Magyar Nemzet, 1940. augusztus (3. évfolyam, 157-181. szám)

1940-08-01 / 157. szám

CSÜTÖRTÖK, 1940 AUGUSZTUS 1. Magyar Nemzet A „Giornale cHlalia“ az Anglia elleni hadjárat módszeréről Róma, július 31. f.-­ „Magyar Nemzet“ római tu­dósítójának telefonjelentése.) A tengelyhatalmak diplomáciai mun­kájának eredményeképpen a Bal­kánon és a Dunamedencében lévő államok közt a viszony bizonyos mértékben javult, nemsokára köz­vetlen tárgyalások kezdődnek majd Magyarország és Románia, vala­mint Bulgária és Románia között. A szerdai napon különben a bal­káni kérdéseket kissé háttérbe szo­rította a tengelyhatalmak küszö­bön álló támadása Anglia ellen. Az a kérdés, hogy várjon mikor és milyen formában történik majd meg ez a támadás, érthető módon foglalkoztatja az olasz közvéle­ményt, már a francia összeomlás óta. Garda a Giornale d‘Italia szerdai számában, habár nem teljesen ki­merítő, de mégis sok tekintetben értékes felvilágosításokat ad az Anglia elleni támadással kapcsola­tos kérdésekben. A félhivatalos olasz lap fejtegetéseit azzal a meg­állapítással kezdi, hogy az Anglia elleni háború elöntő fordulatot je­lent az új európai rend szempont­jából. A brit birodalom elleni há­ború azonban egészen más, mint a Franciaország ellen nézetert offen­­zíva, a kettőt egymással nem lehet összehasonlítani — írja Gayda. A brit birodalom ellen indítandó tá­madás nem lehet olyan villámgyors lefolyású, mint a franciaországi győzelmes hadjárat Az angol vi­lágbirodalmat először fel kell ap­rózni, szét kell darabolni — írja a Giornale d'Italia —, rendszeres munkával, előre kiszámított mó­don meg kell semmisíteni Anglia nemzeti és imperialista hatalmát. Ezen az úton jár most is Olasz­ország és Németország. A háború jelenlegi szakában Németország kettős célt követ: egyrészről a szi­getország belső rendjét bontja meg, másrészről elszigeteli Angliát a vi­­lág gazdasági forgalmától, mind­inkább megnehezíti számára, hogy a tengerentúlról magát élelmicik­kekkel és nyersanyagokkal ellássa, végül pedig teljesen elszigeteli. Ami Olaszországot illeti — írja továbbá Gayda —, ebben a harc­ban különösen fontos szerep) jut Itáliának. Feladata mindenekelőtt az, hogy a brit haditengerészet ere­jének jórészét a Földközi-tengeren, a Vörös-tengeren és az Indiai­­óceánon lekötve tartsa, felmor­zsolja és ezzel megnehezítse Anglia számára, hogy a szigetország part­jait megvédelmezhesse és kereske­delm­ hajózását hadihajóival bizto­síthassa. Olaszország tevékenységé­nek azonban politikai jelentősége is van — írja Gayda —, mégpedig az, hogy Itália harcbalépésének tu­lajdonítható a japán—angol ellen­tét növekedése, Gayda azzal a megállapítássaal zárja cikkét, hogy az angol vi­lágbirodalom háborús erejének le­rombolása mind erősebben folyik és a harc jelenlegi állása mellett a tengelyhatalmaknak az a fő fel­adatuk, hogy a háborút tovább­folytassák és mind élénkebbé te­gyék. —IV —I) tanácskozott volna Mocsek is Zág­rábban. Hangsúlyozzák, hogy a Gyerkovics és Ma­csek közti megbe­szélések részben a költségvetésre vonatkoztak, részben pedig az or­szág ú­j belső berendezkedésére irá­nyultak. A belgrádi Politika megállapítja, hogy a sajtóban még mindig refor­mokról beszélnek, amelyeknek át kell fogniuk az ország szociális és politikai életét. Sok ember jelent­kezik és új javaslatok hallatszanak — írja a lap —, de ha az em­ber hallja ezeket a hangokat és javas­latokat, akkor nem tud szabadulni attól a benyomástól, hogy a sok új reformtörekvés inkább arra irá­nyul, hogy az illetők a maguk sze­mélyét ajánlják az­ új idők ke­gyeibe, mintsem azt, hogy valóban megvalósítsák ezeket az eszméket. A horvát félhivatalos lap, a H­rvatski Dnevnik a következőkben foglalja össze a horvát álláspontot: — Szükség van arra, hogy az államférfiak vessenek számot a vi­lág változásaival. Kötelességük az is, hogy szükség esetén új utakra vezessék népüket, azonban előző­leg elő kell készíteniük ezeket az utakat. A nép