Magyar Nemzet, 1938. december (1. évfolyam, 84-108. szám)

1938-12-01 / 84. szám

6 bér gondolatait szabadon terjeszt­heti." A magyar kisebbség húszéves kálváriája arra tanít, hogy minden másképpen történt. A székelyek tiltakoznak Erdély elcsatolása miatt Attól eltekintve, hogy magának a gyulafehérvári ,,nemzetgyűlés“­­nek“ sem volt meg a joga ahhoz, hogy az erdélyi románság képvise­letében nyilatkozzék és eltekintve attól is, hogy a fegyverszüneti szer­ződéssel is ellentétben állott a ha­tározat, már csak azért is törvény­telen volt a magyarországi romá­nok elszakadási nyilatkozata, mert a románság kisebbségben volt a maguknak igényelt területen a ma­gyarok millióival, a szászok száz­ezreivel és a szerbek, rutének tíz­ezreivel szemben, kik e 26 vármegye területén éltek. Nem beszélve arról, hogy a Bánátnak olyan részét is „elidegeníthetetlennek" tartották, amelyet a jugoszlávok is igényeltek és már megszállva is tartottak. A székelység azonnal a legéle­sebben tiltakozott ezeréves ősi földjének Romániához való csato­lása ellen. A budapesti székely nemzeti tanács annak a hírére, hogy a románok gyulafehérvári nagygyűlése a magyarsággal vegyes lakosságú erdélyi részek, sőt ezen­felül színmagyar vidékek területi elszakadását proklamálta, nyomban illést tartott, amelyen elhatározta, hogy e vakmerő szándék ellen az egész erdélyrészi magyarság és székelység képviseletében mélységes felháborodással tiltakozik s abban a wilsoni elvek cinikus félretételét látja. „Egy ilyen megoldás — hangoz­tatták — az egész magyar nemzet megalázását jelentené és egy tartós béke garanciáit eleve megsemmisí­tené." A gyűlés elhatározta, hogy sérel­meit az egész világ népeinek igaz­ságos megítélése alá bocsátja. Húsz évig kellett várnunk, míg a világ lelkiismerete felébredt és rájött arra, hogy a népeknek ilyen szét­­darabolása a közös európai béke elleni merénylet. Gyulafehérvár megmutatta, hogy mit várhat a székelység a román uralomtól. Hogy mennyire nem igyekeztek a románok az ottlakó nemzeteknek „teljes szabadságot" adni, az az első napon kiderült. «A Gyulafehérvárra igyekvő román különvonat utasai megtámadták Székelykocsárdon a magyar és szé­kely katonaságból álló nemzetőrsé­get. Egy román tiszt letépte egy magyar legény nemzetiszínű kokár­dáját, mire a magyarok és széke­lyek a románok nemzeti jelvényeit tépték le. Az általános összetűzés során végül is a többségben lévő románok lefegyverezték a nemzet­őröket. Ezzel az akkorddal kezdődött Erdély felett a román impérium és az erőszaknak ebben a jegyében zajlott le ez a két évtized is. Örök szégyene a mélyre süllyedt nemzet­nek, hogy alig volt román katona Erdélyben ezen a napon. A romá­nok csak a gyulafehérvári határo­zat után merészkedtek be csapataik zömével. Jóformán kardcsapás nél­kül jutott 1918 december 1-én ro­mán kézre Erdély egy hangos ki­sebbség terrorja és a tehetetlen magyar államhatalom dermedt te­hetetlensége következtében ... A Felvidékkel visszatért evangélikus egyházak megbízott esperesei Az evangélikus egyház egyete­mes közgyűlése szerdán foglalko­zott a Felvidékkel visszatért evan­gélikus egyházak ügyével. Ideigle­nesen Bándy Endre, Barát Károly, Szalontai Oszkár és Schmidt István lelkészeket bízták meg esperesi teendőkkel. Kimondották, hogy a pozsonyi evangélikus szlovák teoló­gia magyar hallgatói azonnal át­iratkozhatnak a pécsi egyetem evangélikus hittudományi fakultá­sára s a felszabadult terület evan­gélikus iskoláit a Magyar Luther Társaság ingyenesen látja el tan­könyvekkel. Xe&j&Kteáman­tk: SZERKESZTŐSÉG .... *128-428 KIADÓHIVATAL........