Magyar Nemzet, 1905. március (24. évfolyam, 54-80. szám)
1905-03-07 / 59. szám
1905. márczius 7. MAGYAR NEMZET. — Spann báró a királynál. Bécsből telefonálják. A mai általános kihallgatáson többek között Spann báró tengernagyot is fogadta ő felsége. — Az osztrák miniszterelnök betegsége. Bécsből telefonálják lapunknak: Gautsch dr. osztrák miniszterelnök meghalt és ágyban fekvő beteg. A Jókai-szobor és síremlék létesítésének czéljaira a Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársasághoz (V. József-tér 14.) az eddig kimutatott 3603 korona 20 filléren kívül még a következő összegek folytak be és pedig: Kisfaludy-Társaság 130 korona, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság 300 korona, Olvashatlan aláírás P. . . József küldeménye 6 korona 50 fillér, Dinier Gusztáv dr. 10 korona, Tijverbászi államilag segélyezett községi algimnázium 25 korona 89 fillér. Pancsovai tanfelügyelői kirendeltség gyűjtése: Dózsi Imre polgári iskolai tanár 1 korona, Geestl Béla 1 korona, Csiszár László 50 fillér, Pritsche Ernőné 1 korona, Steinitzer Flóra 1 korona, Lambrecht Péterné 1 korona, együtt 5 korona 50 fillér. Ujverhászi magánpolgári leányiskola 3 korona, Császári református egyház 5 korona, Lindner dr. Nagyszeben 5 korona, Gyöngyösi főgimnáziumi tanári testület 10 korona, Országos Szr. Tanító Egyesület 20 korona, 9.-ik m. kir. honvéd gyalogezred tisztikara (Kassa) 50 korona, 5.-ik m. kir. honvéd gyalogezred tisztikara (Szeged) 50 korona, Fehér Ipoly dr. pannonhalmi főapát 200 korona, Budapesti műegyetemi tanári testület 200 korona, 12.-ik. kir. honvéd gyalogezred 2 —11 zászlóalj-parancsnokság (M.-Sziget) 20 korona, Klobucsár Vilmos cs és kir. altábornagy 10 korona, Pozsonyi felsőkereskedelmi iskola igazgatósága 20 korona. Összesen 1570 korona 89 fillér. A legutóbbi kimutatás összege 3603 korona 20 fillér. Főösszeg 5174 korona 09 fillér. — Letartóztatott gróf. Paksból táviratozzák lapunknak. Borkovszki József György gróf osztrák állampolgárt tegnap letartóztatták. A grófot csalással és lopással vádolák. — A megmérgezett színházi festő. A vasárnap reggeli lapok megemlékeztek már Bianchini, párisi színházi festő titokzatos haláláról. Bianchini az Ambigue-színházban pénteken még végignézte egy darab főpróbáját, amelynek jelmezei az ő tervei szerint készültek. Nagyon örült a darab sikerének és a főpróba után a színpadra ment, ahol jókedvűen beszélgetett barátaival és barátnőivel. Féltizenegy órakor hirtelen súlyos belső fájdalmakról panaszkodott. Elmondotta, hogy a színházban egy hölgytől bonbont kapott s utána azonnal nagyon rosszul érezte magát. Tüstént elhagyta a színházat és haza indult. Útközben betért egy gyógyszertárba és csillapítószert kért, de nem lett jobban. A lakásán orvost hivattak hozzá, aki morfium-injekcziót adott neki. Bianchini szombaton egész nap eszméletlenül feküdt a lakásán és este nyolc órakor, anélkül, hogy magához tért volna, meghalt. Minden jel arra mutat, hogy méreggel ölték meg. Az esetről most a következő részleteket jelentik lapunknak Párisból: Bianchini ötven esztendős ember volt, akit egész Párisban tiszteltek. Az összes színházak kosztümjeit ő tervezte és a párisi nagy operának is ő dolgozott. Érdekes, hogy Bianchini hat évvel ezelőtt már majdnem áldozatául esett egy mérgezési