezi ki és kéri ennek a családnál leendő tolmácsolását Hegedűs Sándor.« Rakovszky Istvántól, az állami számvevőszék elnökétől, az alábbi távirat érkezett Gradoból: »Igaz részvéttel osztozom bánatukban a derék ember és kitűnő igazgató elhunytával. Rakovszky István.« Walkó Lajos temetése ma délután öt órakor volt nagy részvét mellett. — Államtisztviselők mozgalma. Az állami tisztviselők mozgalmának fővárosi bizottsága pénteken tartotta második ülését Benedek Sándor közigazgatási ítélőbíró elnöklésével. Elhatározta az ülés, hogy az országos kongresszus előkészítésére bizottságot küld ki, amely a Köztisztviselők Országos bizottságával közösen és immár egyértelműleg fog eljárni. Felkéri a fővárosi bizottság a vidéki bizottságokat, hogy a kongresszust Budapesten tartsák meg. A szombathelyi összes állami tisztviselők közreműködésével ez évi június hó 27-ik napján a következő határozatokat hozta: I 1. Az értekezlet örömmel üdvözli az állami tisztviselők helyzetének javítására a tordai állami tisztviselők által megindított, a szegedi, gömörkishont vármegyei és zalaegerszegi állami tisztviselők által nagy erővel felkarolt mozgalmat s ahhoz való csatlakozását kijelenti : szükségesnek tartja, hogy ez év szeptember havának elején Budapesten országos tisztviselői kongresszus tartassák; a kongresszus megtartására Budapestet tartja a legalkalmasabb helynek, mint ahová az ország minden részéből a legkönnyebben eljuthatni; kimondja, hogy az országos kongreszszuson, tartassák az akár Budapesten, akár Szegeden, mindenesetre képviselteti magát, de annak módozataira nézve a további lépéseket a szegedi intézőbizottságtól várja; a tisztviselői kérdés rendezése tekintetében a következő kérelmek teljesítését kéri és várja a törvényhozástól: 1. Az állam tekintélyét is emelő tisztességes megélhetés biztosítása végett a fizetés és lakáspénz oly mértékben való felemelését, hogy a fizetés legalább is az osztrák állami tisztviselőkével, a lakáspénz pedig a katonatisztekével egyenlő legyen. 2. A nyugdíjtörvénynek kedvezőbb megváltoztatását, különösen a teljes fizetést biztosító szolgálati idő, az özvegyi nyugdíj, gyermeknevelési pótlék és temetési járulék, valamint a nyugdíjjal járó lakáspénz tekintetében. 3. A fizetés fokozatos emelkedésének biztosítását, előléptetés hiányában kárpótlék alakjában. 4. A tisztviselők gyermekeinek az állami és az államilag segélyezett tanintézetekben való tandíjmentességét. 5. A szolgálati pragmatikát, a tisztviselőnek az államhoz, tisztviselőtársához, feljebbvalójához és alantasához való viszonyának rendezése végett. A Topánfalván lakó állami tisztviselők is örömmel s egyesült erővel csatlakoznak a tordai mozgalomhoz. Nagy számmal jelentek meg a topánfalvi királyi járásbíróság tagjainak felhívására a június hó 23-án kitűzött értekezleten s állandó bizottsággá alakulván, megválasztották intéző elnökké Budovszky János járásbirót, jegyzővé Jancsó Gyula erdészt, ezután elhatározták, hogy országgyűlési képviselőjük figyelmét e mozgalomra felhívják. A nyitrai állami tisztviselők vasárnap, június 30-án délelőtt népes értekezletet tartottak Maróty Antal m. kir. táblabiró elnöklete alatt. Az értekezleten határozatukig kimondották, hogy csatlakoznak a tordaiak által megindított mozgalomhoz. Kimondották továbbá egy országos tisztviselői kongreszszus tartásának szükségességét, a kongresszus hegéül Budapestet jelölték ki. — Házasság. Szabó Gábor eljegyezte Sebald Irma kisaszszonyt Budapesten. — Beöthy Zsiga halála. Beöthy Zsiga halála alkalmából Wlassics miniszter a következő levelet intézte Rákosi Jenőhöz: Kedves barátom! Szép reményekre jogosító Zsiga öcséd elhunyta alkalmából, aki oly híven látszott ápolni családodnak irodalmi és művészeti hagyományait, mélyen átérzett részvétemet fejezem ki és baráti szívvel osztozom gyászodban. Igaz hived Trzacsics. — A lipcsei kongresszus. A múlt hónapban a kiadók tudvalevőleg Lipcsében kongresszusra gyűltek össze. A kongresszus lefolyásáról az »Újságkiadók Lapja« bő tudósítást közölt