*126-728 HIRDETÉS-OSZTÁLY./128-425 Magyar Nemzet CSÜTÖRTÖK, 1938 DECEMBER 1. Codreanu vasgárdista vezért és tizenhárom fogolytársát szökés közben agyonlőtték Szerdán délután feltűnést keltő hír futott végig Európán: a román vasgárdisták vezérét, Codreanut tizennégy­edmagával agyonlőtték, mert, mint a buka­resti hivatalos jelentés mondja, szökést kíséreltek meg. Ez az esemény, ha a román hivatalos jelentés alapján egyszerű szoká­sos fegyelmi intézkedés is, poli­tikai hatásában olyan nagy je­lentőségű, hogy valóságos euró­pai szenzációnak számít. Politikai eseménnyé teszi a vasgárdisták agyonlövetését első­sorban az a körülmény, hogy ezt megelőzően vasgárdista ter­rorhullám kezdődött Romániá­ban s így mindenkinek az a be­nyomása, hogy ezt a terrorhul­lámot megakasztani alkalmas a vasgárda vezérkarának ez a tö­meges kivégzése. De ezenkívül igen nagy fel­tűnést kelt Codreanunak és al­­vezéreinek az élők sorából való eltűnése azért is, mert bármeny­nyire szétszaggatták politikailag és gazdaságilag Európát, mégis számtalan nyílt és láthatatlan közlekedőedényen át néha meg­lepően azonos hullámok tűn­nek föl s apadnak Európában s ilyen jelenség az is, hogy a ro­mán vasgárdista mozgalom min­dig olyankor erősödött meg Ro­mániában, amikor a mozgalom vezetői úgy látták, hogy a vas­­gárdista diktatúra megteremté­sére nemcsak a belső konjunk­túra ígérkezik kedvezőnek. A legutóbbi napokban is az történt, hogy a román külpoli­tika Németország felé fordult és ugyanakkor odabent a vasgár­dista mozgalom megint fellán­golt. A román kormány azon­ban úgy látszik nem óhajt pár­huzamosságot a két jelenség kö­zött és ezzel magyarázható, hogy miközben a Károly király által személyesen és közvetlenül irányított román külpolitika min­den eddigi átmenetén is hatá­rozottabban és szorosabban sze­gődik a németek­­­barátságába s amikor Románia a jelek szerint a legteljesebb külpolitikai és külkereskedelmi szolidaritást, sőt szolgálatkészséget adja meg Né­metországnak, ugyanakkor a belpolitikában Károly és kor­mánya a maga útját akarja járni és nem a vasgárdáét, gyilkosok szigorú üldözését és meg­büntetését. A diákok gyűjtést ren­deztek az agyonlőtt detektívek hozzátartozói számára. Nagy izgalmat keltett a közvéle­ményben az a névtelen fenyegető levél, amelyet facsimilében szerdán reggel a bukaresti lapok közölnek. A névtelen fenyegető levelet többen megkapták, így Alexianu cserno­­vici királyi helytartó és Cristescu ezredes, a bukaresti ügyészség ve­zetője is. A levél így szól: „Hóhér! A nemzeti törvényszék megállapította, hogy elárultad a nemzeti érdekeket és üldözöd a mozgalmat. Ezért halálra ítéltünk. Az ítéletet január 1-e és 15-e kö­zött hajtjuk végre. Aláírva: a ha­lálzászlóalj." A fenyegető