kísérletnek. A művész ekkor feleségével együtt élt és jóformán alig érintkezett idegennel. Egy gazdag kereskedő elvált nejét vette feleségül és 1898. májusában az első férj gyakran tett látogatást Bianchiniék Boulevard des Italiens-i lakásán. Az elvált házasfelek, úgy látszik kibékültek, egymással s így annál gyanusabbá tette az esetet, hogy Bianchini 1898. májusának utolsó napjaiban hirtelen megbetegedett. Az orvosok mérgezés tüneteit állapították meg, de Bianchini állapota a gondos kezelés alatt mihamar jobbra fordult. Senki sem tudta, hogy ki volt a mérgezés elkövetője. Néhány héttel ezután Bianchininé arra kérte egyik orvosát, hogy rendeljen számára atropint, mert a kutyáját akarja megmérgezni. Az orvos előtt gyanúsnak tűnt fel a dolog és feljelentette az asszonyt. A vizsgálat azzal végződött, hogy Bianchininét vád alá helyezték és az esküdtszék öt esztendei börtönre ítélte az asszonyt bár férje kijelentette, hogy nem gyanúsítja feleségét. Bianchininé később kegyelmet kapott, de a művészt rávették barátai, hogy elváljon tőle. A párisi rendőrség megindította a vizsgálatot, hogy ki adhatta Bianchininek a mérgezett bonbont, de eddig még semmi eredményre sem jutott. A »Journal« munkatársának Grisser, az Ambigueszínház igazgatója a következőket jelentette ki: — Azt beszélik, hogy színházamnak valamelyik hölgytagja követte el a mérgezést. Ez teljességgel ki van zárva. A pénteki főpróbán Bianchini egyáltalán nem volt fönt a színpadon. A nézőtéren foglalta el rendes székét s csakis a nézőtéren jelenlévő barátaival érintkezett. Felvonásközökben ünnepelve vette körül a nézőközönség és ekkor eshetett meg, hogy valaki felajánlotta neki a veszedelmes czukorkát. De a színpadra egy pillanatra sem jött föl és a színház tagjaival nem is beszélt. Bianchini 1898 óta, mikor az első mérgezési kísérlet áldozata lett, többször ismételte, hogy elvérzete van, hogy mérgezés folytán fog meghalni. Szinte rabja volt ennek a gondolatnak. Különben Bianchini már hosszabb idő óta szenved veszedelmes belső bajban s nincs kizárva, hogy csakis ezen előérzet folytán gondolta más okból fellépett rosszullétét a mérgezés tüneteinek. Párisból táviratoztak lapunknak. A hirtelen elhunyt Bianchini színpadi festő holttestét tegnap felbonczolták. Kiderült, hogy nem mérgezés, hanem ütőér-megrepedés következtében történt belső elvérzés okozta halálát. A kopenhágai hirlapíróegyesület jubileuma. A kopenhágai újságírók egyesülete fényes ünnepséggel üli meg fennállásának 25 éves jubileumát. Az egyesület elnöksége ez alkalommal 18.000 szelvényt adott ki, darabját 1,50 koronáért, s e jegy használata nagy kedvezményekre jogosít, így valamennyi színház két napig ingyen előadást tart az újságíróegylet vendégeinek, a vendéglők nagy kedvezményt biztosítanak nekik, az összes művészek és művésznők díjtalanul vesznek részt hangversenyeiken, az üzletek, kávéházak ugyancsak szívesen teljesítik az újságíróegylet kedvezményekre vonatkozó kérelmét. Ezenkívül nagy sorsjátékot rendez az egylet gyönyörű nyereményekkel. — A család réme. Darmstadter György jómódú nagyfuvaros régi nyárpolgára volt a Ferenczvárosnak. Vállalkozásai révén csinos vagyont gyűjtött össze és a Márton-utcza 13. száma alatt kétemeletes házat építtetett. Néhány évvel ezelőtt, hogy kiöregedett a mesterségből, visszavonult