Magyar Nemzet, 1939. október (2. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-01 / 224. szám

VASARNAP, 1939 OKTOBER 1. Magyar Nemzet3 A külpolitikai helyzet .Szombaton este három momen­tumot lehet kiemelni a helyzet jel­lemzésére: London és Párizs nem tágolt békefeltételeitől s minthogy ezeket Németország teljesíteni nem­ hajlandó, a második moszkvai pak­tum révén sem sikerült közelebb juttatni Európát a békéhez; a né­met—­szovjetorosz tárgyalással pár­huzamos moszkvai szovjetorosz— török tanácskozás eredményéről csak­ vasárnap teszik közé a hivata­los jelentést éppen szombaton, te­hát a Szaracsoglu—Molotov-megbe­­szélések befejezése után­­ parafáitok az angol—török katonai segítség­nyújtási egyezmény szövegét, a leg­nagyobb esemény azonban kétség­kívül az olasz külügyminiszter kü­szöbön álló berlini látogatása, mert a talán már vasárnap este meg­kezdődő olasz—német tanácskozás igen nagy hatást gyakorolhat az európai helyzet ilyen vagy olyan fejlődésére. Békeultimátum? A főkérdés természetesen az, le­het-e helyreállítani a békét. Egye­lőre, megerősítetten hírek szerint, Hitler újabb békeajánlatot tenne a nyugati hatalmaknak a birodalmi gyűlésnek jövő hétre összehívott ülésén s belgrádi értesülések állító­lag kijelentené, h­ogy ez az ajánlata az utolsó s ha Franciaország és Anglia ezt sem fogadja el, úgy Németor­szág minden eszközzel hozzálát a hadviseléshez. Remélni kell, hogy ha már a második moszkvai paktum hatása alatt sem hajlandó London és Pá­rizs a békekötésre, akkor legalább ez a jövő heti felszólítás meg­hozza a várt eredményt. Egyelőre ugyanis a franciák és az angolok úgy tesznek, mintha a német— szovjetorosz együttműködés elle­nük irányulható részét nem akar­nák komolyan venni. A Párizsból és Londonból érkező hírek szerint a francia és angol kormán­y a hét elején hivatalos nyilatkozatban vá­laszol arra a Moszkvában elfiang­­■/S­ti­dérnél—szovjetorosz­ felszólí­tásra, hogy kössenek békét. Ehhez a békére való felszólításhoz tudva­levően az a figyelmeztetés is já­rult, hogy különben Berlin és Moszkva tanácskozni fog közös in­tézkedésekről. Párizsban és Londonban azon­ban azt mondják és berlini tudó­sítónk is megjegyzi, hogy amíg a német sajtó ezt a német -szovjet­­orosz konzultációval való fenyege­tést hangsúlyozza, addig a szovjet­­lapok kommentárjai erről a pont­ról hallgatnak. Ennek alapján az angolok és a franciák szeretnék azt hinni, hogy a szovjet kisebb fontosságot tulajdonít ennek a pontnak, mint a ném­et kormány. Talán ezért hangzanak el Nyu­­gat-Európában olyan hangok, ame­lyek, mint a Magyar Távirati Iroda is jelenti, cinikusnak minősítik a moszkvai lépést. A francia propa­gandafőnök például a párizsi rá­dióban szombaton a következőket jelentette ki: —­ Franciaország semmiféle ilyen békekísérletet nem vehet tekin­tetbe. A moszkvai üzenet éppen München évfordulóján hangzott el, évfordulóján annak a napnak, amikor Németország különféle ígé­reteket tett. Mi lett azóta ezekből az ígéretekből? Egy év óta látjuk, hogy Hitler Németországa mindent elsöpör, amit a régi Németország még komolyan vett. Ázsiának akarja kiszolgáltatni Európát. A cinikus megfélemlítési kísérlet nem fog sikerülni. A londoni rádióban pedig ilyen nyilatkozat hangzott el: — Anglia és Franciaország akkor üzent hadat, amikor már aláírták a német—szovjetorosz meg nem­tá­madási egyezményt és így már akkor kellően számbavették mind­azt, amit a német—szovjetorosz együttműködés jelenthet. A pén­teki moszkvai német—szovjetorosz egyezmény nem változtathatja meg az angol—francia politikát. Euró­pát meg kell szabadítani attól a tételemtől, hogy folytonosan és is­métlődő támadások fenyegetik, meg kell védeni Európa népeinek füg­getlenségét és szabadságát. A Times így ír: — Lehetséges, hogy az elkövet­kezendő napok tisztázni fognak né­hány, ma