Magyar Nemzet, 1939. október (2. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-01 / 224. szám

VASARNAP, 1939 OKTOBER 1. Magyar Nemzet3 A külpolitikai helyzet .Szombaton este három momentumot lehet kiemelni a helyzet jellemzésére: London és Párizs nem tágolt békefeltételeitől s minthogy ezeket Németország teljesíteni nem hajlandó, a második moszkvai paktum révén sem sikerült közelebb juttatni Európát a békéhez; a német—szovjetorosz tárgyalással párhuzamos moszkvai szovjetorosz— török tanácskozás eredményéről csak vasárnap teszik közé a hivatalos jelentést éppen szombaton, tehát a Szaracsoglu—Molotov-megbeszélések befejezése után parafáitok az angol—török katonai segítségnyújtási egyezmény szövegét, a legnagyobb esemény azonban kétségkívül az olasz külügyminiszter küszöbön álló berlini látogatása, mert a talán már vasárnap este megkezdődő olasz—német tanácskozás igen nagy hatást gyakorolhat az európai helyzet ilyen vagy olyan fejlődésére. Békeultimátum? A főkérdés természetesen az, lehet-e helyreállítani a békét. Egyelőre, megerősítetten hírek szerint, Hitler újabb békeajánlatot tenne a nyugati hatalmaknak a birodalmi gyűlésnek jövő hétre összehívott ülésén s belgrádi értesülések állítólag kijelentené, hogy ez az ajánlata az utolsó s ha Franciaország és Anglia ezt sem fogadja el, úgy Németország minden eszközzel hozzálát a hadviseléshez. Remélni kell, hogy ha már a második moszkvai paktum hatása alatt sem hajlandó London és Párizs a békekötésre, akkor legalább ez a jövő heti felszólítás meghozza a várt eredményt. Egyelőre ugyanis a franciák és az angolok úgy tesznek, mintha a német— szovjetorosz együttműködés ellenük irányulható részét nem akarnák komolyan venni. A Párizsból és Londonból érkező hírek szerint a francia és angol kormány a hét elején hivatalos nyilatkozatban válaszol arra a Moszkvában elfiang■/Stidérnél—szovjetorosz felszólításra, hogy kössenek békét. Ehhez a békére való felszólításhoz tudvalevően az a figyelmeztetés is járult, hogy különben Berlin és Moszkva tanácskozni fog közös intézkedésekről. Párizsban és Londonban azonban azt mondják és berlini tudósítónk is megjegyzi, hogy amíg a német sajtó ezt a német -szovjetorosz konzultációval való fenyegetést hangsúlyozza, addig a szovjetlapok kommentárjai erről a pontról hallgatnak. Ennek alapján az angolok és a franciák szeretnék azt hinni, hogy a szovjet kisebb fontosságot tulajdonít ennek a pontnak, mint a német kormány. Talán ezért hangzanak el Nyugat-Európában olyan hangok, amelyek, mint a Magyar Távirati Iroda is jelenti, cinikusnak minősítik a moszkvai lépést. A francia propagandafőnök például a párizsi rádióban szombaton a következőket jelentette ki: — Franciaország semmiféle ilyen békekísérletet nem vehet tekintetbe. A moszkvai üzenet éppen München évfordulóján hangzott el, évfordulóján annak a napnak, amikor Németország különféle ígéreteket tett. Mi lett azóta ezekből az ígéretekből? Egy év óta látjuk, hogy Hitler Németországa mindent elsöpör, amit a régi Németország még komolyan vett. Ázsiának akarja kiszolgáltatni Európát. A cinikus megfélemlítési kísérlet nem fog sikerülni. A londoni rádióban pedig ilyen nyilatkozat hangzott el: — Anglia és Franciaország akkor üzent hadat, amikor már aláírták a német—szovjetorosz meg nemtámadási egyezményt és így már akkor kellően számbavették mindazt, amit a német—szovjetorosz együttműködés jelenthet. A pénteki moszkvai német—szovjetorosz egyezmény nem változtathatja meg az angol—francia politikát. Európát meg kell szabadítani attól a tételemtől, hogy folytonosan és ismétlődő támadások fenyegetik, meg kell védeni Európa népeinek függetlenségét és szabadságát. A Times így ír: — Lehetséges, hogy az elkövetkezendő napok tisztázni fognak néhány, ma