Magyar Nemzet, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

CSÜTÖRTÖK, 1959 JÚNIUS 1. Magyar Nemzet Június tizennegyedikére várják az új országgyűlés megnyitását A kormányzó az új parlament feladatairól mond beszédet az ülésen .A kormány tagjai csütörtökön délelőtt kilenc órakor miniszter­­tanácsot tartanak, amelyen az or­szággyűlés összeülésének kérdéseit tárgyalják le. A házfeloszlató kéz­iratában ugyanis a kormányzó jú­nius 10-ére hívta össze az ország­gyűlést. Ettől a határidőtől számí­tott három napon belül az ország­­gyűlésnek a törvények szerint össze kell ülnie. A Ház előrelát­hatólag június 12-én formális ülést tart, amelyen a megválasztott képviselők bemutatják megbízó­­leveleiket. Az országgyűlés ünnepé­lyes megnyitását június 15-ére ter­vezik. Az ünnepélyes alkalommal a két Ház együttes ülést tart az or­szágház kupolacsarnokában, az ülésen megjelenik a kormányzó és megnyitja az új országgyűlést. A kormányzó beszédet is mond, amelyben az új parlament felada­tait és munkájának irányelveit ál­lapítja meg. A Ház összeülése után a kor­mány legelőször is bizonyára fél­éves pénzügyi felhatalmazási tör­vényjavaslatot nyújt be. Ennek letárgyalása után dönt a Ház a felvidéki és a kárpátaljai képvise­lők behívásáról. Az országgyűlés soron következő munkája ezután vagy a földbirtokpolitikai javaslat vagy pedig a Kárpátaljának adandó autonómiának tárgyalása lesz. Gróf Teleki Pál miniszterelnök pénteken délelőtt veszi át a szege­diek küldöttségétől mandátumát s ekkor nagyobb politikai beszédet mond. A miniszterelnök beszédé­ben, hír szerint, szembe fogja állí­tani és élesen elhatárolja a kor­mánypárt jobboldali politikáját a nyilas politikától. Ugyanerről egyéb­ként cikket is írt a miniszterelnök. Ez a cikk a kormánypárti lapok­ban jelenik meg. A nyolc pótválasztás közül hatot június 4-én tartanak, a mohácsi kerületben Misch­ung Konrád MÉP és Keck Antal nyilas, valamint a siklósi kerületben Endrey József MÉP és Orsó Mátyás nyilas között azonban két nappal később, kedden lesz a pótválasztás. Csáky külügyminiszter feltűnő beszéddel vette át soproni mandátumát „Nem hagyjuk, hogy a magyar föld nemzetiségei és közénk idegenek éket verjenek” Sopronból jelentik: Gróf Csáky István külügyminiszternek szerdán ünnepélyes keretek között adták át mandátumát a soproni város­háza közgyűlési termében. Dömö­tör Mihály, a soproni egyéni választókerület, dr. T­ak­ácsy-Nagy Endre pedig a lajstromos kerület megbízólevelét adta át a külügy­miniszternek, aki válaszbeszédében többek között a következőket mon­dotta: — Az építés politikai eszközét megadta a magyar nemzet nekünk. A gazdaságiakat igyekezni fogunk előteremteni, még akkor is, ha ennek nyomán egy újabb társa­dalmi átrétegeződés áll be. Csak egy elvet ismerek el, amely fele­kezeti és nemzetiségi különbség nélkül, részrehajlás nélkül egyen­lően megnyitja az utat a boldogu­lásra a magyar föld minden la­kójának. — Erősnek kell lennünk, de en­nek egyik előfeltétele az őszinte magunkbaszállás. Ehhez a szenve­délymentes belső vizsgálathoz nyu­galom kell. — A magyar éghajlat alatt már sok idegen szellemi vagy fizikai erő telepedett meg és fejlődött to­vább a kereszténység felvétele óta. Vagyis beleilleszkedett a magyar légkörbe. — A magyar nép ösztönszerűleg megérzi, hogy mi az idegen mag. A magyar légtér soha nem terjed­hetett volna ki annyira, mint amennyire kiterjedt, ha népünk­nek nem volna meg az a természe­tes jó ösztöne, az a lelki rugalmas­sága, hogy minden egészséges, ter­mékeny eszmét magába fogadhat anélkül, hogy átidomulna.