még kusza kérdést, de semmit sem változtatnak azon, ami Lengyelországban történt. Német­ország igazi érdekeit feladta Hitler csak azért, mert azt hitte, hogy Angliára és Franciaországra leala­csonyító íveket kényszeríthet. A manőver azonban nem elég ügyes. Azt hinni, hogy minekutána Len­gyelország elveszett, Anglia és Fran­ciaország most könnyen kapható békére, olyasmi, mintha egy távol­lévő lakó holmijáról valaki kije­lenti, hogy a holmikhoz senkinek semmi köze sincs. Hitlerrel nem köthetünk békét, mert ő nem ismer békét. Sem ő, sem rezsimje nem tud békében élni. A moszkvai paktum annak a Hitlernek műve, aki foly­ton hirdette, hogy Németország Európa bástyája a kommunizmus ellen. Olaj Érdekes, hogy nyugaton a né­met—szovjetorosz kereskedelmi szö­vetkezésnek eredményét is igyekez­nek lekicsinyelni. Az amerikai lapok egyszerűen üres fenyegetés­nek akarják minősíteni azt — úgy mondják Washingtonban —, ami­kor Berlin azt a hitet akarja kelteni, hogy Oroszországtól nagymennyi­ségű nyersanyagot és hadiszert kaphat. Londonban a r észtetekbe is job­ban belebocsátkoznak és azt állít­ják, a szovjetuniónak szénben egy­általában nincs feleslege, olajkivi­tele pedig csupn egytizede a német beviteli szükségletnek. Berlini tu­dósításunkból is kiderül, hogy amíg Németország 1938-ban ötmillió tonna nyersolajat, benzint és kő­olajat importált, addig az orosz ala­ít­élők egész kivitele még a re­kordévekben sem érte el az egy­­millió tonnát, tavaly pedig a fél­milliónak is alatta maradt. Mint­hogy pedig háborúban Német­­ország olajbevitelét meg kell kétsze­rezni, a részleges mozgósí­tást fenn­tartó szovjetúnió pedig a tavalyi­nál sokkal több olajat használ fel Si­ját maga, hozzáértők becslése szerint 1940-ben a sz­ovjetorosz olaj­felesleg a ném­­­i beviteli szük­ség.E­nnek körülbelül két-három szá­zalék­át teheli majdt ki. Mindennek ellenére kétségtelen, hogy a német—­szovjetorosz gazda­sági együttműködést mind a két fél komolyan gondolja s hogy ennek keretében a szovjetúnió szénbevite­­lének egy részét is Németországban fogja megvásárolni. Ankara Mindenesetre föl kell jegyezni azt is, hogy Londonban még most is vannak javíthatatlan optimisták, akik azt hiszik, hogy a szovjetúnió nem kizárólag Berlin felé tartja nyitva az ajtót. S az angol lapok bizonyos jelentőséget keresnek ab­ban, hogy Majszki londoni szov­jet nagykövet ismételten biztosította Halifax külügyminisztert, hogy a szovjet nyugaton fenn akarja tar­tani szigorú semlegességét. Olyanok is akadnak azonban, akik emezeknél kissé realisztiku­sabban látják a dolgokat s azt hiszik, hogy Moszkva nem törek­szik semilyen intim és közvetlen kapcsolatra Londonnal, hanem in­kább Ankarán keresztül hagyja nyitva a közvetett érintkezést a nyugati hatalmakkal. Ezt a feltevést mindenesetre nem oszlatja el az a tény, hogy miután Szaracsoglu Moszkvában a török— angol egyezmény kérdését is átbe­szélte, szombaton az angol és tö­rök megbízottak kézjegyükkel lát­ták el azt a katonai segélynyújtási egyezményt, amelyet — valószínű­leg a török—francia hasonló szer­ződéssel egyidejűen — Szaracsoglu török külügyminiszter Ankarába való hazaérkezése után állítólag igen hamarosan alá fog írni. A moszkvai szovjetorosz—török tárgyalásról hír szerint vasárnap tesznek közzé kommünikét s ezt az Exchange Telegraph moszkvai je­lentése szerint arra fog szorítkozni, hogy hangoztassa a moszkvai és ankarai kormány szolidaritását. Ez a jelentés úgy tudja, hogy a moszkvai szovjetorosz—török tár­gyaláson érintetlenül hagyták az angol—török megállapodásokat. A megállapodások egyrészt kölcsö­nös katonai segélynyújtást írnak elő, másrészt pedig Törökország Angliától és Franciaországtól tizen­ötmillió fontos készpénzhitelt és húszmillió fontos áruhitelt kap. Londonban azt beszélik, hogy az angol—francia—török katonai