levél balsarkában a következő két felírás olvasható: „Terrort terror ellen" és „A gárda él". A levelet azonkívül bélyegző­vel látták el, amelyen két kereszt között halálfej látható. Szöktetési kísérlet? Bukarestből jelentik. A második hadtest hivatalos közlése szerint a november 29-ről 30-ra virradó éj­szaka megkezdték a ramnicu-sa­­rat­i fegyházban lévő elítéltek át­szállítását a jilavai fegyházba, Bu­karest mellett. Reggel öt órakor, amikor a szállítmány egy erdő mel­lett haladt, a gépkocsikat, amelyek­ben a foglyok voltak, ismeretlenek lövésekkel támadták meg, azután futásnak eredtek. Ugyanakkor a foglyok felhasználva a sötétséget, kiugráltak a kocsikból és az erdő felé igyekeztek azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megszökjenek. Miután a csendőrök a törvényben előírt módon felszólították őket, hogy álljanak meg, rájuk lőttek. A lövések megölték a következőket: Zelea Codreanut, aki tízévi fegy­­házra és hatévi internálásra volt el­ítélve, Constantinescu Miklóst, Ca­­limache Jánost és Belimache Dorut, Duca volt miniszterelnök gyilkosait, akik életfogytiglani kényszermun­­kára’c­sell­yb* el ítélve, Caratanesc Já­nost, Bozatan Józsefet, Curca Ist­vánt, Pele Jánost, Slade Jánost, Ata­­nasiu Jánost, Bogdán Gábort és Vlad Radut, Stelescu Mihály gyil­kosait, akik mindnyájan életfogytig­lani fegyházra voltak elítélve, Geor­­gescu Istvánt és Trandafir Jánost, akiket szintén Stelescu meggyilkolá­sában való részesség miatt ítéltek el tíz-tízévi fegyházra. A második hadtest katonai ügyészsége, nemkülönben a polgári ügyészség helyszíni szemlét tartott. A tizennégy felsorolt fogoly halálát az ügyészégek jelenlétében megál­lapították és erről egy orvos jegy­zőkönyvet vett fel. A holttestek el­temetésére engedélyt adtak. A vizs­gálat még folyik. A katonai pa­rancsnokság az ügyészség javasla­tára és a közrend érdekében úgy in­tézkedett, hogy a temetés a jilavai katonai központban történjék meg. A halottak eltemetését még a dél­előtt folyamán a jilavai fegyház ka­tonai személyzete el is végezte. A vasgárdista „halálzászlóalj" terror­cselekményei Bukarestből jelentik. A leg­utóbbi terrorcselekmények nyomán támadt izgalom még mindig nem ült el. Országszerte nagy erőfeszí­téseket tesznek a hatóságok a terrorcselekmények végrehajtóinak előkerítésére. Különösen nagy ér­deklődéssel várják a kolozsvári merénylet ügyében megindult nyo­mozás eredményeit, a hatóságok azonban egyelőre szigorúan titko­­lódznak. Úgy hírlik, hogy a kolozs­vári­­rendőrség erélyes nyomozása máris eredménnyel járt és sikerült megállapítani Stefanescu-Goanga rektor merénylőinek nevét. Panai­­tescu kolozsvári rendőrprefektus szűkszavú közlést tett az újságírók számára, arra azonban nem volt hajlandó, hogy a merénylők nevét közölje. Csernovicban kedden letartóz­tatták Fagadaru Miklós kolozsvári ügyvédet. Az ügyvédet tavasszal háromévi börtönre ítélték, azóta azonban szökésben volt. Dr. Faga­daru Thomas Vazul álnéven­­uta­zott, amikor a detektívek feltartóz­tatták, bőröndjében két revolvert, két kézigránátot, nyolc robbantó­­hüvelyt és nagyobb mennyiségű gyújtózsinórt találtak nála. Meg­állapították, hogy