­­ De nekünk a világháború és az azt követő erős megpróbáltatá­sok után talán nagyobb szüksé­günk van, mint bárkinek a külső békére is. Ezért tekintünk aggály­­lyal a határokon túlra mindenkor, amikor az egyes szembenálló ha­talmi csoportok keletkezéséről és tevékenységéről érkeznek hírek, magyar nemzeti becsületnek köve­telménye, hogy hívek maradjunk önmagunkhoz, mert csak így lehe­tünk méltóak arra a bizalomra, amellyel velünk szemben az egész elfogulatlan Európa viseltetik. —­ Békét ígérek és nyugalmat. ! „Néhány megvadult fantáziájú propagandista érthetetlen céljai66 — A múltkor már részletesen ismertettem külpolitikai helyzetün­ket. Ehhez nincs mit hozzáfűznöm. A német határ közelében újból meg akarok azonban emlékezni a biro­dalomról, amelyhez meghitt baráti kapcsolatok fűznek. — Tudomásom van arról, hogy felelőtlen elemek, olyanok, akik azt hiszik, hogy érdemeket szereznek felsőbb német helyeken, ha nekünk igyekeznek nehézségeket támasz­tani, néha tapintatlanul beleavat­koznak belső életünkbe. (Ügy van! Ügy van!) Az ilyenek szemben fog­ják magukat találni a jövőben is a magyar állam erejével, de meg­kapják büntetésüket a német biro­dalomban is (Éljenzés és óriási taps), mert a német kormány vala­hányszor megalapozott panaszunk van arra vonatkozólag, hogy polgá­rai tapintatlanul illetéktelen befo­lyást óhajtanak miránk gyakorolni, nekünk elégtételt ad és az ilyen kilengéseket megtorolja. (Megújuló nagy taps és helyeslés.) A német birodalom vezetői tudatában van­nak annak, hogy sokmillió magyar ember őszinte barátsága a birodalom részére is politikai és gazdasági ér­ték és nem óhajtják ezt az értéket néhány megvadult fantáziájú pro­pagandista úgyszólván érthetetlen céljainak feláldozni. (Percekig tartó lelkes taps és éljenzés.) . — Itt rá kell mutatnom arra is, hogy minél nagyobb megértést és megbecsülést fogunk tanúsítani né­metajkú honfitársaink iránt, annál kevesebb lesz a súrlódási felület köztünk és a német birodalom kö­zött. Nem magyar tulajdonság a felekezeti vagy nemzetiségi türel­metlenség, ezt a történelem folya­mán nem magyarok vetették bele a magyar tömegekbe. — Nem hagyjuk, kedves honfi­társaim, hogy a magyar föld nem­zetiségei és közénk idegenek éket verjenek. Erre különösen az utóbbi időben erős törekvések nyilvánul­nak meg. A Berlin—Roma­­tengely •—■ A berlin—római tengelyre ne­hezedő nyomás mindig erősebb lesz. Ennek eddigi eredménye az, hogy ellenállóképessége nőtt. (Ügy van! Ügy van!) De azért valószínű, hogy ez a meggondolatlan nyomás még erősödni fog. Ilyen időben kü­lönösen meg kell mutatni, hogy a magyar barátságra lehet és érdemes építeni. Nem hiszem, hogy a nagy­­népek, bármilyen politikai csoportba is tartozzanak, ne tudják, hogy a K­ereszt­e­s-Fi­scher bel­ügy­m­i­n­i­sz­ter: „A baloldali radikalizmus átcsúszott a jobboldalra”* Kaposvárról jelentik: Dr. Keresz­­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter este hat órakor vette át Kapos­váron a városháza dísztermében képviselői mandátumát. — Az a korszak, amely most az országban kezdődik — mondotta beszédében a miniszter —, minden vonatkozásban sorsdöntő lesz. Át kell építenünk ezt az országot, hogy minden magyar ember biztosítani tudja itt a létét és a boldogulását. — Olyan véleményeket hallottam, amely szerint az országban bizo­nyos megdöbbenést keltett, hogy a kormánypárt mellett a szélsőjobb­­oldali pártok