Magyar Nemzet, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

t Magyar Nemzet SZOMBAT, 1. ÁPRILIS 1. A magyar és a szlovák delegáció nagyjából megállapodott a vitás határ megvonása tekintetében Hétfőn megállapítják a részletes határt A Magyar Távirati Iroda pénte­ken délben a következőket jelen­tette: a magyar és a szlovák delegáció péntek délben 12 órakor a külügy­minisztériumban Vörnle János rendkívüli követ és meghatalma­zott miniszter elnöklete alatt ülést tartott. A szlovák delegáció be­jelentette, hogy a magyar javasla­tot tárgyalási alapként elfogadja.­­A két delegáció szakértői délután 5 órakor ülnek össze az új határ­vonal megállapítása végett. Este 7 órakor a Magyar Távirati Iroda a következő újabb jelentést adta ki: A A Pozsonyból jött híradás sze­rint a szlovák bizottság felhatal­mazást kapott, hogy az Ungvár­r él Lengyelországba vezető vasút­vonalra, továbbá a Nagyberezná­A magyar—szlovák határmeg­állapító bizottság szakértői a pén­tek délutáni ülésen nagyjából meg­állapodtak a vitás határ meg­Pozsonyból jelentik. A szlovák kormány tagjai pénteken délelőtt minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács foglalkozott a szlo­vák—magyar viszony kérdésével, továbbá a szlovák—magyar vegyes­bizottság tárgyalásaival, amelyek a keletszlovákiai határincidens likvi­dálására irányulnak. A minisztertanács abban a török­től Regeteruszkán és Cirokaófa­lun át Lengyelországba vezető útra vonatkozó magyar követelé­seket érdemlegesen elintézte. A pozsonyi híradás szerint szóban­vonása tekintetében. A szakértők hétfőn újabb ülést tartanak, mikor is a részletes ha­tárt fogják a térképen megvonni. vésében, hogy Közép-Európában a nyugalmat fenntartsa, úgy határo­zott, hogy felhatalmazást ad a bi­zottságnak érdemleges tárgyalá­sokra a magyar követelések tekin­tetében, amelyek az Ungvárnól Len­gyelországba vezető vasútvonalra és a Nagybereznától Regeteruszkán és Cirokaófalun át Lengyelországba vezető útra vonatkoznak. lévő rész a Nasztazs hegyvonulat északkeleti peremét is magában foglalja, Cirokaújfalu pedig azon az úton fekszik, amely Szirmától a lengyel határon át vezet. A szlovák minisztertanács határozata Elérte tetőpontját az árvíz Pénteken az árvízveszedelem — úgy látszik — elérte tetőpontját és egyes helyeken már csökkent is. Az árvízről az alábbi távira­taink számolnak be: Miskolcról jelentik: A Sajó felső folyása mentén már apadás állott be, a vízállás Bánrévénél 60 cen­timétert esett. Miskolcon pénteken reggel érte el az áradás a tető­pontját. Ónodnál a víz még emel­kedik, pénteken reggel 465 centi­métert mértek, aho 10 centiméter­rel több az eddigi legmagasabb ónodi vízállásnál. Az Eger-patak Borsodivánka határában kiöntött és a falut nagyrészt elárasztotta. A Tállya-patak Mezőkövesd hatá­rában elszakította a gátat és elön­tötte a szántóföldeket. A Zagyva viszont óránként négy centiméter­rel apad. Miskolcon és környékén még mindig veszélyes a helyzet, noha délben kisebb apadás mutatkozott. A Sajó mintegy húszezer katasztrá­­lis földat öntött el, a kárt azon­ban csak az ár elvonulása után le­het felbecsülni. A kultúrmérnöki hivatal este hat ■órakor a következőket jelenti: A Sajó Bánrévénél és Felsőzsolcánál 4—4 centimétert apadt, Ónodon pe­dig az éjszakai órákra várják a víz­szint tetőpontját. Az Eger patak a hosszas esőzés következtében szin­tén kilépett medréből, elöntötte a környező réteket és az­ utakat több helyen járhatatlanná tette. Az esti órákig beérkezett jelen­tések szerint az áradás a következő utakat tette járhatatlanná: Mező­nyékládháza—Ónod, Muhi—Sály, Harsány—Vatta, Borsodgeszt—Alsó­­ábrány, Sáta—Tard és Mezőkövesd —Bogács között. Miskolc város közgyűlése elha­tározta, hogy a Sajó haladéktalan szabályozását feliratban kéri a kormánytól. Borbély-Maczky Emil, Borsod megye főispánja küldöttsé­get vezet gróf Teleki Mihály föld­művelésügyi miniszterhez és kérni fogja, hogy a kormány azonnal indíttassa meg a Sajó