több bűntársá­val, akiknek letartóztatása közvet­lenül küszöbön áll, terrorista­ képző tanfolyamot tartott fenn. A tanfo­lyam hallgatóit kiképezték pokol­gépek gyártására és merényletek végrehajtására. Stefanescu-Goanga rektor szerve­zete, a jelek szerint, megbirkózik a súlyos sebesüléssel. A kolozsvári egyetem tanácsa kedden este ülést tartott, amelyben felháborodását fejezte ki a gyáva gyilkos merénylet fölött és mélysé­ges együttérzését tolmácsolta a megsebesült rektorral szemben. Az egyetem 128 hallgatója kiáltványt tett közzé, amelyben a legélesebben elítéli a merényletet és követeli a A Baross Szövetség javaslatai az új zsidótörvénnyel kapcsolatban A Baross Szövetség országos el­nöki tanácsa szerdán ült össze elő­ször a szövetség múzeumutcai székházában. Az ülésen igen sok vidéki szervezet­ is képviseltette ma­gát. A napirend előtt Valentin An­tal szóvátette egy szélsőjobboldali szervezet részéről elhangzott célza­­tos és minősíthetetlen rágalmazó támadását a Szövetséggel és elnö­kével szemben. Több felszólalás után a nagytanács a készülő új zsidótörvénnyel kapcsolatban bead­ványt szerkesztett és fogadott el. Ezt a beadványt megküldi a szö­vetség az úgynevezett zsidóbizott­ságnak. A Baross Szövetség az új zsidótörvény összeállításánál kéri, hogy közszállítást a jövőben csak kereszténynek adhassanak ki, ki­viteli és behozatali engedélyt zsidó ne kaphasson. Ezt módjában van a kormánynak végrehajtani, mert minden export-import-engedélyt a Külkereskedelmi Hivatal bírál el és így ezen keresztül keresztülvihető az ellenőrzés. Követeli a szövetség, hogy kegyszereket ezentúl csak ke­resztény kereskedő árulhasson. Nagy fontosságú ez különösen most, a karácsonyi ünnepek előtt. Köve­teli a szövetség, hogy a megma­gyarosított nevű zsidó kereskedők régi nevüket is kötelesek legyenek feltüntetni cégtáblájukon, nehogy a név szolgáljon megtévesztésül. Zsidó földbirtokosok 300 holdnál nagyobb birtokát vegyék igénybe, kishaszonbérletek céljára. Sürgeti a szövetség, hogy vegyék revízió alá az egy év óta kiadott ipariga­zolványokat, állampolgársági, er­kölcsi és megbízhatósági, valamint származási szempontból. Az állam­polgársági bizonyítványokat vizs­gálják felül visszamenőleg. Máshalmozás megszüntetésének és az összeférhetelenségi törvénynek azonnali megvalósítását. Helyesli a kormány földbirtokreformjának pro­gramját, mert a föld legyen azé, aki azt verejtékes munkával megmű­veli. ML, Barmi 39-38 Há£ó,S­Zobája, ebédlőberendezések, kombi­nált szobák, konyhaberen­dezések. Választékunk óriási áraink olcsók! MINŐSÉGÉRT GARANTÁLUNK RÉSZLETRE IS! Békésmegyei háromszobás komfortos, adómentes ház gyök­­ölcsössel, sertéshizlaldával, baromfifarmmal családi okból olcsón eladó. Aradi-u. 11. III. 3. BUNDÁJA SZAKADOZIK. MÁLLIK? Szabadalmazott eljárásommal elszakithatat­­lanná válik. Garanciával. Robitsek Zoltán szücsmester, Baross­ u. 6. Javítás, alakítás, festés. PERZSASZŐNYEGET a termelőtül vásároljon! Világhírű úlomplom­­hás. Békésszentandrási Háziipari Perzsa­szőnyegterm­elő Krt. Szövetkezet, csak Fe­renciek tere 3. az udvarban. A keresztény iparosság Im­rédi­y keresztény nemzeti reform­­politikája