Magyar Nemzet, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

CSÜTÖRTÖK, 1939 JÚNIUS 1. Magyar Nemzet Saposnikov tábornok jelenleg hol tar­tózkodik. Híresztelések terjedtek el Frinovszki volt haditengerészeti népbiztos szemé­lyével kapcsolatban is. Frinovszki állítólag felkelést szervezett a flottá­ban s még április 25-én őt is, továbbá Szmirnovot, a haditengerészet első politikai biztosát elfogták. Arról is vannak hírek, hogy mindkettőjüket agyonlőtték. Frinovszkit a vöröshad­sereg legfőbb politikai biztosának, Mehlisznek ajánlatára nevezték ki haditengerészeti népbiztossá. Ilyen kö­rülmények között nem lenne meg­lepő, ha Mehliszt és több munkatársát letartóztatnák vagy legalább is degra­dálnák. Feltűnő átcsoportosítások a népbiztosok korában Moszkvából jelentik. A szovjetunió főtanácsának szerda esti ülésén egész sor rendeletet terjesztettek a főtanács elé utólagos jóváhagyás céljából, kö­zöttük harminckét új népbiztos kine­vezését, akik augusztus óta léptek hi­vatalba. A főtanács elé terjesztettek azonkívül néhány kinevezést, ame­lyeket eddig nem hoztak nyilvános­ságra. Visinszkit, a szovjetunió főál­­lamügyészét felmentették eddigi állá­sától és a népbiztosok tanácsának he­lyettes elnökévé nevezték ki. Helyébe Pankratyevet, a nagyorosz szövetségi köztársaság (RSFSR) eddigi legfőbb államügyészét nevezték ki. Szeml­­jacska Rozália asszonyt, a szovjet el­lenőrző bizottságának elnökét eddigi hivatalának megtartása mellett szin­tén kinevezték a népbiztosok tanácsá­nak helyettes elnökévé. Petrovszki, az ukrán szovjetköztársaság volt elnöke végleg kiválik a szovjetunió főtaná­csának elnökségéből. Chodilov, Kali­­nin eddigi helyettese, szintén kiválik a főtanács elnökségéből. Helyébe Badajev, a nagyorosz szövetségi köz­társaság eddigi elnöke lép. Mi történnék, ha a szovjet szomszédai nem védekeznének? A Daily Telegraph moszkvai je­lentése szerint Molotov azt is kije­lentette, hogy már lefektették az angol—francia—orosz szövetségi szerződés elveit. A szovjet vélemé­nye szerint, úgymond Molotov, a demokrata hatalmak kezdetben alá­becsülték a világhelyzet megválto­zásának jelentőségét és a kollektív biztonság megszűntével megkísérel­ték a megnyugtatás politikájának alkalmazását. A szovjet kormány, sok kérdésre nem kapott világos vá­laszt, így például nem tudják azt sem, hogy mi történik akkor, ha a szovjet megtámadott szomszédai nem védelmezik meg magukat. A leg­utóbbi angol és francia javaslatok­ban azután már világosan megnyil­vánult a kölcsönösség elve. Berlin cáfolja a nyugati rémhíreket Göring lapja, az esseni National- Zeitung élesen tiltakozik a francia és az angol sajtó újabb rémhírhad­járata ellen. A párizsi lapok leg­utóbb azt írták, hogy a nyugat­németországi erődítményekben szán­dékos rongálások történtek, amiből természetesen egyetlen szó sem igaz. Angol lapok viszont azt jelen­tették, hogy a német kormány ter­vezetet dolgozott ki Lengyelország felosztására vonatkozóan és meg akart állapodni a szovjet kormán­-­­yal a felosztás tekintetében, Moszkva azonban visszautasította az ajánlatot. , Ez a hír természetesen szintén alaptalan ostobaság s célja nyilván­valóan a rémhírterjesztés és bujto­­gatás Németország ellen. A lengyel kormány elutasította a danzigi szenátus tiltakozását A német Europa­ Press híreit ter­jesztő Információ a következő var­sói és danzigi jelentéseket adta ki: A lengyel kormány visszautasí­totta a danzigi szenátus legutóbbi tiltakozását, amelyet a kalthofi ösz­­szetűzés miatt jegyzék formájában juttatott el hozzá. Chodacki megha­talmazott miniszter, danzigi lengyel főbiztos kedden nyújtotta át a dan­zigi szenátus elnökének, Greiser­­nek a lengyel kormány válaszjegy­zékét, amelyben Lengyelország tel­jes mértékben a danzigi hatósá­gokra hárítja a felelősséget a kalt­hofi esetért. A jegyzék szerint a danzigi hatóságok egyetlen lépést sem tettek annak érdekében, hogy biztosítsák