szabályozási munkálatait. Gyuláról jelentik: Péntekre vir­radó éjszakán a Fehér-Körös több helyen átszakította gólját és a Kö­rösön több mint kétmillió köb­méter víztömeg hömpölyög Gyula felé. Az árvíz méreteiben felül­múlja az 1925-ös áradást is. Alattyánban a Zagyva áradása még tart. Ipolyságról jelentik: A Ipoly folyó vizének magassága pénteken délben a kőhídnál elérte­ a négy métert. Az árvíz több házat elön­tött és sok helyen feltört a talaj­víz is. Ipolyvisk községet az áradás teljesen körülzárta, a lakosság csak csónakokon tud közlekedni. K­özéptúrról és Egegről is áradáso­kat jelentenek. Az Ipoly elöntötte Ipolyhidvég és Sagyfalu több utcáját. A víz sok helyen másfél méter magas. Több összedőléssel fenyegető házból ki­lakoltatták az embereket. Drégely­­palánk és Balassagyarmat között a­­vasúti forgalom még mindig szü­netel. Kemence községnél a bör­zsönyi hegyekből lefutó patakok elmosták az erdei vasutat. Az Új­­kemence—Diósjenő közti műút több hídja víz alatt áll. Ceglédről jelentik: A városban hétfő óta óriási esőzések vannak, a külterületen több ház összeom­lott. A város határában levő Új­­árok elmosta a gátat és kiöntött. A dűlőutak víz alatt állanak. Áradások Romániában és Szlovákiában Bukarestből jelentik. Az áradá­sok országszerte tovább tartanak. A vasúti forgalomban az áradások súlyos zavarokat okoznak. Az Olt völgyében többhelyütt elmosta a víz a vasúti töltést. Bukarest és Giurgiu között, Gradiste és Co­­mana vasúti állomások szakaszán, 450 méteres vasúti töltést elmosott az ár. A forgalom emiatt szüne­tel. Torda és Abrudbánya között 2 kilométeres szakaszon mosta el az ár a vasúti úttestet. Piski és Vajdahunyad között szintén szüne­tel a vasúti közlekedés és a for­galmat autóbuszok bonyolítják le. Pozsonyból jelentik: Az esőzések következtében Szlovákiában további áradások történtek. Felsőnyitra vi­dékén a Nyitra áradása olyan m­é­­ü­leteket kezd ölteni, amilyenekre emberemlékezet óta nem volt példa.­­A rohanó áradat kimossa az őszi í­vetéseket. Nyitrakoros község és Nomád levele a minőségi termelésről Tekintetes Szerkesztőség, minden komoly magyar ember csak lelki gyögyörűséggel és belső helyes­léssel olvashatta ma egyfelől Horthy Miklós kormányzó, másfelől Teleki Pál fejtege­téseit, amelyek az Alföldi Bizottság tegnapi nagygyűlésén hang­zottak el. Csekélységem különösen két motívumot szeretne kiragadni a két tartalmas, jelentős beszédből, azaz hogy a miniszterelnök egyik mondatát szeretné átszélesíteni a szi­gorúan vett agrárterületről a politi­kaira, éppen a kormányzónak igen bölcs és fölöttébb megszívlelendő in­telme jegyében, hogy „Dolgozzunk többet, politizáljunk kevesebbet.­“ A miniszterelnök ugyanis kifejezetten csak mezőgazdasági termelésünkre értette azt, hogy Magyarország mennyiségi termelésből soha nem fog boldogulni, azért hát a minőségi termelésre kell vetnie a fősúlyt. Cse­kélységem — s azt hiszem, velem együtt a komoly magyar közvéle­mény egyetemlegesen — azt sze­retné, ha politikai életünkben is valahogyan alábbhagyna a mennyi­ségi termelés, ellenben erősebben ér­vényesülne a minőségi — természe­tesen koponya és jellem dolgában. Sajnos, az utóbbi esztendők ebben a tekintetben nem igen kényeztettek el bennünket s ezért a köteles őszin­teségemért — remélem — nem fog kollektíve perbe fogni a t. Ház, mint ahogyan már egyszer, 1923-ban megcselekedte velem, ámbár akkor is akadtak a parlamentnek tagjai, akik egyáltalán nem érezték szemé­lyükben érintve magukat egynémely, állítólag általánosító hírlapi kijelen­tésemmel — már csak okosságból sem. Most is sietek kijelenteni, hogy eszem ágában sincs általánosítani honatyáinkra nézve, hiszen utóvégre nem egy országszerte, sőt a külföl­dön is tisztelt, elismert politikai és diplomáciai képességű férfiú ül ma is a Ház padsoraiban és ezek közt néhányat szerencsém van személyes barátaim között tisztelhetni. De alul­írott ép­pen a maga Nomád­i minősé­gében legkevésbbé csinált titkot