a maga életútján nem jár parancsszóra, jaj azoknak az államférfiaknak, akik népüket úgy kezelik, mint a birkanyájat, egyszer nyírják, máskor fejik őket. Ilyen politikát minden csend­őr tud csinálni, a jó államférfi nem így cselekszik. A népnek meg kell őriznie belső szabadságát, és akaratát tiszteletben kell tartani, tekintet nélkül arra, hogy milyen rendszer szerint kormányozzák. A nép szervezetének olyan erősnek kell lennie, hogy az biztosítékot nyújtson minden kényuralom, minden olyan kísérlet ellen, amely a népet el akarja nyomni. A re­formoknak először meg kell érniök Jugoszlávia három népének lelké­ben. ★ Belgrádi körökben cáfolják azo­kat a híreket, amelyek szerint Jugoszlávia is meghívást kapott volna Berlinbe és Rómába bizo­nyos tárgyalások folytatására. Bel­grádban megállapítják, hogy az olasz és a német politika szándé­kainak nem felel meg az, hogy Jugoszláviával ilyen irányú tárgya­lásokat folytassanak. —i­dő. A legerélyesebben cáfolják a jugoszláv kormányválság hírét Belgrádiban Belgrád, július 31. (A Magyar Nemzet­ belgrádi tudósítójának telefonjelentése.) Bu­karesti jelentések szerint a­ derű­látás után, amely a salzburgi kon­ferencia következtében a román fővárosban keletkezett, szerdán bizonyos tartózkodás, Manoilescu és Gigurtu nyilatkozatait követően megállapítható, hogy a román kor­mány nem egészen egységes állás­­foglalásaiban. Egyes miniszterek a határkérdésekkel kapcsolatban hajthatatlanabb álláspontot foglal­nak el, mint a kormány vezetői. Bukarestben úgy vélik, hogy először Bulgáriával indulnak meg a tárgyalások, miután a bolgár— román kérdés a magyar—román problémánál könnyebb természetű. Egyes bukaresti körök már most szeretnék a döntőbíráskodást ki­kérni, miután azt hiszik, hogy mindjárt az első tárgyalás alkal­mával nagyon szembetűnőek lesz­nek az ellentétek. Bukarestben úgy tudják, hogy a román és a bolgár kormány kép­viselői rövidesen találkoznak is egymással, hogy részletesen meg­tárgyalják a megoldási módozato­kat. A román kormány a maga ré­széről örülne, ha tárgyalások írtján oldhatná meg a kérdéseket, mi­­után ezt jobbnak tartja. Bukaresti dipp­­lomáciai körökben azt is hang­súlyozzák, hogy az elkövetkező na­pok megmutatják, hogy Salzburg­ban milyen nagyjelentőségű hatá­rozatokat hoztak. Bukarestben is feltűnt az az eré­­­lyes határozottság, amellyel Ma­gyarország síkraszállt az erdélyi igények mellett. Szófiai jelentés szerint Bozsilov bolgár pénzügyminiszter is tagja lesz annak a bizottságnak, amely a román kormánnyal tárgyal, mi­vel pénzügyi természetű kérdések is megoldásra kerülnek. A románok ugyanis a kiépítet dobrudzsai vasútvonal fejében valami kárpót­lást kérnek a bolgároktól. Ezt a kérdést Szófiában nagyon súlyos­nak tartják. * Az a román küldöttség, amely Kisenevben a szovjetorosz kormány képviselőivel tárgyalásokat folyta­tott a besszarábiai és az észak­­bukovinai vasúti anyag átadása te­kintetében, most visszatért Jassyba. A bukaresti szovjet mövetséghez kö­zelálló körök azt állítják, hogy a tárgyalások tulajdonképpen félbe­szakadtak, mert a románok renge­teg vasúti anyagot semmisítettek meg, úgyhogy ugyanannyi vasúti kocsi visszaadása most igen nagy anyagi áldozattal járna és a romá­nok, úgy látszik, ezt nem óhajtják meghozni. * Belgrádban szerdán illetékes he­lyen a legerélyesebben cáfolják azokat a híreket, amelyek arról tudtak, hogy Eledben kormányvál­tozásról tárgyal Cvetkovics, Koro­set- és ugyancsak erről a kérdésről Napirendre került a macedón­ kérdés Szófia, július 31. (A „Magyar Nemzet szófiai tu­dósítójának telefonjelentése.) Bol­gár politikai körök úgy vélik, hogy a jövő hét folyamán már sor kerül annak a bolgár bizottságnak a megalakítására, amely a dob­rudzsai kérdések rendezése végett közvetlen tárgyalásba lép a romá­nokkal. A tárgyalás színhelyéről pontos értesülés még nincs, de akad olyan vélemény, amely szerint Bu­karestben kezdődnének a meg­beszélések. Újabb jelentések