Magyar Nemzet, 1940. szeptember (3. évfolyam, 182-206. szám)
1940-09-01 / 182. szám
Magyar Nemzet tmwasmsmmsBita^ WBSnUBmWKBXKBBI III. évfolyam, 182. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 36 P, FÉLÉVRE 18 P, NEGYEDÉVRE 9 P, 1 HÓNAPRA 3 P, EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL., VASÁRNAP 20 FILL. Alapította PETHŐ SÁNDOR Vasárnap, 1940 szeptember 1 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI-U. ffK TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI. VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 65. TELEFON: 126-720* A bolgárok ugyanakkor vonulnak be Dobrudzsába, amikor mi Erdélybe A német és olasz sajtó Hitler és Mussolini budapesti ünnepléséről — Az új román kormányba állítólag Mania és Bratiana is belép — sem juttattak el német békeajánlatot Londonba Két nap alatt ezerkilencszáz német gép támadta Angliát A közönséget most elsősorban természetesen az érdekli, hogy mikor vonulunk be Erdélybe. Erről hivatalos közlést még nem tettek, a Német Távirati Iroda azonban azt jelenti Szófiából, hogy ott úgy tudják, a bolgárok bevonulása Dobrudzsába, egybeesik majd a magyar bevonulással Erdélybe. Annak idején a románok maguk ajánlották fel ezt, a bolgárok azonban nem egyeztek bele. Most viszont, hogy a bécsi tárgyalások meghatározták a magyar bevonulás időpontját, ezt a bolgárok is elfogadták. A magyar közvélemény az erdélyi békés revízió hírét az egész országban lelkesedéssel és megelégedéssel fogadta. Az érte való hála elsősorban Hitler és Mussolini felé fordul. A Német Távirati Iroda budapesti jelentése is rámutat, hogy Budapest lakossága az erdélyi területek visszaadása fölötti örömében kifejezésre juttatta háláját Hitler és Mussolini iránt. A római Messaggero budapesti tudósítója is kiemeli, hogy Budapest népe a legnagyobb lelkesedéssel éltette Telekit és Csákyt, Mussolinit és Hitlert, valamint Ribbentropot és Cianót. A most visszacsatolandó erdélyi területeken élő németek az impérium visszaváltozása után tapasztalni fogják, hogy a magyar állam több jogot biztosít számukra, mint nyújtott nekik az elmúlt Nagy-Románia. Ami a pénteken elhangzott döntőbírósági ítéletet illeti, az MTI szerint Bécsben a küldöttségek körében az a vélemény alakult ki, hogy az ítélet a lehető legjobb a területi követelések és a néprajzi követelmények között. — Ez a megoldás — így idézi az MTI a bécsi delegáció véleményét — alkalmas arra, hogy Románia és Magyarország között most már jó viszonyt hozzon létre. Minthogy Szovjet- Oroszország Romániával szemben fennálló revíziós követelései teljesültek s a bolgár—román tárgyalás befejezés előtt áll, ez a döntőbírósági ítélet végrehajtotta az utolsó és bizonyára a legnehezebb revíziót a Duna völgyében. Tekintettel arra, hogy ezzel az utolsó revízióval a román határokra vonatkozó kezesség és a román állam sérthetetlensége is velejár, ez biztosíték arra, hogy a rendezés határtalan időre szól. Ez a megoldás formájában és tartalmában valóságos forradalmi diplomáciai tény és mivel Németország, Magyarország és Románia között kisebbségi megállapodás is létrejött, alkalmas arra, hogy a kisebbségi kérdésben is megbékülést teremtsen. A német Hajló kommentárja A Német Távirati Iroda rámutat, hogy a nemzeti szocialista lapok ilyen és ehhez hasonló címekkel számolnak be a bécsi döntésről. A tengely békeműve a Dunaszedencében. A Német Távirati Irodának ez a jelentése két lapvéleményből közöl idézetet, a Berliner Börsenzeitungét és a Hamburger Fremdenblattét. Ez