Magyar Nemzet, 1940. augusztus (3. évfolyam, 157-181. szám)
1940-08-01 / 157. szám
Magyar Nemzet ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 36 P, FÉLÉVRE 18 P, NEGYEDÉVRE 9 P, 1 HÓNAPRA 3 P, EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL., VASÁRNAP 20 FILL. III. évfolyam 157. szám Csütörtök, 1940 augusztus 1 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VL, ARADI U. 10. TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VL, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 65. TELEFON: 126-726* A magyar—román tárgyalás sikertelensége esetén a tengely közbelépne“ Még korai a tárgyalás színhelyének és idejének találgatása — Romániából 38.000 ember ment át Besszarábiába — A vichy-i kormány lefoglalta svéd állampolgárok franciaországi követeléseit—» Gayda: nem villámháborúval, hanem fokozatosan pusztítják el az angol birodalom erőit Hitler fogadja Pétaint? Rendszerint jólértesült budapesti körökben tett kijelentésekből arra kell következtetni, hogy még korai találgatni a magyar—román tárgyalás idejét és színhelyét. Egyelőre csak annyit lehet megállapítani, hogy Magyarország kész tárgyalás útján rendezni a Romániával szemben fennálló kérdéseket. Olasz lapok értesüléseiből úgy látszik, hogy ha a közvetlen tárgyalás nem vezetne eredményre, akkor a tengely közbelépne, mégpedig megfellebbezhetetlen döntéssel, erről a kérdésről is fölösleges azonban beszélni addig, amíg maguknak az érdekviteleknek tárgyalása meg nem kezdődött. Mindenesetre addig, amíg a magyar— román tárgyalás megindul, ilyen javaslat nem is merülhet fel. A közvetlen tárgyalás A külföldi sajtóban megjelent értesülések közül minden szempontból az a cikk a legérdekesebb, amelyet a Neues Wiener Tagblatt budapestitudósítója telefonált lapjának. A német újságíró, akinek írásait s azok minden részletét mindig érdemes figyelemmel kísérni, az MTI bécsi távirata szerint a következőket írja: — Irányadó magyar részről már most nyomatékosan kijelentik, hogy Románia részéről a közvetlen magyar—román tárgyalás mielőbbi megkezdését várják. A bolgár—román tárgyalások állítólag már a legközelebbi időben megkezdődnek Bukarestben. — Az — írja tovább a Neues Wiener Tagblatt budapesti tudósítója—, hogy a magyar kormány a célul kitűzött megoldást minden körülmények között békés úton akarja elérni, kitűnik a magyar külügyminisztériumhoz közelálló Pester Lloyd cikkéből, amely a békés megoldás mellett foglal állást, azzal a megokolással, hogy a magyar politika céljaiban is, eszközeiben is a tengelyhatalmak politikájával van összhangban, mivel pedig a tengelypolitika alapelve a délkeleti béke fenntartása és igazságosabb, valamint biztonságosabb megalapozása, a magyar politika békés állásfoglalása magától értetődik. Ismertetni kell az olasz lapok értesüléseit is, amelyek szerint a bolgár—román határrevíziót népességcsere is kísérné. A Messaggero budapesti jelentése szerint mértékadó magyar körökben hangoztatják, hogy korai minden találgatás a magyar—román tárgyalások helyéről és időpontjáról. Ugyane körök hangoztatják, hogy Magyarország teljesen megvan elégedve az események alakulásával. A Stampa és a Popolo di Roma budapesti tudósítója a többi között ezeket írja:— Gigurtu és Manoilescu Rómából való visszatérésük után kijelentették, hogy bizakodással tekintenek a jövőbe. Ugyanakkor olyan nyilatkozatokat tettek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy hajlandók területi engedményeket tenni Magyarországnak és Bulgáriának. Ezekből a jelenségekből arra következtetnek, hogy a tengelyhatalmaknak sikerült megértetniük Romániával a Magyarországgal és Bulgáriával