Magyar Nemzet, 1938. augusztus (1. évfolyam, 1-6. szám)
1938-08-25 / 1. szám
6 A LEGÚJABB ARANYLÁZ Augusztus eleje óta újabb aranyláz észlelhető a világon, aminek legszembeötlőbb jele az arany árának emelkedése a londoni piacon. Míg július végén még 141 és fél shillinggel jegyezték egy finom uncia, vagyis 31,1 gramm szín aranynak az árát, addig ez az árfolyam augusztus folyamán egészen 142 és kétharmad schillingre emelkedett. Ez az áremelkedés pedig még nagyobb lett volna, ha az angol valutakiegyenlítő alap nem rendelkeznék bőséges aranykészletek felett és azokból a piacot arannyal el nem látta volna. így ugyanis a világ minden részéből, ezúttal pedig különösképpen az európai kontinensről jelentkező aranykeresletet ki tudta elégíteni. Egy nap átlagosan 2 millió font értékű arany került eladásra, ami megfelel körülbelül 300.000 unciának, vagyis kereken egy egész vasúti kocsirakománynak. Nem kell azonban azt hinni, hogy ezt a piacra került aranyat egyben mind el is szállították vagy hogy ez az aranymennyiség elhagyta Anglia területét. Elég azonban már az is, hogy ha külföldi tulajdonba megy át és idegen letétként kezelik, mint jelzett „carmerased" aranyat. Ha Angliának ma valutakiegyenlítő áll ,ai nem volna és csak a jegybank bankjegy fedezeti tartalékában lévő arany felett rendelkeznék, akkor ez az időnkénti nagy aranyforgalom Anglia valutapolitikájában komoly zavarokat idézhetne elő. Ez mutatja, miért nem tud visszatérni Anglia a régi értelmezésű aranyvalutára, ha egész pénzrendszerét állandó rázkudtulásoknak kitenni nem akarja. De honnan ered ez az időnként megismétlődő nagy aranykereslet? Hiszen a világ ezelőtt vagy hét esztendővel letért az aranyvaluta alapjáról, amikor éppen a büszke angol font volt az, amely 1931 szeptember 21-ig Wock8ottreczt leértékelésével példát szolgáltatott a világnak és ezt a példát aztán 1031-ban még a francia frank is követni volt kénytelen. Közvetlenül a világháború után egyedül a dollár tudott a hadviselő országok pénzei közül az aranyalapon megmaradni, az angol font 1931. évi leértékelése után pedig még a dollár is leromlott 1933-ban. A világháború előtt az arany volt a nemzetközi pénzrendszer alapja, a világ tulajdonképpeni pénze. A hadviselés kényszerűsége az aranyvalutát felfüggesztette, de ezt az aranyvalutát aránylag haáim sikerült visszaállítani a háború után, körülbelül 1927-ig. Annál súlyosabbnak látszott az aranyvaluta összeomlása 1931-ben, rövid négyévi fennállása után és annál véglegesebbnek tűnhetett az aranyvaluta bukása, hogy hét esztendő múltává) ma már a világnak egyetlen állama sincsen, amely az aranyvaluta alapján megmaradt volna. Mivel magyarázható meg azonban akkor a gyakori aranyláz, ha a világ az aranyvaluta alapjáról letért és az arany a maga szerepét a világ valutáinak szabályozásában elvesztette? Mindenekelőtt, maguk a jegybankok sem hagytak fel az aranykereslettel, mint ahogy az arany valutáról való letérésből következhetett volna. A világ jegybankjainak aranykészlete ma sokkal nagyobb, mint volt 1931 előtt. Az arany finom unciájának ára az 1931 előtti 85 shillingről 142 shilling fölé emelkedett. Következéskép a világ évi aranytermelése évi 29 millió unciáról évi 40 millió unciára szökött fel két év alatt. Kínából és Indiából rejtegetett, aranykészletek is piacra kerültek, de a világpiacon minden arany mindig elhelyezhető, arany sohasem marad eladatlan- így fest a valóságban az aranyvaluta bukása. A közelmúlt hét esztendő valója-ban nem