sze­rint azonban dunai gőzösön talál­koznék a két bizottság. Hivatalos helyen kedvezően ítélik meg a salz­burgi tárgyalások eddigi eredmé­nyét, különösen az olasz sajtó el­ismerő és rendezést sürgető hangja keltett kellemes feltűnést. A biza­kodást megerősítette a Stefani­­iroda szerdai szófiai jelentése, m ndenki­­­i Magyar Nemzet nyiltunk­ hirdeti,­ amely szintén a revízió korai diadalra céloz. * Popon bolgár külügyminiszter a legközelebbi napokban érintkezést keres a külföldi diplomatákkal, elsősorban az orosz, magyar és az angol követet tájékoztatja az új helyzetről. A­z orosz álláspontról eddig nem sikerült Szófiában rész­leteket megtudni, de semleges meg­figyelők úgy vélik, hogy Molotov nagy érdeklődéssel várt csütörtöki beszéde a Balkán-helyzetet is meg­világítja. Az orosz külügyi népbiz­tos beszéde, mint a szófiai lapok vélik, igen nagy jelentőségű lesz külpolitikai szempontból. Különféle hírek arra mutatnak, hogy Molotov közli az orosz álláspontot a küszö­bön álló Anglia elleni támadással kapcsolatban A szófiai Zora sze­rint Sir Stafford Cripps moszkvai angol nagykövet többször tárgyalt Moszkvában az utóbbi napokban és különösen a balti államok új hely­zete került szóba az Angliában be­fagyottnak minősített balti tőkék­kel kapcsolatban. Molotov beszédével kapcsolat­ban különben azt jósolják, hogy a szovjet továbbra is független kül­politikát folytat és az orosz nép­biztos bejelenti, hogy az ország gazdasági és katonai megerősítése terén mi történt a közelmúltban és mik a jövendő tervek. Érdeklődéssel fogadták Szófiá­ban a PopoV­ d‘Itália legutóbbi cikkét, amely szerint a salzburgi tárgyalások nem jelentik a Balkán végleges rendezését, a többi függő kérdés megoldására az Anglia el­leni háború után kerül a sor. Ez­zel kapcsolatban a macedón kér­dést tartják jelentősnek Szófiában. amely­­— mint többször jelentet­tük — újra napirendre került. Az 1934 óta betiltott bulgáriai mace­dón szervezetek az utóbbi hetek­ben több értekezletet tartottak és m­egi­bízható forrásból nyert értesü­lés szerint emlékiratban közöltek a nagyhatalmakkal, elsősorban a német és az orosz kormánnyal ál­láspontjukat. Jelenleg az úgyneve­zett­ macedón nemzeti bizottság mérsékelt és a belső macedón for­radalmi szervezet radikális elemei közt éles különbség nyilvánul meg. Az előbbi szervezet autonómiát kí­ván, az utóbbi teljes függetlenséget. Bizonyos macedón vezérek most a kétféle irány összeegyeztetését kí­sérlik meg, és közös erőfeszítés alapján akarják a Balkán egyik legrégibb revíziós törekvései, a macedón mozgalmat a nagy hat­al­mak elé tárni. A kérdés megoldá­sát megnehezíti a bolgár—ju­go­­szláv barátsági szerződés, amely­nek megkötése óta a két állam vi­szonya egyre kedvezőbbre fordult. A bolgár kormány egyelőre nem foglalt állást a macedón mozga­lommal kapcsolatban, úgy látszik, nem tartja időszerűnél­, hogy azt támogassa és részben az olasz magatartástól tenné függővé jö­vendő álláspontját. T. Gy. M. N. B aug. 15-től szept. 5-ig Tállasutazás Rogalica-Slatinára ?­­-Jelentkezés azonnal, valláskülönbség nélkül, 3UGOMART, Budapest, V., Dorottya­ utca 6. Tel.:183-216.­­.7. énf. ­Maniu és Vajda-Vojvoda kibékült Zürich, július 31. (A ,,Magyar Nemzet“ zürichi tu­dósítójának tele­fon jelentése.) Karestből, mint válságos időkben már többször, most is tervezett kormányátalakításról érkeznek hí­rek. A Gigurtu-kormány kedden a késő éjjeli órákig tanácskozott és a minisztertanács után politikai körökben az a hír terjedt el, hogy a kormány átalakítása küszöbön áll. Egyidejűleg ismeretessé vált, hogy Ilianin, a román paraszt­párt volt vezére kibékült Vajda-Vojvoda Sándorral, a nemzeti újjászületés frontjának elnökével. Mindez Er­dély kérdésével függ össze. A Corriere delhi Serei keddi számát a salzburgi konferenciáról szóló cikke miatt a román hatóságok elkobozták.