Szalay József - Baróti Lajos: A magyar nemzet története IV. Magyarország a Habsburg-házból s a Habsburg-Lotharingiai házból származott örökös királyok korában (Budapest, 1896-1897)
II. Habsburg-lotharingiai házból való örökös királyok kora - 4. V. Ferdinánd (1835-1848)
454 A Habsburg-lotharingiai házból való örökös királyok kora délután tartott közgyűlésén Klauzál Gábor indítványára azt határozták el, hogy a petíczióra országszerte gyűjtenek aláírásokat, és csak azután küldik fel az országgyűléshez. Az ifjúság e határozattal elégületlen lévén, Petőfi, Jókai és Vasvári Pál a bécsi eseményeknek a késő esti órákban érkezett hírére elhatározták, hogy másnap a tettek mezejére lépnek. Márczius 15-én a kora reggeli órákban az Úri utczai Fillinger-féle kávéházba mentek, ahol Jókai felolvasta a tizenkét pontot, Petőfi pedig elszavalta a reform-lakomára készült „Nemzeti dal“-t. Mindkettő gyújtó hatással volt a jelenvoltakra. Ezek azután Petőfi és Jókai vezetése alatt a Hatvani-és Újvilág-utcza sarkán levő orvosi, majd a Ferencziek terén lévő műegyetemre, végre az egyetemre mentek. Mind a három helyen ismétlődött a kávéházi jelenet. A több ezer főre felszaporodott lelkesült tömeg a „Nemzeti dal“ refrainjét: „Esküszünk, esküszünk, Hogy rabok tovább nem leszünk" hangosan ismétlő. Länderer és Heckenast hatvani-utczai nyomdája elé vonultak azután. Itt a nép nevében lefoglalván egy sajtót, azonnal hozzáfogtak a tizenkét pontnak s a „Nemzeti dal“-nak nyomásához. A szabad sajtó első termékeit lelkesült örömmel fogadta a nép, midőn előtte felmutatták és közötte szétszórták. A szabad sajtó kivívása. (A „Leipziger Illustrirte Zeitung“-ban megjelent egykorú rajzról.)