Magyar Nemzet, 1906. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1906-04-01 / 78. szám

, 1006. április 1. MAGYAR NEMZET. 1*r..-....... ..............."....................— ■ —......1......‘ ...........................T"' A vármegyék állami dotácziója. A Figyelő jelenti: Kristóffy tudvalevőleg 1905. deczember 1-étől kezdődőleg nyolcz, utóbb pedig újabb hét vármegye állami dotáczióját szüntette meg. Elhatározására a vármegyéknek az önként befizetett állami adók beszolgáltatása tárgyában hozott közgyűlési határozata indította. Miután a vármegyék törvényhatóságai időközben megváltoztatták a passzív rezisztenczia tárgyá­ban hozott határozataikat és követték a kormány­­biztosok utasításait, a belügyminiszter a vár­megyék állami javadalmazásának áprilisi kiutal­ványozásánál a megszüntetett dotácziók legna­gyobb részét újból folyósította. Erről értesítette az illető vármegyéket. új pártalakulás. Pozsonyból írják: Érdekes pártalakulási fo­lyamat megy végbe Nyugat-Magyarországon. A földmivelő parasztság és a városi kispolgárság kezet fogva akarnak egy radikális pártalakulást létrehozni. A párt egyaránt távol áll úgy a koalícziótól, mint a kormánytól. Programmjának élén az általános választói jog áll, azonkívül követeli még az új párt a progresszív adórend­szert, az ingyen­es állami népoktatást és az ön­álló vámterületet. Az új pártalakulás különö­sen a németajkú polgárság között igen nép­szerű és Pozsony-, Sopron-, valamint Moson me­­gyékben rendkívül sok híve van. A párt vezetői április hó 15-re Pozsonyba kongresszust hirdet­nek, a­hol ismertetni fogják a párt programm­­ját. Az előadók között több ismert nevű publi­­c­ista is szerepel, így többek között Diener Dé­nes József és Grats Gusztáv dr. A kongresszus elé nagy érdeklődéssel néz a pozsonyi polgárság. Nyugat-Magyarországon különben nem új a radikális párt. A sopronmegyei földmivesgazdák és a soproni szőlősgazdák és kisiparosok már évek óta radikális pártban szervezkedtek, a­mely­nek vezére Zsombor Géza fodrász, a soproni kereskedelmi és iparkamara elnöke. Egy ideig a demokrata­ párttal mentek együtt, de később kü­lönváltak tőlük és önállóan szervezkedtek. Po­zsonyban is sok híve van ennek a pártnak. Ve­zetőjük Zallay Lajos, a pozsonyvárosi képviselő­testületnek a tagja Nyilatkozat. " Zágrábból a következő nyilatkozat közzé­tételére kérettünk fel: »A napilapok éles kritikával és gyanúsítással támadták meg a magyar kereskedők és iparosok pártjának országos mozgalmát és a kormány ügy­nökeinek nevezték — velem együtt — azokat a lelkes férfiakat, kik minden magánérdek nélkül, tisztán a gazdasági megizmosodás érdekében kí­vánják a rend helyreállítását elérni. Alulírott, mint ennek a mozgalomnak vezetője tiltakozom a lapok ilyetén rágalmazása ellen. Én a kor­mánynak semminemű szolgálatot nem tettem és ily c­élra rábírható nem voltam, nem vagyok, nem leszek, de küzdeni akarok és fogok a táma­dások ellenére továbbra is, hazám és polgártár­saim boldogulását tartva szem előtt, közgazdasági érdekeink szolgálatában. Ziegler Sándor, a Magyar kereskedő- és iparospárt irodájának vezetője.. . Pestmegye.­ ­ • Rudnay Béla királyi biztos rendeletet inté­zett Csapó Lóránt dr. alispánhoz, melyben érte­síti Pest vármegye közönségét, hogy Tökély Gyula árvaszéki ülnököt, ifj. Zolnay Jenő, Morfin Adorján dr., Romeiser Vilmos, Erdélyi Lóránt dr., Halász Bálint, Katona Lajos, Dudics Pál, Solnay Kornél, Simig Gyula és Szalay Jenő közigazgatási és árvaszéki gyakornokokat a benyújtott lemondásuk alapján, saját kérelmükre hivatalos állásuktól felmentette, továbbá hogy Szil­­vásy Lajos, Kuthy Áron, Wagner József, Szé­kely Albert, Boros Ernő vármegyei kezelőtisztek­nek és Bogdán Gyula napidíjasnak rendszeresített illetményeiken kívül napi 5 korona tiszteletdíjat utalványozott azon szolgálataikért, melyeket a vármegyei központi jegyzők eltávozása után azok hatáskörébe tartozó ügyek elintézésében teljesí­tettek. Minthogy a fentnevezett köztisztviselők már egy