törtek előre. Mit je­lent ez? Azt jelenti, hogy a baloldali radikalizmus Magyarországon telje­sen megsemmisült. Ez a pozitívum, amelyet elkönyvelhetünk. De van­nak negatív eredmények is. Az egyik negatív eredmény az, hogy a baloldali radikalizmus átcsúszott a jobboldalra. Ugyanazok a tömegek, amelyek a baloldali radikalizmus oldalán állottak, most átállottak a jobboldali szélsőségekhez. A bal­oldal és a jobboldal között a szélső­ség tekintetében nincs ellentét. Ezelőtt két héttel mondottam, hogy a forradalom mindkét oldalon egy­forma. Akár jobboldalról, akár baloldalról jön — ezt jól jegyezzük meg —, egyformán pusztít. ' . -„Ji rtK-ík**' kétharmadrészének elvesztése és a lakosság nyomorúsága lett. — Mi reszketünk és félünk egy újabb tömeghisztéria uralomra jutá­­sától, amelynek eredménye a még meglévő ország elvesztése is lehet. Teljes programtalanság mellett, pusz­tán egy érthetően szuggesztió ha­tása alatt nem lehet szavazni. Ezért kérünk mindenkit, fontolja meg, mit cselekszik. A zöld füzetekből, a miniszter­­elnök úr debreceni kijelentéséből tudhatjuk, hogy az országban olyan pénz gurul, amelyhez nemzethű magyar nem nyúlhat. Mindenki tud­hatja, hogy­ a nyilasokat külföldről látják el propagandaeszközökkel, ebből okszerűen lehet csak követ­keztetni, hogy külföldi a célkitűzés is, amelyért ez történik s amelyért talán az itteniek jóhiszeműen, de öntudatlanul dolgoznak. Mi nem akarunk eszközei és útvonala lenni a keletretörésnek! Mi önálló ma­gyar életet akarunk független Ma­gyarországban élni, mi nem aka­runk protektorátust, sem külföldi eszméket. Tudjuk, hogy a nyilasok nagy része, a komolyabbak, már otthagyták őket. Debrecenben, ahol eddig nyilas képviselő is volt, ki­ábrándultak, hogy a nyilasok még az ajánló aláírásokat sem tudták megszerezni. Szeged ne kövesse Debrecen pél­dáját és ne egy választáson keresz­tül ábránduljon ki a nyilasokból. A kiáltvány így fejeződik be: — Testvéreim! Az utolsó órában az aggodalom és féltés hangján ké­rünk minden magyart, aki komo­lyan gondolkozik, aki szereti a val­lását, akiket nem sodor magával ez a beteges hisztéria és akik nem akarnak idegen világot látni a mi magyar földünkön, akik továbbra is magyar hivatalban magyar tiszt­viselőket, magyar iskolákban ma­gyar tanítókat, magyar kereskedő­ket, magyar gazdákat akarnak látni, egyszóval mindenkit, akinek lelké­ben még nem halt ki a magyar ér­zés, és aki ebben a komoly pillanat­ban nem tud kacagni magyarsága felett, akik tudják, hogy Rákóczi, Kossuth kik ellen küzdött, a ma­gyar szabadságért, kérjük, vigyáz­zon a szavazásánál és szavazzon a jobb életet teremteni akaró és tudó Magyar Élet Pártjára. A jobboldali előretörés nem egy eszme diadala . A jobboldali úgynevezett előretöréstől ne féljünk. Ez az előretörés nem­­ egy eszme diadala. Azt jelenti, hogy a mindig ellen­zéki emberek, azok az örökké nyug­talan és forradalmi tömegek, ame­lyek ott állottak a vörösök között és amelyek végigjátszották a poli­tika minden skáláját, most ott álla­nak a szélsőjobboldalon. Ezektől azonban nincs mit félnünk. De igenis gyors tempóban kell meg­valósítanunk azokat a szociális re­formokat, amelyek az elégedetlen tömegeket hű és józan hazafiakká teszik. — Van egy másik negatívum is. A szélsőjobboldal egy része idegen­ből importált eszmékkel, jelszavak­kal és metódusokkal akarja meg­oldani az ország problémáit. Itt még egyszer fel akarom emelni til­takozó szavamat, mert az ország léte, jövője és függetlensége függ attól, hogy a mi dolgainkat magyar módszerekkel, magyar utakon old­juk meg.