Magyar Nemzet, 1939. december (2. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-01 / 273. szám

PÉNTEK, 1939 DECEMBER 1. Magyar Nemzet Az északi háború és a blokád balkáni hatása Belgrád, november 30. (Belgrádi tudósítónk jelenti tele­fonon.) A Finnország és Szovjet- Oroszország határán lejátszódott események az egész Balkánon óriási izgalmat váltottak ki. Különösen Romániából érkeznek olyan hírek, hogy a román közvélemény foko­zódó izgalommal vette tudomásul a Finnországban lejátszódó esemé­nyeket. Ezt az izgalmat fokozták azok a hírek, amelyeket bizonyos rádióállomások terjesztettek, hogy Oroszország és Németország közt bizonyos megállapodás jött volna létre a régi, háború előtti határok visszaállítása tekintetében. Hogy­­ezeknek a híreknek van-e valami alapjuk, egyelőre itt nem lehet megállapítani, de maga az a tény, hogy ezek a hírek elterjedtek, meg­lehetősen nagy izgalomra adott okot. A közvéleményben hangosan kö­vetelik az úgynevezett semleges délkeleteurópai államtömb létreho­zatalát a további meglepetésekkel szemben. Ezt az államtömböt most már a belgrádi Politika című lap békeúniónak nevezi, amelynek az lenne a feladata, hogy Európának ebben a részében a békét biztosí­tani lehessen és távol lehessen tar­tani a Balkánt a mostani rettenetes európai konfliktusoktól. Megálla­pítják, hogy ennek a békeúniónak vagy semleges blokknak létreho­zása sürgős, létesítése minden Bal­kán-államnak érdeke és kiemelik azt is, hogy ha vannak is ellentétek az egyes államok közt, ezeket nem szűkkeblűséggel, hanem nagylel­kűen, minél gyorsabban meg kell oldani.* ’Andresz jugoszláv kereskedelem­ügyi miniszter csütörtökön délután fogadta a sajtó munkatársait és ez alkalommal bejelentette, hogy a jugoszláv—francia kereskedelmi tárgyalások meglehetősen előre­haladtak. A miniszter hangsúlyozta, arra kell törekedni, hogy a jugo­szláv kivitel még inkább fokozód­jék Franciaország felé. Bejelentette a miniszter azt is, hogy a jugoszláv állatkivitelt ellenőrzés alá veszik A kereskedelemügyi minisztert különben csütörtökön felkereste Shone angol ügyvivő és megbeszé­léseket folytatott vele a közeljövő­ben megkezdődő angol—jugoszláv kereskedelmi tárgyalásokról. * Jugoszláviai gazdasági körök az utóbbi napokban sokat foglalkoz­tak a blokád hatásával. A Német­ország kivitele ellen irányuló fran­cia és angol intézkedések jugoszláv körök véleménye szerint nem érin­tik különösebben Jugoszláviát, ép­pen úgy, mint a többi dunamenti és■ Balkán-államot sem. Ezeknek az államoknak Németországgal folyta­tott kereskedelmi forgalma ugyanis szárazföldi vagy folyami úton bo­nyolódik le. Ezt az angolok és a franciák nem tudják megakadá­lyozni, sőt még ellenőrizni sem. Más azonban a helyzet, ha a bal­káni országoknak külföldi nyers­anyagokkal való ellátását nézzük. Ezeknek az anyagoknak legna­gyobb része tengerentúli szárma­zású. Jugoszláviára súlyos csapást jelentene, ha a blokád lehetetlenné tenné a nyersanyagok behozatalát. Beavatott körökben azonban erről nincs és nem is lehet szó, minthogy a nyugati hatalmaknak sem áll ér­dekükben a semleges államok gaz­dasági vérkeringésének megbéní­tása. A külkereskedelmi statisztika alapján tíz évre megállapították az egyes nyersanyagok átlagos beho­zatalát. Ezek az adatok lesznek irányadók a szállítmányok Szuezon és Gibraltáron való továbbengedése tekintetében. Ezt az elhatározást a jugoszláv kormánnyal is közöl­ték. z —I —fl Az oslói államok csoportjában a finn—orosz konfliktus nagy iz­galmat váltott ki és Svédország rádión visszarendelte a finn kikö­tőkben tartózkodó hajókat. Az esti sajtó élesen támadja Moszkvát és megbélyegzi a szovjet „igazságta­lan eljárását””. A lapok követelik, hogy a