utóbbinak berlini tudósítója a többi között ezt írta: " A legfontosabb tény az, hogy Délkelet-Európából kiűzték az angol befolyást. A tengelyhatalmak cselekedetében újra megnyilvánult az európai megbékítés szelleme, ellentétben az angol beavatkozási kedvvel és tervekkel a háború kiterjesztésére. Szlovákia rég bebizonyította életképességét. Besszarábiáva régi orosz terület került vissza Oroszországhoz. Az 1940 augusztus 30-án hozott erdélyi megoldás pedig az utolsó revízió, amelyre a nyugati hatalmak 1919-es önkényes békeparancsa után szükség volt. Ennélfogva a Németország és Olaszország részéről a román királyságnak adott biztosíték külpolitikai tartalma ma rendkívül fontos egész Európa jövőjére nézve. A Dunamedence egészen mentesül ugyanis a jövőben önző és kívülálló harmadik hatalom befolyásától, amire nézve Anglia és Franciaország dicstelen példával szolgáltak. Németország és Olaszország így értelmezi hivatását az európai béke megóvása körül — fejezi be cikkét a Hamburger Fremdenblatt. A Magyar Távirati Iroda beszámol a Völkischer Beobachter, az esseni Nationalzeitung, az Ostdeutscher Beobachter és a Hamburger Fremdenblatt cikkéről is. Ebből az éjfél felé érkezett jelentésből kiemeljük a következő mondatokat: — A bécsi döntőbírósági rendezés — írja a Völkischer — nem csupán a helyi viszonyok szerint ítélendő meg, hanem mindenekelőtt európai szempontból. Németország a jövőbe mutató átfogó újjárendezés hordozója. — Egészen világos — így kezdődik az MTI idézete az esseni Nationalzeitung vezércikkéből —, hogy sem a nemzeti szocialista Németország, sem a fasiszta Olaszország nem engedhette, hogy az egyik vagy a másik érdekelt oktalansága megzavarja a délkeleteurópai megbékélési munkát. Amikor tehát szembetűnővé vált, hogy a turnuseverini többször megismételt tárgyalás nem vezethet eredményre, Németország és Olaszország elhatározta, hogy a külügyminiszterek újabb összejövetelével a válságot okozó kérdéseket ezúttal végleg és minden időkre tisztázza. — Romániának és Magyarországnak — az Ostdeutscher Beobachter szerint — a bécsi tanácskozásnál nemcsak önmagukra, hanem az új Európára is gondolniuk kell. A minden érdekeltet kielégítő megoldás előfeltétele természetesen az, hogy Románia és Magyarország jó szándékot tanúsítsanak, nagyvonalúan járjanak el és egymás iránt megértést tanúsítsanak. 4 Stefani cikke Az olasz félhivatalos Stefaniügynökség bécsi tudósítója a következőket jelentette: — A trianoni szerződés revíziójának szükségességét elsőnek Mussolini hangoztatta. Hitler kívánságának megfelelően a német diplomácia is ebben az irányban tevékenykedett. Az előkészítés hosszú munkáját siker koronázta, ez nagyrészt Ciano és Ribbentrop műve. Magyarország visszaállítja teljes főhatóságát olyan területeken, amelyek főleg a székelyektől sűrűn lakott részeket foglalják magukban. Románia megkapja Olaszország és Németország szavatosságát területe sérthetetlenségéhez. A szerencsés bécsi döntőbíráskodás tehát a tengely nagy sikerét jelenti, jelentős területi előnyöket biztosít Magyarországnak és nem kevésbé jelentős politikai előnyöket Romániának. Ezeket az eredményeket azért lehetett elérni, mert az angol—francia befolyás mindörökre eltűnt a dunai világból. Az olasz—német szavatosság megerősíti Románia helyzetét és teljesen biztosítja természeti kincseinek értékesítését. Illetékes római politikai körökben az MTI szerint a többi között rámutattak, hogy a bécsi döntés a délkeleteurópai népek életében lezárja a versengés