az aranyvaluta bukását látta, hanem a font, a dollár, a frank sorozatos leértékelését, ami mindig értékveszteséggel és vagyoncsökkenéssel járt azok számára, akik fontban, dollárban vagy frankban készpénzkészletekkel rendelkeztek. Még ha a valutaleértékeléssel kapcsolatban a belföldön az árak észrevehetően nem emelkedtek volna, akkor is csökkent a leértékelt valuta nemzetközi értéke, tehát drágább lett számukra a külföldi valuta és csökkent külföldi követeléseik értéke Ezért mindanynyiszor, amikor valamelyik valuta leértékelése fenyeget, a készpénztőkék birtokosai szívesen menekülnek bizonytalan értékűvé vált valutáiktól és keresnek értékállóbbat a helyébe, eseteg a másik valutát is, de minden esetben — aranyat. Az értékállandó- ságnakés kincsgyűjtésnek az aranyma ugyanolyan versenyen kívüli eszköze lett, mint abban az ősrégi időben, amikor a két nemes fém, az arany és az ezüst, a pénz legalkalmasabb anyagává lett, vagyis mintegy háromezer esztendővel ezelőtt. De nemcsak a legújabban divatossá lett konjunktúraélénkítő valutapolitika, hanem az általános politikai helyzet nagy bizonytalansága is hozzájárul ahhoz, hogy az emberek vagyonukat aranyba fektessék és a Kínára meg Indiára olyannyira jellemző nervesfémrejtegetés nemzetközi szokássá váljék. Valahányszor háborús feszültség híre érkezik, vagy vagy amint újabb világháború réme fenyeget, megindul az értékmentők áradata az arany felé. Az arany még ma is a nemzetközi fizetések kiegyenlítésének legbiztosabb eszköze. Amikor a nemzetközi áruforgalom már elvégezte a maga feladatát és a nemzetközi tőkemozgalom is lezajlott, ezek után pedig még mindig marad kiegyenlítetlen nemzetközi fizetési egyenleg, ami már semilyen úton nem rendezhető, még mindig megmarad az aranyfizetés, mint a rendezés végső eszköze. Az aranyvaluta legfőbb funkcióját tehát az arany változatlanul megőrizte: ma is az arany a világ pénze, a nemzetközi forgalom igazi fizetési eszköze. Mivel pedig egy angol shilling felárral körülbelül 1.25—1.30 pengő és egy uncia a kilogrammnak 32-edrésze, a londoni aranyárjegyzésről úgy kapunk a legkönnyebben szemléletes képet a magunk számára, ha a londoni shillingjegyzést 40-nel megszorozzuk. Ez adja az arany kilogrammjának pengőértékét londoni jegyzés szerint, aminél a pontos számítás csak vagy 3%-kal adhat ki többet. I fe éndekét CSÜTÖRTÖK:,. 1?38 AUSU32TU5'25 Nemzetgazdaság As úf angol—amerikai kabesbecelési esettesissérty aláírása kaszfiban áll A világpolitika legfontosabb jelensége kétségkívül az angolszász világkoalíció összezárkózása. Ha legutóbb Hull amerikai külügyminiszter és Roosevelt elnök politikai hitvallást tettek az angol-amerikai együvé tartozás mellett, most a nyilatkozatoknál kézzelfoghatóbb tény, egy gazdasági esemény pecsételi meg London és Washington kézfogását. Londonból ugyanis azt jelentik, hogy néhány napon belül aláírják az új angolamerikai kereskedelmi egyezményt. Jugoszláv szabadkikötő Triesztben Belgrádból jelentik: Trieszt kikötőjének eddig elhatárolt részét évek óta Ausztria használta szabadkikötőként. Az Anschluss után a német kormány az erre vonatkozó egyezményt nem hosszabbította meg és így a trieszti osztrák szabadkikötő megszűnt. Legutóbb az olasz kormány Jugoszláviának ajánlotta fel az osztrák szabadkikötőt. Az erre vonatkozó egyezményt a napokban kötötték meg az olasz és jugoszláv kormány. Az egyezmény értelmében szeptember elsején Triesztben megnyílik a jugoszláv szabadkikötő. Kivitelünk csöiszenését a fehozatlak