még kusza kérdést, de semmit sem változtatnak azon, ami Lengyelországban történt. Németország igazi érdekeit feladta Hitler csak azért, mert azt hitte, hogy Angliára és Franciaországra lealacsonyító íveket kényszeríthet. A manőver azonban nem elég ügyes. Azt hinni, hogy minekutána Lengyelország elveszett, Anglia és Franciaország most könnyen kapható békére, olyasmi, mintha egy távollévő lakó holmijáról valaki kijelenti, hogy a holmikhoz senkinek semmi köze sincs. Hitlerrel nem köthetünk békét, mert ő nem ismer békét. Sem ő, sem rezsimje nem tud békében élni. A moszkvai paktum annak a Hitlernek műve, aki folyton hirdette, hogy Németország Európa bástyája a kommunizmus ellen. Olaj Érdekes, hogy nyugaton a német—szovjetorosz kereskedelmi szövetkezésnek eredményét is igyekeznek lekicsinyelni. Az amerikai lapok egyszerűen üres fenyegetésnek akarják minősíteni azt — úgy mondják Washingtonban —, amikor Berlin azt a hitet akarja kelteni, hogy Oroszországtól nagymennyiségű nyersanyagot és hadiszert kaphat. Londonban a r észtetekbe is jobban belebocsátkoznak és azt állítják, a szovjetuniónak szénben egyáltalában nincs feleslege, olajkivitele pedig csupn egytizede a német beviteli szükségletnek. Berlini tudósításunkból is kiderül, hogy amíg Németország 1938-ban ötmillió tonna nyersolajat, benzint és kőolajat importált, addig az orosz alaítélők egész kivitele még a rekordévekben sem érte el az egymillió tonnát, tavaly pedig a félmilliónak is alatta maradt. Minthogy pedig háborúban Németország olajbevitelét meg kell kétszerezni, a részleges mozgósítást fenntartó szovjetúnió pedig a tavalyinál sokkal több olajat használ fel Siját maga, hozzáértők becslése szerint 1940-ben a szovjetorosz olajfelesleg a némi beviteli szükség.Ennek körülbelül két-három százalékát teheli majdt ki. Mindennek ellenére kétségtelen, hogy a német—szovjetorosz gazdasági együttműködést mind a két fél komolyan gondolja s hogy ennek keretében a szovjetúnió szénbevitelének egy részét is Németországban fogja megvásárolni. Ankara Mindenesetre föl kell jegyezni azt is, hogy Londonban még most is vannak javíthatatlan optimisták, akik azt hiszik, hogy a szovjetúnió nem kizárólag Berlin felé tartja nyitva az ajtót. S az angol lapok bizonyos jelentőséget keresnek abban, hogy Majszki londoni szovjet nagykövet ismételten biztosította Halifax külügyminisztert, hogy a szovjet nyugaton fenn akarja tartani szigorú semlegességét. Olyanok is akadnak azonban, akik emezeknél kissé realisztikusabban látják a dolgokat s azt hiszik, hogy Moszkva nem törekszik semilyen intim és közvetlen kapcsolatra Londonnal, hanem inkább Ankarán keresztül hagyja nyitva a közvetett érintkezést a nyugati hatalmakkal. Ezt a feltevést mindenesetre nem oszlatja el az a tény, hogy miután Szaracsoglu Moszkvában a török— angol egyezmény kérdését is átbeszélte, szombaton az angol és török megbízottak kézjegyükkel látták el azt a katonai segélynyújtási egyezményt, amelyet — valószínűleg a török—francia hasonló szerződéssel egyidejűen — Szaracsoglu török külügyminiszter Ankarába való hazaérkezése után állítólag igen hamarosan alá fog írni. A moszkvai szovjetorosz—török tárgyalásról hír szerint vasárnap tesznek közzé kommünikét s ezt az Exchange Telegraph moszkvai jelentése szerint arra fog szorítkozni, hogy hangoztassa a moszkvai és ankarai kormány szolidaritását. Ez a jelentés úgy tudja, hogy a moszkvai szovjetorosz—török tárgyaláson érintetlenül hagyták az angol—török megállapodásokat. A megállapodások egyrészt kölcsönös katonai segélynyújtást írnak elő, másrészt pedig Törökország Angliától és Franciaországtól tizenötmillió fontos készpénzhitelt és húszmillió fontos áruhitelt kap. Londonban azt beszélik, hogy az angol—francia—török katonai