a Danzig szabadváros területén működő lengyel hatósá­gok biztonságát. A lengyel kormány elutasítja azt a követelést, hogy a lengyel hatóságok hívják vissza a három lengyel vámtisztviselőt szol­gálati helyéről. A lengyel hatósá­gokra tartozik — mondja a válasz­­jegyzek — a döntés, hogy tisztvise­lőit visszarendelje vagy sem. A jegyzék hangoztatja, hogy a len­gyel főbiztos hajlandó a danzigi szenátussal tanácskozni azokról az eszközökről és módozatokról, ame­lyeknek alkalmazása a légkör meg­javításához vezethet és lehetővé teszi a lengyel tisztviselők és a dan­zigi hatóságok közötti kapcsolatok javulását. A lengyel kormány elutasító vá­lasza, amelyben a kalthosi esetért minden felelősséget a danzigi ható­ságokra hárít, rendkívül éles fo­gadtatásra talált danzigi kormány­körökben. A szerdára virradó éj­szaka illetékes danzigi helyen köz­leményt adtak ki, amely éles han­gon száll szembe a lengyel válasz­jegyzékkel. A közlemény többek közt a következőket mondja: — Miután lengyel részről előző­leg kijelentették, hogy a lengyel kormány nincs abban a helyzetben, hogy válaszoljon a danzigi kor­mánynak arra a jegyzékére, amely­ben a Kalihorban történt gyilkos­sági ügyben súlyosan kompromit­tált lengyel diplomáciai képviselők visszahívását követelte, most a len­gyel kormánytól mégis hosszabb válaszjegyzék érkezett. A lengyel kormány­ ebben a válaszjegyzéké­ben újból megkísérli, hogy a kalt­­hosi eset körülményeit olyan meg­világításba helyezze, amely semmi­képpen sem egyeztethető össze a hivatalos vizsgálati eredménnyel. — A lengyel kormány azonkívül úgy látszik­­— mondja a danzigi közlemény — szisztematikusan el akarja ködösíteni az egész ügy tisztázását és a való helyzet felde­rítését. A lengyel kormány tudato­san megakadályozza a danzigi és a lengyel hatóságok közötti viszony tisztázását és megnyugvását, ami­kor­ azzal a hallatlan indokolással utasítja vissza a karthafi gyilkos­sági ügyben rendkívül súlyosan kompromittált hivatalnok vissza­rendelését, hogy a danzigi kormány­nak nincs is joga ilyen tisztviselők visszarendelését kérni. A lengyel válaszjegyzék végén hangoztatott készséget a légkör tisztázása érde­kében megindítandó tárgyalásokra éppen ezért nem lehet másnak te­kinteni, mint szemfényvesztésnek. A meglehetősen későn érkezett vá­laszjegyzék célja úgy látszik nem is annyira az volt, hogy a lengyel kor­mány konkrét választ adjon a dan­zigi jegyzék világos megállapítá­saira és követeléseire, hanem sok­kal inkább propagandisztikus eszköz volt, amelynek az lett volna a ren­deltetése, hogy a külföldet az igazi felelősségek tekintetében megté­vessze. Teege német újságíró, a gróf Reischardt-féle német hírszolgálati ügynökség varsói tudósítója, akit a múlt héten kiutasítottak Lengyel­­országból, szerdán reggel elhagyta a lengyel fővárost. A varsói német nagykövetség minden fáradozása hiábavaló volt s az újságírónak szerdán reggel el kellett hagynia Varsót. Kalovicéből jelenti a német táv­irati iroda. Pünkösd vasárnapján és hétfőjén a kalovicei székesegyház­ban a lengyel tömeg megzavarta a német istentiszteleteket. Vasárnap az előző lengyel istentiszteletről a templomban visszamaradtak láto­gatók, hogy lehetetlenné tegyék az utána következő német istentiszte­letet. Kiabálásba kezdtek, amely még fokozódott, amikor a pap csen­det próbált teremteni. A német templomlátogatók kénytelenek vol­tak elhagyni a templomot. Más felsősziléziai helységekből is érkez­tek jelentések arról, hogy a lengye­lek a pünkösdi ünnepeken megza­varták a német istentiszteleteket. Hohenlohen-Hüttenben, Josefsdorf­­ban, Janowban és V­alenzeben len­­gyel tömegek megszállták a templo­mokat és lármával félbeszakították az istentiszteleteket. Titulescu Londonban Titulescu volt román külügymi­niszter — az Evening News értesü­lése szerint — csütörtökön több­napos tartózkodásra Londonba ér­kezik. A lap ezzel a hírrel kapcso­latban megjegyzi, hogy Titulescu, aki külügyminiszter korában kife­jezetten szovjetbarát politikát foly­tatott, lemondása óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt s csak most legutóbb lépett fel először nyilvá­nosan, amikor május 25-én levelet írt a Times-nek az angol—török szavatossági szerződés védelmében. A párizsi román követségen hivata­losan nem tudnak Titulescu küszö­bönálló londoni látogatásáról. Badulescu államtitkár, a román nemzeti bank igazgatója vezetésével román pénzügyi bizottság érkezett Londonba. 