szer­ződések külön szovjetorosz zára­dékot is tartalmaznak. Ez hír sze­rint kimondja: Törökország nem kényszeríthető Oroszországgal szem­ben ellenséges magatartásra s ha Anglia és Franciaország Orosz­országgal keverednék háborúba, akkor Törökország a montreuxi egyezmény szerint jár el. Ez az egyezmény, amely 1936 nyarán jött létre Törökország, a szovjet­unió, Románia, Bulgária, Francia­­ország és Anglia között és amely­hez később Olaszország is csatla­kozott, tudvalévően kimondotta, hogy Törökország ismét megerő­sítheti a Dardanellákat és hogyha maga Törökország is részt vesz va­lamely háborúban, akkor a török kormány csak azoknak a hatal­maknak a hajóit engedi át a szo­rosokon, amely hatalmakkal ő a népszövetségen vagy a saját külön szerződésein keresztül együttműkö­désre van kötelezve. Egyelőre te­hát nem lehet tudni, hogy a montreuxi Dardanella-egyezmény milyen kapcsolatban állhat a tö­rök-orosz és török—francia—an­gol szerződésekkel. Felületes pillantásra úgy tűnik fel, mintha két lehetőségről le­hetne szó. Ha Törökország részt­­vesz a háborúban, akár vala­mennyi szövetségese számára nyitva tartja a szorosokat, így te­hát az angol csatahajók, bemehet­nének a Fekete-tengerre és fenye­gethetnék a szovjetunió kikötőit. Ha viszont Törökország semleges maradna esetleges angol-francia— szovjetorosz háborúban, amire való jogát úgy látszik fenntartotta magának, akkor Ankara vala­mennyi hadviselő fél előtt lezár­hatná a Dardanellákat, amiből a szovjetuniónak volna előnye. Délkelet Szaracsoglu moszkvai tárgyalá­sain azonban, úgy látszik, nemcsak az angol—francia—török szerződé­sekről volt szó, hanem (és ta­­lán elsősorban) Délkelet-Európáról. Belgrád­ban úgy tudják, hogy Moszkva és Ankara egyetért abban, hogy fenntartják a dél-kelet európai államok status quóját. Ezzel lehet kapcsolatos, hogy Szaracsoglu hazamenet Bukarestben megsza­kítja útját. Bukarestben pedig úgy­­tudjuk, a szovjet kormány annak ellenében garantálja a délkeleteuró­pai államok semlegességét, ha Tö­rökország hajlandó a Dardanellá­­kat lezárni és ezzel orosz hegemó­nia alá bocsátani a Fekete-tengert. A Neue Zürcher Zeitung dunai tudósítója különben, aki jelenleg Belgrádiban tartózkodik, azt tele­fonálja lapjának, hogy a délkelet­európai államok semlegessége a moszkvai tárgyalások következté­ben megszilárdult, sőt a jövőben bizonyos délkeleteurópai eszmecse­rékre is kilátás nyílik. Az erről szóló ,1/77-jelentést külpolitikai je­lentéseink között adjuk. A délkeleteurópai kérdésekkel hozzák kapcsolatba Belgrádban az olasz külügyminiszter németországi látogatását is. A jugoszláv fővá­rosba ugyanis olyan értesülések érkeztek, hogy az olasz semleges- Ismét kaphatók: 933U a remek kiskészülék kp ára 205.— 955U univerzális nagyszuper kp ára 375.— 045U a tökéletes kisszuper kp ára 306.— 055 U a csodáshangú nagyszuper kp éra 408.50 Kaphatók minden Orion rádiókereskedőné mm Vegye meg Morvai rádiónál Erzsébet­ krt 40. T.: 154-364 és 140-692 Bemutatja NARNITZ József-körút 37 * Telefon 13­4-028 Szakszerűen bemutatja Hoffmann Rádió V., Szent István-körút 19. Tel: 120-531 ség továbbra is változatlan marad, hogy ebben Ciano berlini útja sem fog változást előidézni és hogy az Olaszországnak szánt szerep a békeakcióra korlátozódik. Az sem­ lehetetlen azonban, hogy, az olasz külügyminiszter Berlin­ben tájékoztatja majd magát: német és szovjetorosz keleti érdek« BRETT­­YOUNC CSATHÓ KÁLMÁN SWINNERTON DftBwd&*|­SxVa utca 25 kmfidájja Az egymást követő nemze­dékek: öregek és fiatalok . _ Egy vidéki orvos regényes harcának mesteri rajza. Regény, melynek igazi hőse a/, élete a tudomány és ember- e£esz mai élet, minden szépségével, szeretet szolgálatában. . Ára 5 pengő, szomorúságával, problémájával. Megtekinthető minden könyves-Ara 5 pengő 50 fillér boltban. Ara 6 pengő 50 fülér.

Next