hónap óta teljesítenek fogalmazói szol­gálatot, továbbá mert ezen eddig üresedésben volt állások végleg be lesznek töltve, ennélfogva a királyi biztos az általa utalványozott napi 5 koronákkal a nevezett tisztviselők szolgálatait jutalmazta meg. Csapó Lóránt dr. tegnap hosszabb ideig tartózkodott Rudnay Béla királyi biztosnál, kivel véglegesen megállapították a kinevezendő tisztviselők névsorát. A királyi biztos Zalaegerszegen, Zalaeger­segről táviratozzék . Szulyovszky Dezső, Zala vármegye királyi biztosa ma mu­tatkozott be a megyei rendkívüli közgyűlé­sen. A kinevező királyi leirat felolvasása után Szecsek József dr.-t kinevezte tb. főjegyzővé. Az ellenzéki bizottsági tagok nem voltak jelen a közgyűlésen. Inczidens sehol se fordult elő. A­­városban teljes nyugalom van. A vármegyei tisztikar a hatvanas bizott­ság felhívása folytán lemondott állásáról. A királyi biztos felfüggesztette a törvényható­sági bizottság, a közigazgatási bizottság és az összes megyei bizottságok és választmányok működését. A vidék, A Marostor­da,megye tisztviselőinek és törvény­­hatósági tagjainak sorában Désy Zoltán volt kép­viselő állandóan agitál azt ellentállás mellett. Egy bizottsági tag aláírásával most körlevél érkezett a bizottsági tagokhoz, a­mely­ek a humanizmus, a becsület és az igazság nevében­ kéri a törvény­­hatóságot, keljen a tisztviselők védelmére Désy­­vel és pártjával szemben. — A tisztviselők — írja a körlevél — be­tartották a közgyűlés rendelkezését, mert a köz­gyűlés ígéretet tett, hogy engedelmesség megta­gadása miatt a kormány által elcsapandó tiszt­viselők teljes fizetése a megye által pótadóval biztosítva lesz. De mi történt ? A detáczió meg­vonása után a pótadót féltek felhajtani vagy 30 úri bizottsági tag adakozott tehát annyi pénzt össze, a­mennyiből a tisztviselők fizetése rész­ben, de sohasem egészben, fedezve is lett. Rész­ben csak, mert már az első hónapokban nem minden tisztviselő vette fel s részben, mert a legtöbb tisztviselő a fizetésének csak kéthar­madát kapta ki. Az egyharmad lefoglalás adó, nyugdíj czímen a jóléti bizottság ál­tal levonatott, de illetékes helyére sohasem juttatott. A közgyűlés tehát nem tett ele­get kötelezettségének s minduntalan világo­sabbá lett, hogy pénz ezutánra még úgy sem lesz, s egyáltalában nem lesz. A ki adott, az azzal védekezik, hogy adjon m­ár más és — tisztelet a kivételeknek — csúfolódik, lenézi, megveti azt, a ki nem adott. (Ez is egy nyo­mós ok volt a tisztviselők felmentéséhez.) Né­melyik még azt is megügyelte, hogy a tiszt­viselő mit csinált a pénzzel. Ha egy ruhadara­bot vett, azt mondták, »henczeg az éh zse­bemre«,­­ ha egy pohár sört ivott meg, »dorbézol az én zsebemre«, s így tovább. És ezt a tisztviselői önérzetet teljesen kiélő nyilatkozatot sokszor kel­lett elnyerni. Egy béres szabadabban költhett-e el fizetését, mint a tisztviselő. De még ilyen kö­rülmények közt sincs pénz és sehogy sincs pénz. Csak egy ember van még, a­ki mindent »garan­tál«, mindent fizet, mindenről biztosít: Désy Zoltán, Marostorda megye felsőjárási szolgabirósági székhelyét Vozáry János királyi biztos Magyar­­igenből Szász­régen­be helyezte, frodó János top­­liczai jegyzőt és Krisztea János bírót, a­kik a miniszterelnöknél küldöttségben járt topliczai re­formátus pap megtámadtatásában részt vettek, állásuktól felfüggesztette. Nagykárolyból jelentik felhivatalosan, hogy Szat­már vármegye központi választmánya által kiküldött 126 tagú összeíró-bizottságból 12 tag mondott le az alispánhelyettesnél, a­kiket azonnal helyettesítettek. A lemondottak közül többen előrehaladott életkorukra hivatkoztak. Az összeírás az egész megye területén minden községben huszadika óta fennakadás nélkül folyamatban van s egyes járásokban már befeje­zést is nyert. A liptóm­egyei alispán c­­áfdlata. Több buda­pesti lapnak a liptóm­egyei főispánválsággal kap­csolatosan márczius 23-án tartott értekezletről közölt tudósításával szemben Joób Marczel liptó­­megyei alispán nyilatkozatot