mérsékésével ellensúlyoztuk Az év első, hét hónapja alatt kivitelünk 289.8 millió pengő értékű volt, behozatalunk pedig 235.1 millió a tavalyi 73.2 millió pengőés hét hónap kiviteli többlete 54.7 millió pengő a tavalyi 73.2 pengővel szemben. A múlt évvel egybevetve ez az egyenleg úgy alakult ki, hogy miután kivitelünk értékének csökkenése 55 millió pengő volt, a kiviteli többletnek is csökkennie kellett, bár behozatalunk értéke is apadt 25 millió pengővel. Erre kivitelünk korlátozódása kényszerített bennünket. Megint kezd élénkülni az idegenforgalom Az Anschluss után tudvalévően kicsiny hányadára esett vissza a nyugati országokból Magyarországfelé is. Másfelől pedig a csehorkettős oka volt. Először az, hogy az angolok, hollandok, franciák, amerikaiak az Anschlusst követő hónapokban elkerülték Ausztriát, másodszor pedig az, hogy a német-cseh kérdés kiéleződése sokfelé háborús jóslatokra adott alkalmat. Az utóbbi hetekben ez a helyzet némileg megváltozott. Újabban már legalább a dunai államokba utazó angolok állnak meg néhány napra Bécsben és ez kisugárzik Budapest felé i. Másfelől pedig a csehországi háború lehetőségéről szóló vitához annyira hozzászokott a közönség, hogy ez sem akadályozza többé olyan erősen a nyugati turisták dunai kirándulását. Ehhez járult a magyar Szent István-hét iránt igen élénken megnyilvánuló nyugateurópai önkilkglés, aminek következtében tr.:epp óta hirtelen enni/ 1 ' A| ■ | zási célponttá válni a magyar főváros. A szállodák és az idegen autósokkal érintkező helyek inigénsei szerint a Szent István-hét küszöbén hirtelen föllendült legenforgalom messze túlhaladja a nyári méreteket, bár még mindig nem érte el a tavalyi adatokat. Augusztusig a budapesti szállodák csak télig teltek meg. Szent István helyen azonban a szobák 85 95, ne int 100 százaléka is megtelt. Javul az adómorál? Bankkörökben elterjedt hírek szerint a milliárdos program legnagyobb tétele, a 600 millióra előirányzott vagyonváltság, kellemes meglepetést hoz a kincstárnak. Mindenekelőtt 25%-kal több azoknak a száma, akik a vagyonváltsággal kapcsolatban vallomást nyújtottak be, mint ahogy a kormány remélte Ez azt jelenti, hogy ennyivel több ember rendelkezik Magyarországon 50.000 pengőnél nagyobb vagyonnal. Ehhez járul, hogy a beadott vallomások 70%-a úgynevezett amnesztiás bejelentést tartalmaz. Másszóval az adózók kétharmad része szükségesnek vagy célszerűnek tartotta, hogy olyan vagyontárgyakat is bejelentsen, amelyek eddigi vagyonadó vallomásaikban nem szerepeltek. Hozzáértők becslése szerint ezek a most újonnan, felbukkanó vagyontárgyak nagyrészt megtakarított készpénzből, ékszerekből és olyan értéktárgyakból, képekből, stb. állnak, amelyeknek bejelentése eddig nem volt szokásban. Nyilván részvények is szerepelnek ebben az ammesztiás tömegben Ezzel kapcsolatban az a legfőbb tanulság, hogy az ilyen adójellegű amnesztiáknak mindig jótékony hatásuk van, elsősorban a kincstár szempontjából. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy amikor ilyen módon megszüntetik vagy csökkentik a „bevett" társadalmi hazugságokat, bizonyos lelki nyomás alól is felszabadítják az embereket, akik sohasem hazudnak szívesen. Nyilvánvaló, hogy a vagyonváltságtörvény sokakból csak azért tudta kikényszeríteni a becsületesebb vallomást, mert — nagyon helyesen — rendkívül szigorú megtorlást helyezett kilátásba. Kétségtelen azonban, hogy ezen a réren az adómorál is javul. A vasút védekezik a teherautók versenye ellen