mellett A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége valamennyi fővárosi ke­rületi és vidéki csoportjainak bevo­násával nagygyűlést tartott. Müller Antal elnök kifejtette, hogy Imrédy Béla miniszterelnök keresztény nem­zeti, népi szociális reformpolitiká­jától várják a magyar kézműves­ipar megmentését és helyzetének jobbrafordulását. Utána Kiss József társelnök a ke­resztény kézművesiparosság terv­szerű elszegényesítéséről szólt. Dr. Miklós Ferenc arról szólt, hogy a keresztény iparosságnak az ipartestületek vezetőségében is el kell foglalni az őt megillető szere­pet, majd Tóth József, Keller Pál, Szentes József, Kramberger Vilmos és mások felszólalásai után a nagy­gyűlés egyhangú lelkesedéssel hatá­rozati javaslatot fogadott el, mely szerint a keresztény iparosság min­den erejével támogatja a keresztény nemzeti jobboldali és szociális re­formprogram keresztülvitelét. Ezért sürgeti mindazoknak a szociális re­formoknak törvénybe iktatását, ame­lyek a keresztény tömegek illő megélhetését biztosítják. A keresztény iparosság követeli továbbá az igazságos adópolitiká­nak, a jövedelmek maximálásának, az ifjúság támogatásának, az ál­ Cáfolják Innitzer távozását Berlinből jelentik: Innitzer bíbo­ros, bécsi hercegérsek távozásának híre makacsul tartja magát a né­met sajtóban, noha illetékes helyen cáfolják az Angriff jelentését, amely szerint a bíboros XI. Pius pápa parancsára hétfőn este már el is hagyta volna Bécset, hogy állandó tartózkodásra a Vatikánvárosba menjen. Göring miniszterelnök lapja, az Essener Nationalzeitung szerdán megerősíti ezt a cáfolatot és hozzáteszi, hogy Innitzer bíbo­ros ezidőszerint még valóban Bécs­­ben tartózkodik és rendesen ellátja hivatalát, kétségtelen azonban, hogy már maga is kezdi belátni ausztriai egyházpolitikájának elhi­­bázottságát és ezért maga fogja kérni felmentését a pápától. Hitler nem ismeri el Columbia új berlini követét Berlinből jelentik. Itteni poli­tikai körökből származó értesülés szerint a német birodalmi kor­mány dr. Jaime Jaramillo Arango, Columbia újonnan kinevezett kö­vete és a columbiai követség több más tagja által előidézett incidens folytán a columbiai kormánnyal szemben indíttatva érezte magát annak közlésére, hogy újonnan ki­nevezett követét Hitler kancellár a megbízólevél átnyújtása céljából nem fogadhatja. Nyílt tér Ds­sznéözésk­or ne kísérletezzen, ha finom son­kákat akar készíteni házilag, prágai módon, hanem vegye meg a Czaich-féle 3 sonka védjegyű sonka­­pácot 2 pengőért Próbacsomag 70 fillér, nyúl­­pác 24 fillér. Kapható mindenütt Ha nem kapná, vegye meg Czaieh drogériából. Bpest, VIII., Mátyás-tér 1 Biedermeier-rekarrierek cseresnyekönyvszekrény, commódok, székek, szekretak­ olcsón SIEGLER, Andrássy-út hatvanhat. POLGÁR-PENZIÓ Elegáns uriház, kitűnő ellátás, légfűtés, meleg­­folyóviz. Állandóaknak nagy kedvezmény. Petőfi Sándor-utca 6. I. emelet­ és lemezek, mániás használtak legolcsóbban. Lemezcsere. Árjegyzék. Központi Gépraktár. Rákóczi­ út 80. udvarban. 1XÖLESNÉLKÜLI hossza részletfizetésre szőnyegek sezlon­­takarók, autók, magyarperzsák KRAUSZ SZŐNYEGKERESKEDÉS. BPEST, BÁLVÁNY UTCA 15.

Next