való megegyezés szükségességét. Immár biztosra lehet venni, hogy Bulgária nemsokára visszafoglalja Dél-Dobrudzsát és lemond Észak-Dobrudzsáról, hogy ne vágja el Romániát a Fekete-tengertől. Az északdobrudzsai bolgárok délre költöznek, ahonnan viszont a románok északra költöznek át. A Szófia és Bukarest közötti tárgyalások közvetlenül küszöbön állnak. A Budapest és Bukarest közötti tárgyalások az anyag rendkívül bonyolult volta miatt alighanem nehezebbek lesznek. Magyar kormánykörökben egyelőre nem tudják, hogy hol és mikor kezdődnek meg ezek a megbeszélések és azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy a megbeszélések az egyik erdélyi városban lesznek, amelyet jelképesen kiürítenének, nem erősítik meg. Az egyik hírügynökség értesülése szerint mindamellett úgy látszik, hogy a román és a magyar kormány között a megbeszélések a Salzburgban és Rómában megállapított alapokon már a közeli napokban megkezdődhetnek. A magyaroknak a legfontosabb ma az, hogy Románia nyomatékosan hangsúlyozza, hogy el kell kerülni minden felesleges időveszteséget. A Piccolo budapesti tudósítója szerint budapesti diplomáciai és politikai körökben befejezett ténynek tekintik, hogy Románia a németországi és olaszországi megbeszélések során köttelezettséget vállalt a Magyarországgal és Bulgáriával való határok revíziójára. A magyar közvélemény nyugalommal és bizakodással tekint a jövőbe és biztos abban, hogy békés úton sikerül a revíziót megvalósítani, amely nélkülözhetetlen feltétele a tartós és biztos békének. A Telegrafo budapesti tudósítójának jelentése szerint Magyarországon szilárdan hiszik, Romániát felszólították arra, hogy a magyar és bolgár követelések irányában tanúsítson engedékenységet. A tengelyhatalmak a békeszerződések felülvizsgálásával meg akarják teremteni a tartós délkeleteurópai béke alapjait és meg akarják szabadítani Romániát a felesleges terhektől. Romániából egyébként feltűnő hírek érkeznek. Az MTI szerint Galacon át eddig 38.442 ember költözött át a szovjet területére. Az átköltözők javarésze zsidó, de sok besszarábiai illetőségű munkás is visszatért illetőségi helyére. Az utóbbi napokban állítólag valamivel csökkent a kivándorlók száma. Az MTI szófiai tudósításából azt idézzük, hogy a félhivatalos Vecser türelmet tanácsol olvasóinak, a Mir című lap is ezt teszi és kiemeli, hogy a bolgár igényeket Németország, Olaszország és Szovjet-Oroszország támogatja. A bolgár sajtó — így folytatja az MTI — bőven közöl cikkeket, amelyek közvetlen tárgyalás lehetőségéről szólnak az érdekelt államok, tehát egyrészről Magyarország és Bulgária, másrészről Románia között, a tengelynek pedig döntőbíró szerepet tartanak fenn arra az esetre, ha a közvetlen tárgyalások nem vezetnének eredményre. A háború Az Anglia elleni hadviselést Gayda jellemzi ismét a Giornale r/7/a/r fi-ban. Cikkéről római tudósítónk számol be, itt a GiornaleVitaliáról szóló MII- jelentést is idézzük. Az olasz külügyminisztérium szócsöve megállapítja, hogy az Anglia elleni háború körülményei mások, mintvoltak a franciaországi hadjáraté. A különbség — úgymond Garda— nem is annyira Nagy-Britannia katonailag jól védett szigeti helyzetében, hanem az angol világbirodalom egész rendszerében , rejlik. Ez a rendszer igen jelentős védelmi és támadó eszközökkel vesz részt a küzdelemben. Az Anglia elleni háború tehát — folytatja Gayda — nem lehet az a villámháború, amelyet Franciaországban folytattak, hanem a fejlődő és fokozódó pusztítás háborúja. Németország jelenleg két feladatot teljesít: először a szigetország belső szervezetét pusztítja el, másrészről pedig a szigetországot