és mint magánzó, családja körében élt. Három fia és egy leánya volt. A leánya férjhez ment egy albertfalvai fűszereshez, az egyik fia építési vállalkozó, a másik vas- és fémesztergályos volt. Valamennyi tehetséges, törekvő fiatal ember volt, csak a hai'piacfijí,, Bereu ez ütött el teljesen testvéreitől. Már gyermek korában temérdek bajuk volt vele szüleinek. Az V-ik elemi iskolából csapták ki és azután nem is volt kedve többé iskolába járni. Meglopta az apját, megszökött hazulról, majd újra visszatért, zsarolta, csalta a szüleit, a testvéreit, aíg lehetett. Amikor családja látta, hogy a romlott fiút nem lehet jó útra téríteni, megtagadta a támogatást. Darmstadter Ferencz akkor elment napszámosnak. A Dunaparton a hajókból zsákot hordott, a vásárcsarnokokban a kofák holmijainak kirakodásánál segédkezett. Közben folyton ivott és korhelykedett. Amikor nem volt pénze, beállított a szüleihez és nem egyszer kést emelt reájuk. A megijedt szülők végre is kénytelenek voltak pénzt adni a fiúnak. Esztendőkig így tartott ez az állapot. A rendőrséggel számtalanszor meggyűlt a baja és verekedésért, késelésért több ízben le is volt csukva. Amikor megkérdezték ismerősei, hogy miért folytat ilyen duhaj életet, holott, ha megjavulna, jómódban volna része, rendesen igy válaszolt: — Szégyent akarok hozni a családomra. Utóbb mégis meggondolta a dolgot és beállott a mester-utczai Flóra-gyertyagyárba napszámosnak. Abból a szándékából azonban nem engedett, hogy szégyent hozzon a családjára. Az apja házában, egy czipésznél bérelt lakást. Amikor az apja e miatt szólt neki, aassal válaszolt: — Hadd lássa a világ, hogy a többi fiaddal jól bánsz, csak én vagyok a kitagadott gyerek. És folytatta a dorbézolást. A környéken levő összes korcsmákban és lebujokban hires alak volt. Tegnap, vasárnap éjszaka is három óráig lumpolt. Ekkor tért haza és becsengetett a házba. Tudta, hogy apja nyit kaput. A házban ugyanis a lakóknak kapukulcsuk van és az öreg nem tartott házmestert. A csengetésre maga Darmstadter György nyitott kaput. Ferencz fia, aki alaposan be volt rúgva, amikor meglátta az apját, előrántotta a bicskáját, rávetette magát az öregre és négyszer megszúrta a mellén. Az öreg segítségkiáltásaira kirohantak a házbeliek, Darmstadter felesége, fiai és Stadler Adolf szénakereskedő, akik lefogták a dühöngő fiút. Közben előkerült Nagy József 336. számú rendőr is, aki átvette a házbeliektől a még mindig toporzékoló embert. Ezalatt az öreg visszament lakásába ahonnan egy hatlövetű forgópisztolylyal tért vissza. A sötétben senki sem látta, hogy mi a szándéka az öreg Darmstadternek. A rendőr sem, aki még mindig lefogva tartotta a fiút. Az öreg ekkor a fiához lépett és a revolvert a bal melléhez szorítva, gyors egymásutánban elsütötte. A két golyó a fiú bal mellébe, a szív fölött hatolt be. Csak a dörrenésre tudták meg, hogy mit mivel az öreg. Nyomban a mentőket hívták, akik az apát is, a fiút is a Rókus-kórházba szállították. A fiú ma reggel fél 9 órakor a kórházban meghalt. Az apa sebe is súlyos, de nem életveszélyes. — Kossuth Lajos halálának évfordulója. A tanács utasította a köztemető igazgatóságát, hogy márczius 2- án, Kossuth Lajos halálának évfordulója napján, a kerepesi úti temetőben levő sírját megfelelően feldíszítse és kivilágítsa. Egyúttal