küldött be hoz­zánk, a­melyben kijelenti, hogy a főispánválság dolgában megtartott értekezleten csupa bizott­sági tag volt jelen, vagy nyolc­vanan. A­mikor maradásra akarták birni a főispánt, ez jelezte a maga politikai álláspontját, a­mely nem haladó­­párti s hangsúlyozta, hogy örvend annak, mi szerint az ő intencziói a megye közvéleményével mindig összhangban állottak, azonban — sajná­latára — állása további megtartását kilátásba nem helyezheti. Ekkor —­ tehát elkésve — vo­nult be a terembe a liptó megyei függetlenségi párt — mintegy kilencz tag, kik közül felszóla­lásra senki sem jelentkezett — s látva a körül­belül nyolc­van tagú értekezlet egyhangú meg­állapodását s lelkesedését a főispán személye iránt, a főispán hazafias szavait közbekiáltások­kal és személyes támadásokkal akarták megza­varni és kínos jelenetet rögtönöztek. Ez a való tényállás, Békéscsabáról jelentik : Zsilinszky Endre dr., a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató­elnöke, annak idején résztvett Kresmarik békés­megyei főispán beiktatásán. A gazdasági egyesü­let tagjai ez okból a legelső alkalommal bizal­matlanságot szavaztak neki. A gazdasági egye­sület e határozatát a földmivelésügyi miniszter, most azzal a figyelmeztetéssel semmisítette meg, hogy az egyesület jövőben óvakodjék hatáskörét túllépni politikai kérdéseknek az egyesületi életbe való bevonásával. Kisida abaujmegyei község Pongrácz Ferencz gróf főispánt díszpolgárává választotta. A kassai »Napló« czimű lap erre azt írta, hogy a főszolga­bíró a községnek harangot és toronyórát ígért. A község képviselőtestülete ezt a hírt megczá­­folja s megjegyzi, hogy Semsey László volt kép­viselő házról-házra járt a községben a díszpolgári határozat megfelebbezése érdekében, de fárado­zása sikertelennek bizonyult. Kecskemétről táviratozzák: Kecskemét város ma a polgármester elnöklete alatt rendes köz­gyűlést tartott. A közgyűlés a miniszteri meg­semmisítés daczára fentartja a múlt közgyűlésen a kormánybiztos kinevezése ellen hozott tilta­kozó határozatát. Tömöry Jenőnek azt az indít­ványát, mely a választások ki nem írása ellen való tiltakozást tartalmazza, kedden rendkívüli közgyűlésen tárgyalják: kapott-e vagy várhat-e most meghívást a király­hoz ? Tegnapelőtt este a Nemzeti Kaszinóban beszélte meg ezt a találkozást a párt több tagja, tudván azt, hogy Széli mi járatban indult Bécsbe. A tegnap jött informácziók az audienczia tekintetében negatívek voltak. A pártvezetők legalább semmi biztatót nem közöltek a párt­tagokkal. Félkilenczkor az Országos Kaszinóba vonult a párt közvacsorára. Bécsből telefonálják lapunknak: Széll Kálmán még mindig Bécsben van. A mai nap folyamán több politikussal találkozott. Az élve eltemettek. — A courriéresi menekültek. —• * A courriéresi bányák félig égő, félig össze­omlott mélyéből napvilágra­­került élő csont­vázak ismét szenzác­iós érdekességet kölcsö­nöznek a már-már egyhangúvá lett távira­toknak, melyek csak sikertelen mentőmunká­latokról vagy félbenmaradt mentési kísérle­tekről számoltak be szomorú egymásutánban. Természetes, hogy a tizennégy megmene­kült bányász a legkülönbözőbb érzelmeket keltette az egész bányavidéken. Tizennégy ember apja, anyja és hozzátartozója örvendez szinte emberfölötti örömmel azon, hogy a halottnak vélt szerencsétlenek csaknem három heti szörnyű szenvedések után is élve ma­radtak. De ezer meg ezer ember lelkében ébred fel az a kérdés, vájjon ha a mentőmunkála­tokat már régebben abba nem hagyták volna azzal a megokolással, hogy a lent rekedtek­nek már úgy is el kellett pusztulniuk, hány száz embert lehetett volna még megmenteni családjaik számára. Nem meglepő tehát, ha a nagy öröm leírása mellett, forrongásról beszélő táviratok is érkeznek, s még kevésbé meglepő, ha Jaurés, a franczia munkásság első szóvivője, még keserűbben támadja most a bányatár­saságot, mely nemcsak a katasztrófa előtt, hanem utána is nagy hibákat követett el. Megragadó, szép részletekben bővelkedik .

Next