Magyar Nemzet, 1940. március (3. évfolyam, 49-69. szám)
1940-03-01 / 49. szám
Magyar Nemzet, III. évf. 49. sz. Péntek 1940 márciusi FSsxerkesstS ELŐFIZETÉSI ARAD ÉVRE 96 P. FÉLÉVRE 18 P. SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI U. 10. NEGYEDÉVRE 0 P. I HÓNAPRA 9 P. EGYES PFTHOTO 11 TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, SZAM HÉTKÖZNAP 10FILL. VASÁRNAP JOFILU * “ 1 “ Va /ill kUR VL. VILMOS CSASZAR-OT » TELEFON: 126-726* Jubileumot ül ma a magyar nemzet: húsz évvel ezelőtt választotta a nemzetgyűlés vitéz nagybányai Horthy Miklóst egyhangúlag országunk kormányzójává. Két évtized távlatából tekintünk ma vissza erre a letelt korszakra, melyet történelmünk bizonyára Horthy Miklós korának fog nevezni s mely egyelőre a világháborús összeomlástól az új európai háborúig terjed. Történelmi mértékkel mérve ezt a kort, megállapíthatjuk, hogy Horthy Miklós műve mostanáig az országmentés és nemzetépítés sikeres elvégzése volt. A káoszból ő teremtett új rendet, életünk és fejlődésünk számára kezdettől fogva az irányt és a célokat ö szabta meg s a politikai és katonai keretet, melyben a nemzet önmagára újból rátalált, ö építette fel és ő tartotta meg. A forradalmi és trianoni romok helyén egyre növekvő tekintélyével felépítette és gyarapította országunkat s nemcsak befelé, de az egész külvilág felé is magas tekintélyt és megbecsülést biztosított magának és mindannyiunknak. Valósággal a sírból emelte ki s a boldogulás útjára vezette rá magyar népét. Egymaga jóvátette azt a rontást, amit két forradalomban az egész nemzet vétkezett. Horthy Miklós önfeláldozó munkáját kétségtelenül teljes siker kísérte. A nagy férfiak igazi értékét az utókor számára mégis nem az olykor múló siker szabja meg, hanem elsősorban az eszményeik, azok magasabbrendű volta, melyek megtermékenyítik az elkövetkező nemzedékek lélekvilágát. Az eszmény, melyet Horthy Miklós adott nemzetének: „A szegedi gondolat.“ E politikai gondolat lényegét és értékét nem lehet elég gyakran kifejteni, mert annak jelentősége és hatóereje semmiképpen sem korlátozódik a múltra, hanem jövendő boldogulásunk is attól függ, hogy hívek maradunk-e hozzá. A „szegedi gondolat 11 ellenforradalmi gondolat. Szemben a nemzetközi forradalommal, mely felbomlasztotta s a sír széléig taszította népünket, a szegedi irány az osztályok feletti nemzeti szolidaritás és társadalmi fegyelem helyreállítását s a magyar történelmi gondolathoz való visszatérést jelentette. Nem forradalmi, hanem ellenforradalmi ez a gondolat ,és abban különbözik más országok nemzeti irányú megújhodásától hogy nem robbantani, hanem kibékíteni törekedett s nem szakított a múlttal, hanem visszatért annak örökértékű hagyományaihoz. Számra kicsiny és súlyos külső körülmények között élő nemzetünk nem vállalhatta és nem vállalhatja a jövőben sem a kísérletezések kockázatát és mély bölcseség nyilvánult meg államvezetésünkben, amidőn fejlődésünket a revolúció végzetes útjáról a békés evolúció felé terelte. Az egész földgömbön válságokat és súlyos szenvedéseket felidéző mélyenszántó átalakulás és az azzal kapcsolatos reformok országunk határán csak akkor nyernek bebocsáttatást, amikor kellő kipróbálás után múlandó és sokszor káros túlzásaik lekopnak és leszüretvén, maradandó értékekké tisztultak. Csak így kerülhettük el húsz év alatt az újabb megrázkódtatásokat és biztosíthattuk korszerű fejlődésünket is, szervesen beillesztve a világot átjáró reformgondolatokat magyar életünkbe, átalakítván és hozzáidomítván előbb azokat sajátos nemzeti fejlődésünkhöz. Talán vesztettünk időt, de nem pocsékoltunk erőt, fogyasztottunk türelmet, de nem áldoztunk fel értékeket. A nemzet megértette és helyeselte ezt a módszert, melynek végeredményben országunk megerősödését köszönhetjük. A „szegedi gondolat1” ellenforradalmi gondolat ugyan, de semmiféle vonatkozásban sem jelent reakciót s csak így kerülhettünk el egy másik komoly veszélyt. A történelem