s ezt most a kongresszus elnöke a következő, Zilahi Simonhoz, a Magyar Újságkiadók Országos Szövetsége elnökéhez intézett levélben köszöni meg. »Igen tisztelt Kortárs úr! Hálás köszönettel és kiváló örömmel láttam az »Újságkiadók Lapjá«nak nekem megküldött példányában a kimerítő jelentést, melyet ön a lipcsei kongresszusról közölt, de mindenekfölött örömömre szolgál, hogy a kongresszus munkája, nemkülönben annak szórakoztató része az ön tetszését kivívta. Engedje meg, hogy önnek s magyar kollégáinak még külön is köszönetet mondjak az ön megjelenéséért s munkásságáért, melyet a szakosztály tanácskozásán, különösen pedig a szerzői jogot illető kérdés megvitatásában kifejtett. Büszkék lehetünk, ha önnek úgy a kongresszuson, mint a magyar sajtóban kifejtett erélyes tevékenysége a magyar szerzői jog dolgában egy új korszakot fog nyitni. Fölösleges talán mondanom, hogy az ön munkájának a legjobb sikert kívánom. Abban a reményben, hogy szerencsém lesz önnel még a legközelebbi kongresszus előtt valahol találkozni, maradtam, magyar kollégáinkat szívből üdvözölve, Lipcse, 1901. július 3-án, kitűnő tisztelettel Brockhaus Albert.« — Az elmaradt monszun. Simlából érkezett távirat szerint a monszun-szél elmaradt. A junius első napjaiban beállni szokott nyugati szél, a monszun nyitja meg Kelet-Indiában az esős évszakot. Ha kimarad, akkor nincs eső, kiszárad pár hét alatt minden, s pusztító éhhalál dühöng Indiában, mely százezrével szedi áldozatait. Érthető, hogy mily rémületet kelt Indiában a monszun elmaradása. India egész északnyugati része, beleértve Gudseratot, Közép-India fensíkjának északnyugati részét, valamint az Indus és Ganges síkjai a múlt hét óta nem kaptak esőt, s ennek rettenetes következményei máris mutatkoznak a növényzeten. — Krüger apó unokahúga, Krüger Fanny kisasszony, akit rokoni kötelék fűz a Délafrikai Köztársaság ősz elnökéhez, jelenleg San Francziskóban hangversenyez a búr sebesültek javára. A búr művésznő kiváló énekesnő s amerikai körútján nagy sikereket ért el. Érdekes, hogy a hangversenyt búr asszony, Dewett vezér unokahuga rendezi. Krüger kisasszonyt ismerik már Amerikában, mert régebben színházakban is fellépett s szép hangjával feltűnést keltett. — A spanyol kolostorok botránya. Alig van nap, hogy újabb botrányok hire ne érkeznék Spanyolország egyik-másik kolostorából. Az egész spanyol közvéleménymód felett föl van háborodva, annyival is inkább, mert kiderült, hogy az utóbbi három év alatt kétszáz apácza szökött meg a kolostorokból, részint a kegyetlen bánásmód miatt, részint a miatt, hogy az erkölcsük ellen akartak merényletet elkövetni. ILloveras Narcisa apáczát, ki a minap a barcelonai Szent Jeromos-kolostor templomának a kórusáról leugrott, hogy elmeneküljön, sérülései miatt a kórházba vitték. A kórházban apáczák az ápolónők, ezek s a jezsuiták annyira elzárták minden avatatlan elöl a kórházat, hogy Lloveras-szal senki sem beszélhet. Mint minden hasonló esetben, úgy most is akadtak orvosok (az egyik a kolostor orvosa, a másik kettő pedig hírhedt ultramontán), akik bizonyítványt állítottak ki arról, hogy Lloveras hisztérikus rohamában követte el tettét,de most már megbánta a kórházban s a Szent Jeromos-kolostorról csakis dicséretest tud mondani. Alig várja, hogy fölgyógyuljon, — első dolga lesz visszatérni a kolostorba.« Vagyis erőszakkal fogják visszavinni. A legutóbbi botrány Carcagentében történt, hol Imelda nővért a főnöknő a többi apáczával az ágyhoz köttetett, »mert meg volt szállva az ördögtől.« A szerencsétlent azutánegész éjszaka verték, hogy az ördögöt kiűzzék belőle. A világi hatóság, mely erről tudomást szerzett, nem lépett közbe, mert megelégedett a főnöknő azon magyarázatával, hogy Imelda azért ordított egész éjszaka, mert őrült. — Kiállítás M.