­­ Az angol állampolgárok letar­tóztatása miatt támadt japán— angol konfliktus egyre nagyobb hullámokat vet Tokiói távirat sze­rint a múlt héten letartóztatott an­golok közül négy előkelő angol üzletembert szabadon bocsátottak ugyan, de ugyanakkor több más angolt, köztük a yokohamai petró­­leumtársaság angol igazgatóját le­tartóztatták. A ttcnter-ügynök­­ség tokiói tudósítóját, Melville Cox- t szerdán délelőtt temették Tokióban és a temetésen részt vett az angol és az amerikai nagy­követ is. Mint Washingtonból jelentik, a szenátus hadügyi bizottságának azon az ülésén, mely egyhangúlag felhatalmazta Roosevelt elnököt a nemzeti gárda tagjainak egyévi kiképzésre való behívására. * Szerdán érkeztek meg Moszkvába a három balti állam és Besszarábia megbizottai, hogy ünnepélyesen be­jelentsék országaik belépését a szovjetúnióba. Moszkvai távirat szerint a delegátusokat díszszázad fogadta A várost fellobogózták és az utcákon nagy tömeg ünnepelte az új szovjet állam­ok képviselőit. * Washingtonból jelentik: A szer­dai sajtókonferencián Sumner Wel­les külügyi államtitkár ismertette havanai megállapodásokat Közölte még az államtitkár, hogy az amerikai kor­mány felvette az érintkezést a­ francia kormánnyal, hogy elejét vegye a Martinique-sziget kérdésé­ben támadható nehézségeknek. Egy másik washingtoni jelentés az Egyesült Államok kormányának szerdán elrendelt fontos intézkedé­séről számolt be. A rendelet sze­rint a repülőgépek számára hasz­nálható benzint az Egyesült Álla­mokból Németországba, Olasz­országba, Japánba és Nagy-Britan­­niába kivinni nem szabad, de a tilalom Kanadára nem vonatkozik. A kiviteli tilalom csütörtök éjjel lép életbe. 3 ■4 A USA pánamerikai birtokba veszi a caribitengeri francia gyarmatokat London, július 31. (Táviratban érkezett) (A „Magyar Nemzet“ londoni tudósítójától.) Londonban az­ a vélemény, hogy Románia kész Dobrudzsát áten­gedni Bulgáriának, Erdélyre vonat­kozó szándékai azonban nem egé­szen világosak. A News Chronicle, Magyar­­ország fokozódó türelmetlenségére célozva, magyar sajtóvéleményeket idéz, amelyek Romániát a kitűnően felszerelt, erős magyar hadseregre figyelmeztetik . A londoni sajtó nagyon borús­nak látja a távolkeleti láthatárt. Az angol alattvalók letartóztatásában és a japán sajtó támadásaiban Anglia és Amerika ellen irányuló új had­járat előjeleit látják. Lehetségesnek tartják, hogy a Konoye-kormány legközelebbi terve az angol vállala­tok elkobzása és a kínai kikötők elzárása lesz az angol hajók elöl. Mások aggasztónak találják az állí­tólagos japán törekvéseket, melyek a japán érdekközösség kiterjeszté­sét sürgetik a Déli-tenger vidékére, ahol nagyon fontos angol területek vannak, a többi közt Ausztrália és Új-Zéland. Londonban úgy tudják, hogy a tokiói letartóztatásoknak politikai indokai vannak és Anglia megtorlást tervez, ha rövidesen nem kap elégtételt. Sajtókörök céloznak arra a lehetőségre, hogy Anglia is­mét megnyithatja a burmai utat a kínai fegyverszállítások előtt és hogy az Egyesült Államok Angliával párhuzamos politikát követhetnek, főleg a kiviteli tilalmak terén. Ál­talában a helyzet legbiztatóbb vo­nását Londonban a távolkeleti an­gol—amerikai összetartás fokozódó lehetőségében látják. Hangsúlyozot­tan emelik ki Craigie tokiói brit nagykövet tanácskozásait Grew amerikai nagykövettel. * A havanai pánamerikai határozat — angol vélemény szerint — rövi­desen megteremtheti első gyümöl­csét. Az Egyesült Államok állítólag az összes amerikai köztársaságok nevében rövidesen a caribrai tengeri francia gyarmatokat­. Hír szerint Washington augusztus vé­gén argentínai, brazíliai és kubai hadihajók részvételével erő­s­ expe­­díciós haderőt küld a francia gyar­matok megszállására és ez alkalom­mal leszerelik a Martinique sziget­nél horgonyzó francia hadihajókat. R. D. legbiztosabban elhelyezi pénzét, ha BALATONSZÉPLAKOK értékálló villatelket vásárol Siófoktól 2 km. Olcsó érák. Kedvező fizetési feltételek. Felvilágosí­tást ad: Balatonszéplak Fürdőtelep Központja, Bpest, VI., Teréz-krt 26.

Next