­­ A választások eredménye azt bizonyítja, hogy 1918 nem fog mégegyszer megismétlődni, hogy ezt az országot maszlagokkal meg­téveszteni és eltántorítani, a forra­dalmak pusztításaiba mégegyszer berántani nem lehet. A belügyminiszter beszédét nagy taps és éljenzés fogadta. A MÉP feltűnő kiáltványa a szegedi választókhoz A magyar élet pártja a választá­sok előtt Szeged polgáraihoz az alábbi feltűnő kiáltványt intézte: Magyar testvéreink! — így kez­dődik a párt kiáltványa ,és a követ­kezőket p mondja tovább: — Még egyszer szólunk hozzá­tok, utoljára a választások előtt. De soha ennyire komolyan, soha eny­­nyire aggodalomteljesen nem kér­tünk még, hogy hideg ésszel fontol­játok meg az urna előtt, hogy kire szavaztok. — Egy tömeghisztéria kezdett úrrá lenni az utóbbi időben sok em­beren. Olyan, mint az 1910-es évek­ben, amely Károlyi Mihály személye körül csoportosította az embereket s amelynek eredményeképpen Ká­rolyi Mihály 1918-ban kezébe is kapta a hatalmat. A vége az ország JtHort jeluit BARAT ENDRE v­átásti&vakulási. A magyar föld elesettjeinek regénye. Ára: P 230. Vidékre 20 fillér portaköltség. Megrendelhető a Magyar Nemzet könyv­­osztályában. Vilmos cs.­út 65. T.: 120-130 Eső- és bal ondoát? Természetesen Winssii-ütilatfM vi., Andrássy-út . amennyiben ez tőlünk függ, mert enélkül munka és termelés el sem képzelhető. A béke alatt azonban nem a megalkuvás és lemondás bé­kéjét értem. (Nagy taps és helyes­lés.) A külügyminisztert beszéde után lelkesen ünnepelték. 3 A MÉP 10, a nyilasok 9 mandá­tumot szereztek Budapesten Szerdán késő éjjel tették közzé a budapesti lajstromos választás végleges eredményeit. Az előző napi jelentésekkel szemben lénye­ges változás csak a déli kerület­ben van, ahol a MÉP nem 38.691, hanem csak 38.244 szavazatot ka­pott. Ez a 447 szavazatkülönbség elég volt ahhoz, hogy a MÉP-nek az eddig számított 5 mandátum helyett csak 3 jusson, a nyilasok pedig 30.683 szavazattal nem 3, hanem 4 mandátumot szerezzenek. A budapesti mandátumok végle­ges megoszlása tehát a következő: MÉP 10, nyilas 9, Szabadságpárt 5, Szoc. dem. 3. Ugyancsak szerdán hozták nyil­vánosságra a kedden még ismeret­len vármegyei lajstromok eredmé­nyeit. „ Komárom—Esztergom megyében a MÉP 27,886 szavazattal 1, a nyilaspárt 19.661 szavazattal ugyancsak 1 mandátumot kapott. A MÉP-listán Tribolt László, a nyi­las­ listán Gruber Lajos jutott be a képviselőházba. A kisgazdapárt 9529 szavazatával nem jutott man­dátumhoz. Szabolcs-Ung megyében a MÉP 25.579 szavazattal 2 (Ujfalussy Gá­bor, Thuránszky Pál), a nyilas­keresztes párt (Koródy Tibor, Gaál Csaba) 23.438 szavazattal ugyancsak 2 mandátumot szerzett. A nemzeti reformpárt (Mikecz Ödön) 10.260 szavazatára nem jutott mandátum. Szatmár megyében a MÉP-nek és a kisgazdáknak (15.289, illetve 8798 szavazattal) 1­1 mandátum jutott (Péchy László, illetve Bajcsy- Zsilinszky Endre). Vas megyében a MÉP 47.718 sza­vazattal 2 (gróf Teleki Pál, Huszár Mihály, illetve Horváth István), a nyilaspárt 37.568 szavazattal 1 (Si­­mon József) mandátumot kapott. A kisgazdákra itt 13.125 szavazat esett. A keddi jelentésekkel szemben változás, hogy Szolnok megyében a nyilasok nem 1, hanem 2 man­dátumhoz jutottak, Veszprém me­gyében pedig a kormánypártnak 1 (a tegnapi jelentés szerint 2), a pártonkívüli szélsőjobbnak pedig szintén 1 mandátum jutott. A sza­vazatok megoszlása 49.691 — 32.959 volt. I

Next