1­ 3 Shantung bourette­l csak fehérben ............. ....P j Grepon impr. mosó­­ gyönyörű mintákban..............................P j I IQ m s crepe de Ch­ine j pettyes a nyári nagy divat ..Pl M.s.MarocaInsé'?ap) Fi/CHEP /imon K' FŐÜZLET:v BÉai-UCCÁ 10. FIÓKÜZLETívn­.RA­KO­CZI -ÚT 12 .t.s. Imprimé ^ P rak­ét nyári estélyi ruhára___P I Dimin ruhára és blousra minden rl!|Ut? szinban..............................P A 1 Ül/ühb­ fehérneműre­­ I iA ’a l+uV&Ultj a legújabb minták P # 4Q Flamisol és complets f........P I Lenvásznak minőség ...P I Angorette divatszövet ....P­­ m simprimé minták —P ) Transparent k­apr. külföldi I 0 minőség, nyári estélyi ruhára..............P | IQ Divatselymek legújabb 1 szövésű, ruha és complé anyagok ..P wttMKKB Angora ruhaszövet!.............P ) Hszta selyem lm prímé, 6-80 Lengyel interpelláció a német kisebbség kérdésében Vrirsébőt jelenti a lengyel távirati iroda. Bujkowska képviselő inter­pellációt intézett a miniszterelnök­­höz a lengyelországi német kisebb­ség kihívó magatartása tárgyában. A miniszterelnök válaszában kijelen­tette, hogy az interpellációban a lengyel nemzetgyalázásra felhozott esetekben részben büntető, részben fegyelmi eljárások indultak meg. Nevezetesen Micgalowiceban (Bia­­lystok kerületben ) a Deutsch­er Volksverband fiókintézetének két igazgatóját fogházbüntetésre ítélték, mert olyan német térképet függesz­tettek ki a falra, amelyen Pomerá­­nia mint a német birodalom része volt feltüntetve. A miniszterelnök cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a lodzi német kon­zul közbenjárt a lodzi elekromos­­művek egyik német származású tiszt­viselőjének, név szerint Röszkének az érdekében, akit lengyel állam­ellenes kijelentései miatt letartóz­tattak. Olaszország követeli a világháború végén elmaradt gyarmati kárpótlást Az olasz szenátus pénzügyi bi­zottsága elfogadta Marescotti sze­nátor jelentését a külügyminiszté­rium költségvetéséről. A jelentést érdekes fejtegetések vezetik be Olaszország külpolitikájáról. A né­met—olasz szövetségi szerződés a ténylegesen már fennállott helyze­tet szentesítette. A Berlin—Ráma­­tengely politikája, amelyet a Ber­lin—Róma—Tokió háromszög rend­szere egészít ki, természetesen el­lenhatást váltott ki ama hatalmak részéről, amelyek ellene vannak a status quo mindennemű megváltoz­tatásának, még ha azt a változta­tást az igazság megkívánja is. Megindult tehát az úgynevezett bekerítési politika, amely az an­gol-lengyel és az angol—török kölcsönös garanciaszerződésben és Romániának, valamint Görögor­szágnak nyújtott egyoldalú angol kezességben nyilvánul meg; tárgya­lások folynak továbbá abban az irányban is, hogy Szovjet-Oroszor­­szágot is bevonják a totális álla­mok elleni arcvonalba. Szemben ezzel a politikával meg kell állapí­tani, hogy az olasz—jugoszláv kap­csolatok változatlanul azt az irányt követik, amelyet a belgrádi egyez­mény megjelölt. Kiemeli a bizott­sági jelentés Olaszország és Ma­gyarország baráti kapcsolatainak változatlan szilárdságát, majd pe­dig rátér az olasz követelések kér­désére. Ezek elsősorban azoknak a gyarmati kárpótlásoknak a meg­adására irányulnak, amelyeket Olaszországtól a világháború vé­gén megtagadtak, másrészről pedig a Dzsibutival és a szuezi csatorná­val összefüggő kérdéseket érintik. Hangoztatja a jelentés, hogy min­den ellentétes állítással szemben Olaszország és Egyiptom