svéd kormány azonnal tiltsa be „a hazaáruló svéd kom­munista pártok működését". Késő este Moszkvából azt jelentik, hogy a szovjet elutasította az Egyesült Államok közvetítését, amire Wash­ington állítólag azzal válaszol, hogy megszakítja a diplomáciai összeköttetést Szovjet-Oroszország­­gal. Nagy feltűnést keltett az a kop­penhágai jelentés, hogy Olaszor­szág már régebben nagyobb meny­­nyiségű vadász- és bombavető re­pülőgépet küldött Finnországba, továbbá, hogy Olaszországban ön­kénteseket toboroznának és az ön­kéntesekből álló csapattesteket Finnország megsegítésére küldené!?. Természetesen itteni katonai szak­értők köreiben, de politikai kö­rökben is felvetődött az a kérdés, vájjon Olaszország hogyan tudja ezeket a csapatokat eljuttatni Finn­ország megsegítésére. Erre csak az A „Magyar Nemzet66 tudósítóinak helyszíni jelentése Helsinki bombázásáról Helsinkiből az United Press tu­dósítója telefonálja a Magyar Nem­­zet­nek: A szálloda ablakából né­zem a finn főváros ellen intézett légi támadást. Hallom a robbanáso­kat, látom a tüzet, de lehetetlen megmondani, hány bombát dobtak le és még megbecsülni sem lehet az áldozatok számát. Ez a szám nagy lehet, mert sokan voltak az utcán. Délelőtt szép idő volt és bár dél­után felhők borítják az eget, a tá­madás még mindig tart. Csodálatos, hogy milyen nyugodtan viselkedik a lakosság, különösen a légvéde­lem és a telefonszemélyzet. A kö­zelben a légnyomás egy házfalat döntött be és a telefonos kisasszony közelében röpködtek a szilánkok, de ő zavartalanul kapcsolta a szá­mot, amelyet kértek. A késő délutáni órákban orosz bombavető gépek még mindig he­vesen bombázzák a finn fővárost. A robbanások egymást követik, szinte lehetetlen megállapítani, hogy hány bombát dobtak le. Az orosz gépek nagy magasságból in­tézik támadásaikat, ami rendkívül megnehezíti a finn légelhárítók mű­ködését. Délután, mihelyt a támadó gé­pek eltávoztak, a városban ismét helyreállt a rendes forgalom. Helsinkiből jelenti az Exchange Telegraph a Magyar Nemzet­nek. A légitámadást a főváros ellen 10 orosz gép kezdte meg délután, öt perccel három óra előtt. A gépek három csoportban repültek a vá­ros fölé és sok bombát dobtak le. Az egyik bomba Helsinki híres fő­­pályaudvarának közelében esett le, több bomba a belvárosban és leg­alább 20 bomba a külvárosokban talált. A bombák között gyújtó­­bombák is voltak és ez a magya­rázata, hogy a város több helyén hatalmas tűz pusztít. Lángokban áll többek közt a technikai fő­iskola épülete is. Gyújtóbombák es­tek a város két forgalmas utcájára is, de a legtöbb pusztítást a város északi részén végezték. Azok a röp­cédulák, amelyeket csütörtök dél­előtt dobtak le az orosz repülő­gépekről, teljes szövegükben a kö­vetkezőket mondják: „Tudjátok, hogy nekünk van kenyerünk. Ne éhezzetek! Szovjet-Oroszország a finn népnek nem fog változást okozni. A végzetet a bűnös vezetés zúdította rátok, Mannerheimnak, Erkkónak és Cajandernek el kell tűnnie, akkor béke lesz." Stockholm szerint Amerika állítólag megszakítja diplomáciai kapcsolatait a szovjettel Stockholm, november 30. (A „Magyar Nemzet“ Stock­holmba küldött tudósítójának te­lefonjelentése.) A finn-orosz drá­mai események érdekes politikai kulisszatitkait ismerteti a csü­törtöki svéd sajtó. Irjö moszkvai finn követ éjszaka 1 órakor más út hiányában a külügyi népbiztos­ság altisztje útján juttatta el a szovjet kormányhoz Finnország vá­hisz jegyzékét, amely szerint Finn­ország hajlandó csapatait huszonöt kilométernyire visszavonni az orosz határtól és elfogadja egy harma­dik nagyhatalom közvetítését. Sajnos, sem a finn jegyzék, sem az Egyesült Államok moszkvai de­­marsa nem hozhatták meg a kellő eredményt és e