éve­ken keresztül abból, hogy lényegé­ben ugyanazt igyekszem évek óta megvilágítani, amit nemrég Herczeg Ferenc a maga mindenesetre hűvö­sen előkelő tónusában úgy fejezett ki, hogy politikai közéletünkre rá­férnének minél nagyobb számban az „erős agyvelők". Nemcsak az úgynevezett „aktív“ politikusok számban fölöttébb sűrű csapatára gondolok ezeknek az em­legetése közben, hanem azokra a számban még többekre, akik szeret­nének politikailag aktiválódni, még­pedig a szívük csücskében, vagy­ álmaik bizalmas világában annál inkább, mennél jobban tagadják ki­felé. Olyan időkben, aminő a mos­tani, amikor ismét képviselőválasz­tások szele fújdogál, lehetetlen észre nem venni: boldog-boldogtalan szí­vesen kacérkodik azzal a gondolat­tal, hogy talán mégis jó lenne, ha „kinézne" magának egy kerületet s bármilyen akadályversennyel jár is majd az eddig még ki nem próbált új választási törvény következtében a valamikor sokkal egyszerűbb kép­­viselőjelölti fellépés, vállalná a koc­kázatokat és az áldozatokat azért, hogy esetleg néhány évig ő boldo­gíthassa azt a kerületet a maga be­cses, sőt legbecsesebb képviselői sze­mélyével, nem is szólva a képviselő­höz pénztáráról, amelyet negyed­évenként egyszer szintén boldogítana megjelenésével. Annyi bizonyos, hogy az önkritika túltengésével nem igen lehet vádolni az effajta politi­kai vágyálmok hordozóit, aminek viszont megvan a maga érthető oka: a legtöbben közülük teljes joggal és minden szerénytelenség nélkül el­mondhatják magukról, hogy olyan okosak, akkor a lángelmék ők is vannak, mint ez vagy az a sze­­rencséje, aki minden különösebb ál­­lamférfiúi képesség nélkül vált han­gos, sőt rendszerint leghangosabb politikai szereplővé. Öföméltósága tegnapi kijelentése nemcsak abban az értelemben áll, hogy hazánkban túl sókat politizál­nak, hanem abban is, hogy túl sokan politizálnak és túlontúl sokan igé­nyelnek szereplési marsallbotot olyanok, akik igazán csak közlegé­nyeknek valók. A nemzeti élet sok­kal egészségesebb, termőbb volna, ha ez az állapot minél előbb meg­szűnnék és a Teleki Pál emlegette minőségi termelés kizárólagossá válna a politikai életben. Igaz tisztelettel Buda, 1939 március 31. Nomád több környező falu veszélybe ke­rült, amelyet még növel az a körül­mény, hogy a magasabban fekvő helyeken a hó még nem olvadt el egészen. Vajk község mellett a Zsitva áradt ki medréből és jelentős területeket borított el. Privigye vidékének legnagyobb része víz alatt áll. A heves áradás mindent elpusztít, ami útjában áll. A Nyitra, a Belanka, a Bebrava és a Handlovka folyók rendkívül mér­tékben megáradtak. Az országutak több helyen víz alatt állnak és jár­hatatlanok. A vasúti forgalmat egyes helyeken csak átszállással tudják lebonyolítani. Hol szünetel a vasúti forgalom? A M. Kir. Államvasutak igazga­tóságától kapott értesülés szerint a tartós esőzés okozta árvíz miatt ezidőszerint a következő állomá­sok között szünetel a forgalom: A fülek—bánrévi vonalon Rimaszécs és Bánréve között. A bánréve—ózdi vonalon Bánréve és Ózd között. A rimaszombat—feledi vonalon Rimaszombat és Feled között, a vámosgyörk—újszászi vonalon Jász­apáti és Jászdózsa között, a vác— drégelypalánk — balassagyarmat— losonci vonalon Dejtár és Drégely­­palánk között. A megrongált pályarészeken a helyreállítási mun­kálatok folyamatban vannak. Szlovákiába utazók figyelmébe Pozsonyból jelentik. A pozsonyi nemzeti bank figyelmeztetést tett közzé, amely szerint a jövőben nem fogják szabaddá tenni azokat a bank­jegy összegeket, amelyeket a vámőrök a beutazásnál az utasok­tól szabálytalanság miatt elkoboz­tak. Ez az intézkedés — mint a jelentés mondja — elsősorban a Magyarországról érkező kivándor­lókra és utasokra vonatkozik, akik­nek a Magyar Nemzeti Bank cseh­­korona bankjegyeket adott el, Magyarországból csak hitellevele­ket és csekkeket lehet behozni, amelyek a szlovák pénzintézetek­hez vannak intézve vagy pedig készpénzben külföldi bankjegye­ket.

Next