szerződések külön szovjetorosz záradékot is tartalmaznak. Ez hír szerint kimondja: Törökország nem kényszeríthető Oroszországgal szemben ellenséges magatartásra s ha Anglia és Franciaország Oroszországgal keverednék háborúba, akkor Törökország a montreuxi egyezmény szerint jár el. Ez az egyezmény, amely 1936 nyarán jött létre Törökország, a szovjetunió, Románia, Bulgária, Franciaország és Anglia között és amelyhez később Olaszország is csatlakozott, tudvalévően kimondotta, hogy Törökország ismét megerősítheti a Dardanellákat és hogyha maga Törökország is részt vesz valamely háborúban, akkor a török kormány csak azoknak a hatalmaknak a hajóit engedi át a szorosokon, amely hatalmakkal ő a népszövetségen vagy a saját külön szerződésein keresztül együttműködésre van kötelezve. Egyelőre tehát nem lehet tudni, hogy a montreuxi Dardanella-egyezmény milyen kapcsolatban állhat a török-orosz és török—francia—angol szerződésekkel. Felületes pillantásra úgy tűnik fel, mintha két lehetőségről lehetne szó. Ha Törökország résztvesz a háborúban, akár valamennyi szövetségese számára nyitva tartja a szorosokat, így tehát az angol csatahajók, bemehetnének a Fekete-tengerre és fenyegethetnék a szovjetunió kikötőit. Ha viszont Törökország semleges maradna esetleges angol-francia— szovjetorosz háborúban, amire való jogát úgy látszik fenntartotta magának, akkor Ankara valamennyi hadviselő fél előtt lezárhatná a Dardanellákat, amiből a szovjetuniónak volna előnye. Délkelet Szaracsoglu moszkvai tárgyalásain azonban, úgy látszik, nemcsak az angol—francia—török szerződésekről volt szó, hanem (és talán elsősorban) Délkelet-Európáról. Belgrádban úgy tudják, hogy Moszkva és Ankara egyetért abban, hogy fenntartják a dél-kelet európai államok status quóját. Ezzel lehet kapcsolatos, hogy Szaracsoglu hazamenet Bukarestben megszakítja útját. Bukarestben pedig úgytudjuk, a szovjet kormány annak ellenében garantálja a délkeleteurópai államok semlegességét, ha Törökország hajlandó a Dardanellákat lezárni és ezzel orosz hegemónia alá bocsátani a Fekete-tengert. A Neue Zürcher Zeitung dunai tudósítója különben, aki jelenleg Belgrádiban tartózkodik, azt telefonálja lapjának, hogy a délkeleteurópai államok semlegessége a moszkvai tárgyalások következtében megszilárdult, sőt a jövőben bizonyos délkeleteurópai eszmecserékre is kilátás nyílik. Az erről szóló ,1/77-jelentést külpolitikai jelentéseink között adjuk. A délkeleteurópai kérdésekkel hozzák kapcsolatba Belgrádban az olasz külügyminiszter németországi látogatását is. A jugoszláv fővárosba ugyanis olyan értesülések érkeztek, hogy az olasz semleges- Ismét kaphatók: 933U a remek kiskészülék kp ára 205.— 955U univerzális nagyszuper kp ára 375.— 045U a tökéletes kisszuper kp ára 306.— 055 U a csodáshangú nagyszuper kp éra 408.50 Kaphatók minden Orion rádiókereskedőné mm Vegye meg Morvai rádiónál Erzsébet krt 40. T.: 154-364 és 140-692 Bemutatja NARNITZ József-körút 37 * Telefon 134-028 Szakszerűen bemutatja Hoffmann Rádió V., Szent István-körút 19. Tel: 120-531 ség továbbra is változatlan marad, hogy ebben Ciano berlini útja sem fog változást előidézni és hogy az Olaszországnak szánt szerep a békeakcióra korlátozódik. Az sem lehetetlen azonban, hogy, az olasz külügyminiszter Berlinben tájékoztatja majd magát: német és szovjetorosz keleti érdek« BRETTYOUNC CSATHÓ KÁLMÁN SWINNERTON DftBwd&*|SxVa utca 25 kmfidájja Az egymást követő nemzedékek: öregek és fiatalok . _ Egy vidéki orvos regényes harcának mesteri rajza. Regény, melynek igazi hőse a/, élete a tudomány és ember- e£esz mai élet, minden szépségével, szeretet szolgálatában. . Ára 5 pengő, szomorúságával, problémájával. Megtekinthető minden könyves-Ara 5 pengő 50 fillér boltban. Ara 6 pengő 50 fülér.