percben három irányból folyik az orosz offenzíva Finnország ellen. ........... A-----------------------------------------­KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA nemzeti szellemű regény pályázatának győztes műve FEKETE ISTVÁN: ZSELLÉREK Megjelent! Kapható minden könyvkereskedésben Ára 6.40 P a mód állana rendelkezésére, hogy Gi­braltáron átszállítva az Atlanti­­óceánon a norvég partok vala­melyik kikötőjében tegye partra és vasúton szállítsák tovább a csa­patokat Finnország felé. A csapatszállításokat, valamint az északon folyó hadjáratot is nagymértékben megnehezíti az, hogy ott nappal is csaknem éj­szakai sötétség uralkodik. F. B. 3 Éjféli telefonjelentés Helsinkiből Helsinki, november 30. (A „Magyar Nemzet“ alkalmi tudósítójának telefonjelentése éj­fél után pár órakor). A Ladoga-tó­tól északra négy orosz tankot fog­tak el csütörtök délután folyamán a finnek. Helsinkiben a német iskola és annak környéke teljesen elpusztult. A finnek eddig négy orosz repülőgépet lőttek le. Hun­­gében egyet, kettőt a határon és egyet Helsinkiben. Erkko külügyminiszter csütörtök este Amerikához akart fordulni segítségért távirati úton, Berlin azonban ezt a táviratot nem en­gedte tovább. A finn parlament és a finn mi­nisztertanács egyébként a jelen pillanatban tanácskozik. Helsinkiből majdnem mindenki elutazott. Az autóbuszokra és a vonatokra szabadjegyeket adnak. Helsinkinek már majdnem minden ablaka betörött és a város teljes sötétségben van L. J. Róma szerint bizonytalan a finn—orosz háború kimenetele Róma, november 30. (A „Magyar Nemzet“ római tu­dósítójának telefonjelentése.) Az olasz sajtó és az olasz közvélemény érdeklődése csütörtökön a Finn­országgal szemben megindított szov­jetorosz támadásra irányul. Az új­ságok az összes hasábokon végig­futó címekkel közlik a finn—orosz konfliktusról szóló híreket, például: „Oroszország megkezdte az ellen­ségeskedéseket Finnországgal." — „Oroszország behatolt finn terü­letre." A Moszkvából, Helsinkiből és más helyekről érkező híreket az olasz sajtó tárgyilagosan közli és csak a tényeket írja le, de az összes megjelent jelentések egyértelműen azt mondják, hogy nem Finnország a támadó fél és az ellenségeskedése­ket szovjetorosz részről kezdték meg. Ebből a megállapításból és a csütörtöki hírek közlésének módjá­ból minden további nélkül meg le­het állapítani a finnbarát olasz ál­láspontot az új európai konfliktus­ban. Rómában általában helytelenítik a szovjetoroszok eljárását és nyíl­tan kifejezik rokonszenvüket a kis és bátor Finnországgal szemben. Finnország — mondják Rómában — kis állam ugyan, csak négymil­lió lakosa van, de férfiai bátrak, hadseregének felszerelése modern és a természet is segíti. A konfliktus kimenetele tehát bizonytalan. A ró­mai újságok kijelentik, még nem lehet tisztán látni abban a tekintet­ben, hogy milyen messze fognak menni az oroszok akciójukban. A lapok sok helyet szentelnek Amerika közvetítési akciójának, va­lamint Anglia és Franciaország ál­lásfoglalásának a finn konfliktussal kapcsolatban. Az agressziónak ez az eklatáns esete — írják Rómában — élénken foglalkoztatja az angol köz­véleményt. Jellemző a Tribuna lon­doni tudósítójának jelentése, amely beszámol az angol közvélemény és az angol kormány erősbödő átállító­­dásáról Szovjet-Oroszország ellen. — Amikor az oroszok Lengyel­­országba és a Baltikumba bevonul­tak — írja a Tribuna —, az ango­lok majdnem megelégedettek voltak és arra gondoltak, hogy Oroszország bevonulásával ezek a területek el­­vonódnak a német befolyás alól. Most azonban, amikor ugyanez a sors fenyegeti Finnországot is, ahol Angliának nagy gazdasági érdekei vannak, hiányzik a megelégedettség legcsekélyebb jele is és Anglia a szovjetorosz eljárást nyíltan és éle­sen helyteleníti. Anglia — írja a Tribuna — kezdi belátni, hogy po­zícióját és ideológiáját sokkal na­gyobb veszély kezdi fenyegetni, mint amelyet most konokul le akar győzni.