alapvető jelensége, hogy ha az inga egyszer szélsőséges irányban kilendült, múlhatatlanul visszalendül az ellenkező irányba, a másik oldalon többnyire ugyanolyan végletbe csap s ezt nevezzük reakciónak. Válságokon, sőt katasztrófákon át bukdácsol olyankor ide-oda a társadalom, az egyik túlzás másik túlzást okoz, tágul a szakadék, pusztulnak az erkölcsi és anyagi értékek, megpróbáltatások és mérhetetlen szenvedés zúdul az egyensúlyát vesztett nemzetre, míg be nem áll az aléltság és a teljes kimerülés meg nem hozza a mozdulatlanságot. Két szélsőbaloldali forradalom után mi sem végezhettünk persze ott, amerre a forradalmak elindultak s a baloldali forradalmak szégyenletes kudarca nálunk is átlendítette a nemzetet a jobboldalra. De a józan jobboldalra és nem a szélsőjobboldalra! Ezt Horthy Miklósnak köszönheti a magyarság, aki az első perctől kezdve magyar lélekkel és egészséges ösztönnel ragadta meg hánykolódó hajónk kormánykerekét, biztosította a törvényes rendet, helyreállította a történelmi alkotmányt, igazságot szolgáltatott kemény kézzel, de nem állt bosszút ártatlanokon s a forradalmi szélsőségből hányatott hajónkat egyenesen a békés rend és polgári munka biztos révébe vezette be s azóta sem engedi, hogy az a tomboló viharok játékszerévé alacsonyodjék. Horthy Miklós országlása azt jelenti a jövőre is, hogy sem forradalom, sem reakció nem sodorhatja el a nemzetet veszélyes vizekre. A rend a magyar életnek olyan természetes elemévé lett, akár a levegő; nem gondolunk reá, sőt némelyek már nem is becsülik eléggé. Pedig, hogy mit ér a rend, azt akkor tudjuk meg, hogyha egyszer hiányzik. Szinte magától, önműködőleg zajlik le nálunk minden mégoly fontos közéleti esemény: a helyes vezetés csalhatatlan bizonysága ez. A „szegedi gondolat1” nem sekélyesedhetett üres reakcióvá, mert kezdettől fogva sajátos tartalma és pozitív programja volt, melynek megvalósításán dolgozott. Horthy Miklós történelmi érdeme, hogy már akkor a viharos szegedi napokban, Európában legelsőként felismerte, hogy a nemzeti gondolatot népi tartalommal kell telíteni, hogy helyreállítsuk a társadalmi szolidaritást és kiküszöböljük az osztályharcokat. „A magyar úr és a magyar paraszt összefogása, ez a demokrácia, erre kell felépíteni a magyar jövőt!14 Ez a kijelentése, mely egyik szegedi minisztertanácson hangzott el, népi és fajvédő irányba terelte már Szegeden nemzeti politikánkat. A népi megerősödés és haladás jegyében indult el győzelmes útjára Horthy Miklós vezetésével a „szegedi gondolat44, mely visszatért ugyan bevált hagyományainkhoz, de a régi világot számos mulasztásával együtt visszavarázsolni nem óhajtotta. Ha politikai és társadalmi fejlődésünk ezt a modern szellemi keretet még máig sem tudta teljesen kitölteni, úgy ez csak azt jelenti, hogy nemzedékünk nem ért fel mindig vezére meglátásáig és akarásáig. A „szegedi gondolat 14 győzelme és a nemzeti hadsereg gyors megszervezése Horthy Miklós kezében egyesítette a tényleges hatalmat akkori országunk szellemi és fizikai erőforrásai felett egyaránt. Nem szerencsés véletlen volt tehát, hanem a nemzet jól felfogott érdeke és akarata s a reálpolitikai helyzet józan felismerése, midőn húsz évvel ezelőtt a nemzetgyűlés öt egyhangúlag az ország kormányzójává megválasztotta Azóta húsz trianoni esztendő keserves terhe elsősorban az ő vállát nyomta és minden nap, amely azóta eltelt, fájdalmas alkalmazkodást jelentett harchoz edzett egyénisége számára. Rendkívüli egyensúlyérzék és mértéktartás kellett ahhoz, hogy türelmét soha el ne veszítse; fejlett felelősségérzete óvhatta meg csak attól, hogy délibábok után el ne induljon és kalandba ne engedje nemzetét belekeverni A Novara Hőse tudja, hogy mi a háború, de éppen ezért nem játszik ezzel a gondolattal. Valóságérzék és elhatározóképesség segítette őt meg abban, hogy húsz év alatt a vezetésben soha hibát el nem követett. Nem elméleteknek, hanem csalhatatlan ösztöneinek köszönheti, hogy