a tanács a szükséges költségeket is engedélyezte. A Csokonai-ünnep az egyetemen. Csokonai Vitéz Mihálynak születése századik évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt szép ünnepélyt rendezett a budapesti tudományegyetem tanári kara és ifjúsága. Az ünnepély a központi egyetem hatalmas kupolatermében folyt le, amelyet az ünnepélyre délszaki növényekkel gazdagon ékesítettek föl. Az ünnepély kezdete előtt jóval szorongásig megtelt a terem díszes, előkelő közönséggel. Demkó György rektor és Heinrich Gusztáv prorektorral az élén ott volt az egyetem egész tanári kara s képviselve volt az Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság, továbbá számos más irodalmi és művészi egyesület. Az egyetemi zenekar játékával kezdődött az ünnepély. Majd Demkó György dr. mondott megnyitó beszédet. Ifjabb Lányi Ernő szavalta el ezután Gulyás József egyetemi hallgató pályanyertes szép költeményét. Ekkor Beöthy Zsolt lépett a hallgatóság tomboló ovácziója közben a pódiumra s az ifjúsághoz intézett szózat formájában mondotta el emlékbeszédét. A beszéd nagy lelkesedést keltett. Utána R. Maróthy Margit, a Magyar Színház tagja szavalta el Csokonai a Reményhez czimü szép elégiáját viharos tetszés közben. Madai Gyula, az irodalmi és retorikai szakosztály elnöke, Csokonai és Lillája czimü szépen megírott tanulmányát olvasta fel. Kenedich Kálmán Lavottának és Csokonainak A tihanyi echóhoz czimü örökszép dalát és Lengyel Dezső egyetemi zenekarvezető két sikerült dalát énekelte el. A hálás publikum tüntetően üdvözölte és újrázta a művészt. Lengyel Dezső két dalának csinos szövegét Baja Mihály és Zsitvay Tibor írták. Kóczé Antal, a művész-czigány brilliáns technikával játszott el erre néhány gyönyörű régi magyar nótát. A közönség alig tudott betelni játékával. Végül Heinrich Gusztáv prorektor rövid szép beszéddel berekesztette a fényes sikerű ünnepélyt. — Gyilkosság a lakodalmon. Trencsénből távirják. A trencsénvármegyei Szklatinán folyó hó 1-én egy parasztgazda házában lakodalom volt, és mulatozás közben Trucly Mihály odavaló parasztgazda kiment és sokáig nem tért vissza. Keresésére indultak és fél óra múlva a korcsma mellett összezúzott fejjel holtan találták. A tettest eddig még nem sikerült kinyomozni. — Nők védelme Németországban. 1903 szeptemberében a feminista egylet utczai őrjáratot szervezett, melynek az volt a czélja és hivatása, hogy a védtelen és férfiaktól molesztált nőket oltalomban részesítse és a tolakodó aszfaltbetyárokat letartóztassa. Az asszonyok eleinte röstelték igénybe venni az őrjárat segítségét, utóbb azonban hozzászoktak s most már hivatalosan is konstatálták, hogy az intézmény minden tekintetben bevált. Az őrjáratnak a múlt évben 158-szor akadt dolga, 58 aszfaltbetyárt fel is jelentettek a biróság pénzbüntetésre, valamint 6 héttől 6 hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélte el őket. A belügyminiszter egyben utasította a rendőrséget, hogy az újonnan szervezett patrouille-nak mindenben rendelkezésére álljanak. — Angol férfidivat. A férfidivatban tudvalevőleg London az irányadó s a londoni legújabb divatot az ország és Európa első gavallérja , Eduard király szabja meg. Az idén gyökeres reformot léptetett életbe az angol király a Ferencz Józsefkabát és a nadrágdivat terén. Divatba n