kapcso­latait szívélyesség jellemzi, az arab államokkal való kapcsolatok pedig a barátság jegyében fejlődnek. Kü­lönösen nagy figyelmet szentel Olaszország Szíria és Palesztina helyzetének, önzetlen megértéssel viseltetik az ottani arab lakosság törekvései iránt és örömmel látná biztosítva e területek szuverenitását és nemzeti függetlenségét. Rámutat a jelentés, hogy a külügyminiszté­rium által megindított visszahono­­sító mozgalom folytán rövid idő leforgása alatt 70.000 külföldi olasz kérte visszahonosítását. A bizottság végül emlékeztet arra a táviratra, amelyben az uralkodó elismerését fejezte ki Ciano gróf­nak munkásságáért, majd pedig teljes bizalmát nyilvánítja a kül­ügyminiszternek a Duce irányelvei alapján folytatott tevékenységéért. érkezett­ egész repülő-hadtest, amely nemsokára a Condor-Régió nevet vette fel. Nemsokára pedig harci repülőszázad és vadász század, továbbá két felderítő repülőszázad és erős légvédelmi tüzérség érke­zett a spanyol hadszíntérre. A német tengerészet is kivette részét a segítségből. Augusztusban hajóágyúkezelő legénység, különle­ges aknarakókülönítmény és rádió­csoport érkezett Spanyolországba. Egyébként fényes katonai pom­pával és mámoros lelkesedéssel fogadták szerdán délelőtt Hamburg­ban a spanyol polgárháborúból hazatérő német Condor-légió ön­kénteseit. Német részről a Condor­­légió kötelékében körülbelül 5000 német katona vett részt 1936 no­vembere óta a spanyol polgár­­háborúban, még­pedig egy negyven gépből álló harci re­pülőcsoport, negyven egységből álló vadász­gépcsoport, felderítő repülőraj, haditengerészeti r­epü­lőraj, hírszolgálati repülőosztag és légelhárító osztag. A hazatérő katonákat elsőnek Göring vezértábornagy üdvözölte mint repülésügyi miniszter és a német légihaderő főparancsnoka. Göring lapja, az esseni National Zeitung rámutat, hogy Németország azért tudott csak 5000 önkéntest küldeni Spanyolországba, mert hadpolitikai és külpolitikai okok miatt korlátozni kellett az önkén­tesek létszámát. A lap így fejezi be cikkét: Németország a spanyol háborúban számos legjobb fiát veszítette el. Hány csapattesttel vett részt Németország a spanyol háborúban Berlinből jelentik. Az egész né­met sajtó terjedelmes cikkekben méltatja a Spanyolországból visz­­szatérő Condor-légió hőstetteit. Ezek szerint az első német ön­kéntesek — 85 főnyi csapat — 1936 augusztus 1-én indultak el Hamburgból az Usaramo fedélze­tén Spanyolországba. Ugyanezzel a hajóval 20 hatalmas német csapat­szállító repülőgépet, hat vadász­gépet, továbbá nagymennyiségű repülőbombát és légelhárító ágyút szállítottak Cadizba. A német csa­patszállító gépek rövid néhány hét alatt 15.000 marokkói katonát szál­lítottak át Afrikából Spanyolor­szágba, azonkívül nagymennyiségű hadianyagot és nehézágyúkat. 1936 szeptemberében már újabb önkéntesek érkeztek Németország­ból vadászrepülőgépekkel és egész felderítő repülőraj. Ugyanakkor megjelentek az első német harci­kocsik is a spanyol csatatereken. 1936 novemberében újabb erősítés Német—jugoszláv meg nem támadási szerződésről tárgyal Pál régensherceg Berlinben? Belgrádból jelenti a Budapesti Tudósító. Pál régensherceg berlini utazásával kapcsolatban belgrádi politikai körökben megállapítják, hogy a berlini látogatás alkalmával semmiféle újabb megállapodásra nem fog sor kerülni, bár nem tartják kizártnak, hogy a tárgyalások során felvetődik a meg nem támadási szer­ződés kétésének kérdése. Ezenkívül Pál régensherceg valószínűleg körül fogja határolni bizonyos kérdések­ben a jugoszláv semlegesség körvo­nalait. Valamennyi szerda reggeli berlini lap vezércikkben méltatja Pál jugo­szláv régensherceg küszöbönálló berlini látogatását és a német—jugo­szláv barátság nagy politikai jelen­tőségét. Több lap újból a leghatáro­zottabban visszautasítja az Oeuvre „pünkösdi demokrata hazugságát**, amely szerint Németország és Olasz­ország fel akarják osztani egymás

Next