elvágja a külvilágtól. A turini Stampa — a KH szerint — ismerteti Göring nyilatkozatát, amelyet az amerikai Sbearst-lapkonszern tudósítójának adott és amelyben azt mondja, hogy Németország ma már több mint 30.000 repülőgéppel rendelkezik. Egyébként Kairóban azt állítják, hogy a szuezi csatornában a forgalom ismét megindult, Vichyben pedig híre jár, hogy Anglia felszólította a Pétainkormányt, hogy engedje át a francia birtokban lévő madagaszkári szigetet angol flottatámaszpont céljára. Az erről szóló vichy-i távirat azt mondja, hogy a Pétain-kormány még nem válaszolt erre a kérésre. Ennek ellenére biztosra lehet venni, hogy a válasz elutasító lesz. Más kérdés, hogy ilyen esetben az angolok nem folyamodnak-e erőszakhoz. Más érdekes hírek is jöttek Franciaországból. Ezek szerint a németek kezdik szabaddá tenni az utat abból a célból, hogy a meg nem szállt területről a menekültek hazatérhessenek a megszállt francia területekre. A francia nemzeti bank zár alá vette svéd állampolgárok minden franciaországi követelését. Franciaországban augusztus 1-én bevezetik a kenyérjegyet. Berlini értesülés szerint Elzászt és Lotharingiát a Német Birodalom vámegységébe bekebelezték. Vichyben azt beszélik, hogy Laveti Párizsba utazik, hogy ott előkészítsen egy találkozót Hitler és Pétain között. Hitler állítólag hajlandónak mutatkozott arra, hogy Pétaint fogadja. Amerika és Japán Az amerikai külügyminiszterek havanai tanácskozását kedden befejezték. A záróülésen meglepetést keltett, hogy Argentína képviselője kijelentette: a jegyzőkönyvet csak fenntartással írhatja alá. Később azonban kiderült, hogy ez a kikötés csak elvi jelentőségű, mert az argentin alkotmány értelmében a kormány minden nemzetközi megegyezést csak azzal a fenntartással írhat alá, hogy ahhoz a parlament jóváhagyása is szükséges. Ugyanakkor — mint a Német Távirati Iroda jelenti — az Egyesült Államok szenátusának katonai bizottsága egyhangúan felhatalmazta Roosevelt elnököt, hogy kiképzésre és gyakorlatra behívja a tartalékos tiszteket és az úgynevezett nemzeti gárda tagjait. Az elnöknek — teszi hozzá a Német Távirati Iroda — eszerint joga van őket egy évet meg nem haladó bármilyen időtartamú kiképzésre behívni. Ezek után a törvényjavaslat a szenátus elé került. A havanai pánamerikai nyilatkozatnak első eredménye állítólag az lesz, hogy az Egyesült Államok a caribitengeri francia gyarmatokat. A megszállást állítólag argentin, brazil és kubai hadihajók részvételével hajtanák végre. Az angol—japán feszültség tovább tart. A japánok időközben két angolt szabadon bocsátottak, más hírforrás szerint négyet, közben azonban letartóztatták egy olajtársaság angol igazgatóját is. Az angol kormány tiltakozásával nem törődhetünk — jelentették ki a tokiói külügyminisztériumban. Talán ez az oka annak, hogy a világsajtóban találgatások keringenek arról, kitör-e a háború Anglia és Japán között. A vélemény sokhelyütt az, hogy ilyen fordulat az Egyesült Államokat is belekeverhetné a háborúba. A Német Távirati Iroda szerint Sanghaiban a japánok kijelentik: nem igaz az a hír, amely szerint Japán katonaságot szállított partra Francia- Indokínában. Az olasz lapok a japán— amerikai feszültség fokozódásáról is írnak. Közben az Egyesült Államok tárgyalnaka szovjettel a kereskedelmi szerződés meghosszabbításáról. A csendesóceáni erőviszonyokat mindenesetre jobban lehetne látni, ha a szovjet színt vallana a japán kérdésben. Mert ha ebben a vonatkozásban Moszkva érzelmei nem is kétségesek, egyelőre nem lehet tudni, hogy esetleges konfliktusba a szovjetúnió hajlandó volna-e beavatkozni a Csendes-óceánon. Ára 10 fillér