-Szigeten. A Mármarosmegyei Mezőgazdasági Egyesület augusztus 25-étől szeptember 2-áig mezőgazdasági és iparkiállítást rendez Mármarosszigeten. Nyegre László képviselő vezetésével ma küldöttség járt a minisztereknél, hogy őket a kiállításra meghívja. Széll Kálmán, Hegedűs és Lukács miniszterek szívesen fogadták a küldöttséget és Hegedűs és Lukács miniszterek megígérték, hogy a kiállítást meg is fogják látogatni. A küldöttség ezután Darányi földművelésügyi miniszterhez ment és őt is meghívta a kiállításra. — A börze áldozata. Erik Rezső, az Osztrák Magyar Bank számvizsgálója, — mint Bécsből az E. U.-nak jelentik — agyonlőtte magát hivatali szobájában. Öngyilkosságának az az oka, hogy elvesztette a börzén felesége vagyonát. — A cseh-orosz barátkozás. Prágából táviratoztak az E. U.-nak, Klima dr., aki tagja volt az orosz vendégeket fogadó bizottságnak, a következő táviratot küldte Rittich orosz tábornoknak: A cseh szokolisták szivükből fakadó köszönetet mondanak exczellencziádnak az ünnepünkön való részvételéért s arra kérik, hogy ezt a hálájukat fejezze ki az egész szent Oroszországnak. Erre a táviratra Rittich tábornok a következő feleletet küldte: Boldognak vallom magamat, hogy érzésemet nálatok kifejezhettem. Táviratotokat el fogom küldeni Pétervárra. Üdvözöllek benneteket. Mindenkor szívesen fogok visszagondolni a derék csehekre. — Hajsza anarchisták után, Rómából táviratozzák nekünk . A kormány elhatározta, hogy több rendőrügynököt az Egyesült Államokba küld, ahol az ottani olasz anarchisták főfészkeiben nyomozásokat fognak végezni. Tegnap este letartóztatták Plimpio Calerini hírhedt anarchistát. A női szabó sztrájk vége. A női szabómunkások tegnap délután befejezték a sztrájkot. A sztrájkbizottság és a mesterek kiküldöttei ugyanis tegnap jöttek másodízben össze, amelyen hosszas tárgyalások után a munkások elfogadták a mesterek által tegnapelőtt felajánlott engedményeket. A sztrájkolók ma délután 4 órakor tartották utolsó ülésüket, amelyen tudomásul vették a békéltető bizottság határozatát. Vasárnap a munkások békekirándulást rendeznek a Zuglóba, amelyen a mesterek is részt vesznek. Hétfőn már minden műhelyben megkezdik a munkát. — Indiai csodadoktor, Goslaw Kader indiai csodadoktor váltig hirdette az újságokban, hogy ő és segédje, Knöpfelmacher Gyula dr. minden vaknak visszavarázsolják szemevilágát. A Mérlegutczában volt officziójuk és jártak is hozzájuk a könnyen hivők tömegesen. Természetesen a czél a pácziensek megpumpolása volt, amennyiben a csodaszerekről kisült, hogy egyszerű kenőcsök, nem is használnak, nem is ártanak. Névtelen feljelentésre az ötödik kerületi elöljáróság megindította ellenük a vizsgálatot s ezt dr. Dévai tisztiorvos indítványára, különösen három vádpontra terjesztette ki. Az első szerint ugyanis tisztességtelen reklámot űznek, a második, hogy titkos összetételű szereket használnak, a harmadik pedig, hogy jogosulatlanul űztek orvosi gyakorlatot. Az elöljáróság a vizsgálatot már be is fejezte és ma délelőtt kellett volna kihirdetni a csodadoktor előtt az Ítéletet. De a vegyészeti hivatal még nem készült el jelentésével és igy az Ítélet kihirdetése holnapra marad. A Tiszába fúlt tanulók, Vedresházán Nagy Gyula és Kovács Bálint gimnazisták, Börzsök Ferencz teológus, Vastag Sándor technikus, Fábry Sándor és Szilasi Tamás gazdasági akadémiai hallgatók a Tisza túlsó partján levő erdőbe mentek kirándulásra. Este felé tértek haza s a beszedett sok bortól jókedvük kerekedvén, a csónakot virtuskodásból el kezdték himbálni. A gyönge csónak fölborult s Fábry kivételével, aki nagynehezen partra úszott, valamennyien ott vesztek. — A legdrágább arczkép. Willis londoni műkereskedőnél a napokban árverés volt. Elárverezték Hoppner múlt századbeli angol mesternek két arczképét. Az egyik, Dysart herczegnő arczképe, százhatvanezer forinton kelt el. A legelső ajánlat 107.500 shilling volt, egy perez múlva ez 172.000-re rúgott. Ismét pár perez múlva már 258.000 shillinget kínáltak, végre egy Duyern nevű úré lett 302.075 shillingért. Hoppner egy másik arczképe, mely Mrs. Farthingot ábrázolja, 172.000 shillinget hozott. Ezen kívül elkelt Lawrencetól a st.-albansi herczegnő arczképe 34.400 shillingért, egy másik arczkép 19.350-ért. 5 *