Tudvalévő, hogy a 3/IV érdekeit rendeleti úton igyekeznek megvédeni a teherautók versenyével szemben. Úgy látszik azonban, hogy a MÁV az eddig kiadott rendelkezéseket nem tartja elegendőknek. Értesülésünk szerint ugyanis a kereskedelmi minisztérium rendeletén dolgozik, amely az álüzemi autófuvarozást lehetetlenné teszi. A rendelet kimondja, hogy magánvállalatok csakis hatósági engedéllyel tarthatnak ■iu&Bicep saját teherautjá^é^^itt az AgrolloriUu^^^^aagyar közép■Mg A középosztályért Széchenyi tanítására gondoltunk, amikor az itthon és külföldön is egészen általános szokástól eltérően arra a szinte forradalmi újításra szántuk f el magunkat, hogy közgazdasági híreinknek és cikkeinknek nem a lap perifériáján, hanem itt, az Újság szívében kerestünk helyet. Széchenyire gondoltunk, aki felismerte és hirdette, hogy a nemzet a maga egészében nem erősödhetik meg szellemileg, ha nem lép az anyagi fölemelkedés útjára és nem válhatik függetlenné erkölcsileg sem, ha nem tud anyagi önállóságra szert tenni. Széchenyi tanítása ma sem vert eléggé gyökeret középosztályunkban s ha sokan kezdik is felismerni az igazságot, ez a felismerés még igen messze esik a tanulság megvalósítása-tól; annyira hogy a magyar társadalom megfigyelői gyakran kérdik Székfű szavával, van-e egyáltalában modern értelemben vett polgárságunk, igazi polgárságnak nevezve az olyan vezető réteget, amely szellemileg és anyagilag, tehát politikailag is függelheti A mi középosztályunk, amely nagyrészt még ma is mindent az államtól vár, csupán az utóbbi években kezdett megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy állami mankó nélkül kell megtalálni a maga megélhetésének alapját. Elsősorban ezt a törekvést szolgálja a Magyar Nemzet a maga újszerű nemzetgazdasági rovatával, amely szakszerűen felépített, de a művelt laikus nyelvén előadott cikkekkel, akarja a magyar középosztályt hozzá,-. szoktatni a közgazdasági gondolkozáshoz, mert hiszen a gazdaság pályán való érvényesülés nemcsak elhatározás, nemcsak pályaválasztás dolga. l)e túl a középosztály tagjainak gazdasági és pénzügyi nevelésén, más fontos szempontok is közrejátszottak abban, hogy a nemzetgazdasági kérdések szélesebb tárgyalását határoztuk el. Így elsősorban az, hogy a közgazdaságnak a témaköre is kiszélesedett. Ma már a szociálpolitika, az államkormányzásnak ez az egyik legfontosabb gondja annyira előtérbe nyomult, hogy nem lehet többé sem a politikától, sem pedig a termelési kérdésektől elválasztani Ezenkívül a gazdasági szempontok olyan nagy szerepet játszanak a belső és a külső politikában, hogy az egyes nemzetek társadalmi struktúrájának és vele gondolatvilágának megváltozását, a nemzetközi helyzet egy-egy meglepő fordulatát meg sem lehet érteni kellően az anyagi háttér ismerete nélkül. Különösen fontos ezeknek a kérdéseknek gazdasági összefüggéseire rámutatni ma, amikor olyan tragikussá válható tévedések uralkodnak sokfelé, amikor nem tudják megkülönböztetni a gazdasági álszerűséget a pillanatnyi kényszertől, amikor, egyesek talán szándékosan is, összetévesztik a világpolitikában a gazdasági okot a politikai okozattal és amikor olyan sok szó esik a nemzeti jövedelem helyesebb elosztásáról és olyan kevés a nemzeti jövedelem (magyarul: a termelés) fokozásáról. És amikor a törzsökös magyarság primátusát kétfelől is elkendőzik ellentétes, de egyformán egyoldalú jelszavakkal. E gazdasági lévtanok, e gazdasági tévedések ellen is küzdeni akarunk, amikor felvilágosító és tájékoztató