* Anglia jelenleg a semleges álla­mokban élénk kulturális propagan­dát folytat. Lord Lloyd, a British Gouncil elnöke, aki az utóbbi he­tekben a Balkán-államokat láto­gatta meg, Rómába érkezett. Pénte­ken látogatta meg a brit intézet ró­mai otthonát, amelyben az angol nyelv és irodalom terjesztésén fára­doznak. Ez az épület a Via Margittán áll és voltaképp főhadi­szállása egész sereg hasonló angol intézetnek, amelyek Olaszország kü­lönböző városaiban működnek, vagy pedig most kezdenek majd mű­ködni. Céljuk az angol nyelv és iro­dalom terjesztése és az angol kul­turális kapcsolatok fejlesztése. Az angol intézetnek Rómán kívül még a következő helyeken van fiókja: Firenze, Milánó, Génua, Nápoly, Palermo. Nemsokára megnyitják a bari, velencei, turini és trieszti in­tézeteket. Popoff György A szovjetet egész Skandinávia érdekli? Párizs, november 30. (A „Magyar Nemzet“ párizsi tu­dósítójának telefonjelentése.) Pá­rizsi jól informált körökben úgy vélik, hogy a finn hadjárat egész Skandináviát érinti és emlékeztet­nek arra, hogy éppen ezért jöttek össze a finn—orosz feszültség ele­jén a négy skandináv ország fejei. Rámutatnak, hogy ez a hadjá­rat a szovjet hadsereg első próba­tétele. Az orosz hadsereg fő célja valószínűleg a finn gócpontok el­leni támadás, azaz a Balti-tenger felé eső rész elfoglalása. A szov­jet érdeklődése főleg Finnország északi részének szól, ahol a kö­zelmúltban értékes ércbányákat fedeztek fel. Ezenkívül a finn— orosz háború megnyitja az oro­szok útját a svéd vasbányák felé, amelyek iránt az oroszok már 1900 óta erősen érdeklődnek. Hogy mi lesz az orosz terjesz­kedés határa győzelmes háború esetén, azt itt nem tudják. A kop­penhágai Berlingske Tidende csü­törtöki híre szerint az oroszok gyorsan szeretnének az egész skandináv kérdéssel végezni, hogy azután a Fekete-tengernek szen­telhessék figyelmüket. Csütörtöki csernovici //ovos-jelentés a Fe­kete-tenger táján orosz csapat­­összevonásokról számol be. * Francia politikai körökben meg vannak győződve a hétfőn életbe­lépő új németellenes blokádintéz­­kedések hatályosságáról. Az ed­digi blokád hatályosságát sokan alábecsülték. Az angol informá­ciós szolgálat ellenőrzött adatai szerint jelenleg 407 német keres­kedelmi hajó vesztegel semleges kikötőkben, köztük 140 hajó öt­millió angol font értékű rako­mányt tárol anélkül, hogy az árut tovább tudná szállítani Közben állandóan tovább kell fizetniök a kikötői illetékeket, úgyhogy a 407 veszteglő hajót a háború kitörése óta most már mintegy egymilió font terheli. Paul Mauré Villámcsapás vagy légvédelmi ssivérség? Londonból jelenti a Havas-iroda. Szerdán este az a hír érkezett Lon­donba, hogy az angol repülőknek Németország északnyugati részei felett végzett repülőútja után egy súlyosan megrongálódott angol re­pülőgép tért vissza két fiatal új­­zélandi repülővel Angliába. Azt hi­szik, hogy a repülőgép sérülését villámcsapás vagy a légvédelmi tü­zérség tüze okozta. Mintegy 2000 méter magasságban szállt a gép, amikor hirtelen vakító sárga fény lobbant fel, utána pedig irtózatos erejű dördülés reszkeltette meg a levegőt. A két repülő egy pillana­tig azt hitte, hogy ellenséges repü­lőgépek követik őket. A repülőgép oly erővel forgott tengelye körül, hogy a repülők már attól tartottak, hogy a tengerbe zuhannak és ezért már készenlétbe is helyezték kan­cluk csónakjukat. MBistcr csilláron sssss KADELBURfiFR Bnes?,V. Szt. István kt 5. IXMUL-L­UUIVUL-rx Tc.elensii.rn: 12T-627

Next