a szerencse mindig melléje szegődik. Ezek a képességek tették számára lehetővé, hogy államfői tisztségét és teendőit kezdettől fogva helyesen értelmezze. Fenntartani az összhangot az alkotmányos szervek között, összefogni és helyes célok felé irányítani a nemzeti erőket; fegyelmet és tekintélyt tartani a katonai és polgári élet minden vonalán és egy változó és válságoktól terhes világban rázkódásoktól mentesen biztosítani a becsületes kormányzás folytonosságát; az államfőnek ez a feladata s barát és ellenség egyaránt elismeri, hogy Horthy Miklós ennek a tisztségének példaadóan megfelelt. Veszélyes divatok járnak ma Európában: királyok kormányoznak, kormányférfiak uralkodnak, öszszekeverednek az államok életében a hatalmi körök és orvosolhatatlanokká válnak az elkövetett hibák. Parancsuralom és alkotmányos felfogás ütközik világszerte s a katona, ki természetszerűleg parancsra és engedelmességre nevelődik, könynyen láthat az alkotmányban olyan szerkezetet, mely megnehezíti az eredményes kormányzást. A mi kormányzónk már húsz évvel ezelőtt világosan látta, merre visz a magyar út, mely talán göröngyösebb, de biztonságosabb a parancsuralomnál és népünk felfogásának is egyedül felel meg. A legnehezebb körülmények között a magyar alkotmányos élet helyreállítása mellett döntött tehát. Ez az elhatározása, melynek köszönhető, hogy a kormányzásért reá semmi felelősség soha nem hárult s mely őt magasra, a pártok és ellentétes felfogások fölé emeli, biztosította számára a senki által nem vitatott legmagasabb tekintélyt, mely nyugodt életünk és fejlődésünk legfőbb és maradandó biztosítéka. Zajló közéletünkben húsz év óta az ő tekintélye az a sziklaszilárd középpont, amely körül a nemzet pártok felett álló igazi egysége kijegecesedett. ő az a vezér, aki nehéz időkben népünket összetartja és minden áldozatra és erőfeszítésre képessé teszi. Alkotmányunk és szívünk szerint a maagyar nemzetnek Horthy Miklós a vezére. Káros ambíciókkal és nagyravágyással szemben, mely közéletünkben mindegyre felüti a fejét, döntő jelentősége van ennek az értékelésnek, mely az államfőnek kijáró köteles tiszteleten felül, kormányzónk működését kíséri. Az angol úr éppúgy mint a magyar paraszt, kerüli a feltűnést és megveti a hivalkodást. Reklámtól és öndícsérettől harsogó korunkban a jóízlés ilyetén megnyilatkozása egyre ritkább, de annál rokortszenvesebb. Elévülhetetlen érdemei mellett, melyeket kormányzónk a nemzetépítés körül szerzett, hadd emlékezzek meg arról a magatartásról, arról a magyaros, tartózkodó stílusról, nemes és közvetlen egyszerűségről is, mely lényéből árad és minden megnyilatkozását kíséri. Tőle nem hallunk szuperlatívuszokat, de egyenes szavának, melyet ritkán hallat, megvan a súlya, megingathatatlan a hitele. „Ő Európában a nagy becsületes ember 14, mondotta nekem Róla félévvel ezelőtt De Monzie francia miniszter s ugyanezt a jóleső megbecsülést hallottam Vele szemben más országok államférfiaitól is. Kipróbált jelleme azt a megnyugvást adja mindnyájunknak, hogy bármit tartogat számunkra a sors, olyat cselekedni nem fogunk, ami miatt utódaink előtt szégyenkeznünk kellene. Hosszú és dicső pályáján kivívta magának itthon és a nemzetközi életben egyaránt az elérhető legmagasabb rangot, a megbecsülést, és Hitvese a legméltóbb módon egészíti ki őt nehéz tisztében. Pótolhatatlan értéket mondhatunk a magunkénak kormányzónk személyében, kinek súlyos szava lesz az európai újjárendezés idején. Hadd szálljon a mai évfordulón buzgó fohászunk az Egek Urához, kérve, engedje meg Neki, hogy ezt az időt jó egészségijén megérhesse és adja meg Neki a legnagyobb jutalmat, nemes céljai megvalósulását. A nagy férfiak történelemformáló ereje nemcsak saját alkotásaikban jelentkezik, hanem abban a hatásban is, melyet, példájuk az utókorra gyakorol. Mátyás király, kinek ötszázadik születésnapját most ünnepeltük, nem volt szerbi Horthy útja írta: Eckhardt Tibor Ára 10 fillér .