és az ellentétek korszakát és új korszakot nyit meg, amelyet a termékeny és építő béke fog jellemezni. Nincs semilyen ellentmondás a döntőbíráskodás és aközött az előző kijelentés között, hogy a tengelyhatalmak nem akarják rákényszeríteni akaratukat az érdekeltekre. Az olasz és a német külügyminiszter ugyanis csak akkor hívta meg Bécsbe az érdekelt államok képviselőit, amikor kitűnt, hogy a közvetlen megegyezés lehetetlen vagy legalább is rendkívül nehezen érhető el. Ez a félhivatalos olasz nyilatkozat így végződik: — A két érdekelt hatalom engedékeny, megértő szellemről és nagy felelősségérzetről tett tanúságot. Románia számára e magatartás elismerése az, hogy a tengelyhatalmak szavatolták Románia területi épségét. Románia néhány hónappal ezelőtt belső reformjai végrehajtásával és az angol szavatosság felmondásával kimutatta, hogy megérd az új idők szellemét. Ezért, mint ezt a tengelyhatalmak külügyminiszterei beszédükben is hangoztatták, megkapta jutalmát. Ami Magyarországot illeti, a tengelyhatalmak és Magyarország közti hagyományos barátságot és megértést csak még jobban megerősítette az e bizalom, amelyet a magyar nemzet a tengelyhatalmak döntése iránt tanúsított. A Popolo di Roma azt mondja, hogy Magyarország és Románia immár mint barátok működhetnek együtt. A Resto del Carlino budapesti tudósítója pedig, Vellani Dionisi, aki az értekezletre felutazott Bécsbe onnan a többi közt a következőket jelentette bolognai lapjának: — A magyaroknak jutott területen jelenleg körülbelül 900.000 román él, ezeknek nagy részét át lehet telepíteni, ha ők maguk óhajtják. A nagy mű tehát megszületett, ezért nemcsak az érdekeltek, hanem az egész világ hálás lehet a Dúcénak és a Führernek, valamint hű munkatársaiknak. Angol és leírók hozzászólás A bécsi döntés londoni vissz- ’■ hangjáról a Magyar Távirati Iroda ezt a jelentést adta ki: — Az angol sajtó nagy része arra használja fel a bécsi döntést, hogy a címekben, az események beállításában, kisebb részben pedig cikkeiben is elítélje a tengely eljárását a rendezésben. A bécsi döntést parancsjellegűnek minősítik és azt állítják, hogy Romániát kényszerítették a döntőbíráskodás elfogadására. Elismerik, hogy a magyaroknak voltak jogos igényeik, de sokallják a Magyarországhoz átkerült románok számát. A Times vezércikkében azt kifogásolja, hogy a döntés nem a két ország közti megegyezés alapján jött létre. A Daily Telegraph figyelmezteti Magyarországot, hogy kiábrándulás fogja érni. Római tudósítónk foglalkozik az angol lapjelentések olaszországi hatásával. Az olasz sajtó — jelenti tudósítónk — erélyesen cáfolja a Daily Telegraph bukaresti tudósítójának azt a hírét, mintha még mindig fenyegető volna a helyzet a szovjetorosz—román határon. Belgrádi tudósítónk pedig azt telefonálja, hogy a török sajtó azért érdeklődik az erdélyi események iránt, mert Románia és Törökország egyaránt a Feketetenger partján élnek. A Vakít című török lap azt mondja, hogy minden, ami Erdélyben lejátszódik, jelentős a Dardanellák szempontjából. Hamu A Német Távirati Iroda szerint a Bukarestben szombatra virradó éjszaka, tehát a bécsi döntés után megtartott koronatanácson a minisztereken kívül Maniu és Bratianu is részt vett. Az NST arról is tud, hogy a döntőbírósági ítéletről és a Romániának nyújtott német— olasz garanciáról szóló koronatanácsi jegyzőkönyvet a miniszterek mellett Maniu és Bratianu szintén aláírta. A K. H bukaresti tudósítója pedig azt jelenti, hogy Károly király, hír Ara 20 fillér