Magyar Nemzet, 1940. november (3. évfolyam, 234-257. szám)

1940-11-03 / 234. szám

Magyar Nemzet III. évfolyam, 2­3 4. s­z­á­m ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 86 P, FÉLÉVRE SSP, NEGYEDÉVRE 0 P, 1 HÓNAPRA 8 P, EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL, VASÁRNAP 20 FILL. Alapított« PETN­Ő SAI­DOR Vasárn­ap, 1940 november 3 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI­ U. 101. TELEFON: 128­428® KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 6®. TELEFON: 126-726* Berlinben badarságnak minősítik a Törökországhoz intézett ultimátum hírét Papén Ankarából Bukaresten át Berlinbe utazott — m­en­ a török—angol szövetségről és a török— szovjet barátságról — USA hadihajók a középamerikai francia gyarmatok előtt — Szombatra virradó éjjel volt hetek óta a leghevesebb légi támadás London ellen . A görög főerő a Metaxas- vonal mögött még nem került érintkezésbe az olaszokkal ­ Rómában cáfolják, hogy békésen is el lehet Intézni az olasz égbeng viszályt C Csütörtök reggel óta, amióta a Magyar Nemzet legutóbbi száma megjelent, vasárnapra virradó hajnalig három nap telt el, az események azonban ez alatt a három nap alatt sem zsúfolódtak össze annyira, mint máskor néha egy nap alatt. A harci eseményeket abban lehet összefoglalni, hogy szom­batra virradó éjjel volt hetek óta a leghevesebb légi támadás London ellen, hogy angol repü­lők nyugatnémetországi városo­kat támadtak, közben tovább folytak­­az olasz hadműveletek Görögországnak Albániával ha­táros területén. Az olasz—görög harc a Kala­­masz völgyében Janina irányá­ban és a Pindosz magaslatain folyik, azt is jelentik, hogy a görög főerő a Metaxas-vonal mögött még nem került érint­­­­kezésbe az olaszokkal.­­■ Róma és Alhért Alig indult meg az olasz— görög háború, mindjárt híre járt, hogy a viszályt talán ki­egyezéssel is el lehet intézni. Római MTI-jelentés szerint az angolok azt a hírt terjesztették, hogy Olaszország abban re­ménykedik, sikerül hamarosan békét kötnie Görögországgal és így vér nélkül oldhatja meg a görög kérdést. Olasz mérték­adó helyen a leghatározottab­ban cáfolják, hogy az olasz— görög viszály rendezése bár­milyen tárgyalással elérhető volna. A kompromisszumra való kilátást az Athénból érkező hírek is eloszlatják, Szófiában is úgy látják, hogy a legutóbbi három nap alatt Athén még makacsabbá vált. Az MTI bel­grádi jelentése elmondja, hogy egész Görögországban folyta­tódnak a hazafias tüntetések s hogy görög mértékadó helyen azzal cáfolják a harc beszünte­tésének lehetőségéről szóló hí­reket, hogy rámutatnak: a gö­rög kormány Rómából vissza­hívta követét. Törökország A görög kérdés hátterében Törökország az egyik nagy kérdőjel. Inönü elnök pénteki parlamenti nyilatkozata azon­ban már az eddigi török nyilat­kozatoknál jobban megvilágítja Törökország magatartását. Az elnök kijelentette, hogy Török­ország ragaszkodik Angliával való szövetségéhez és hogy a török—szovjet viszonyt is a nehézségek időszaka után sike­rült újra kifejezetten barátivá tenni. S ha ez a két közlés nem is volt meglepetés, arra sem vi­lágított rá, hogy voltaképpen milyen ponton kapcsolódhatik bele Törökország a háborúba. E­bből a szempontból a török elnök nyilatkozatának inkább az a része ad útbaigazítást amely azt mondja, hogy Török­ország bolgár beavatkozás ese­tén szintén közbelépne, vala­mint az a mondat is figyelem­reméltó, amely szerint Török­ország senkinek sem engedi m­eg, hogy területét hadibázis­ként vagy átvonuló területként felhasználja. Egyébként itt említjük meg, hogy a Magyar Távirati Iroda berlini jelentése szerint német politikai körökben badarságnak minősítik azokat a híreket, ame­lyek szerint Törökországhoz Németország ultimátumot inté­zett volna. Minthogy pedig arról is szó volt az utóbbi időben, hogy a tengely erői az olasz Dodekanezoszról a francia Szí­rián át közelíthetnék meg az arab olajvidéket, idézzük a Né­met Távirati Irodának azt az isztanbuli hírét is, amely szerint a szíriai francia főbiztoság va­lótlannak minősíti a Hitler—Pé­­tar­i-találkozóval kapcsolatban külföldön elterjedt híreket, így nem igaz, hogy Németország vagy Olaszország szíriai terüle­teket száll meg katonai támasz­pontok létesítésére. Bukaresti tudósítónk jelentése szerint mutatunk rá annak a hírnek cáfolatára is, amely sze­rint a szovjetunió százharminc­­négy katonai repülőgépet kül­dött volna Görögországba. Ezt a hírt Moszkvában is és Athénban is megcáfolták. A Stefani különben megálla­pítja, hogy a török lapok to­vábbra is angolbarát politikát folytatnak és csak angol forrás­ból eredő híreket közölnek a görög csapatoknak az olaszok­kal szemben elért állítólagos sikereiről, anélkül, hogy meg­magyaráznák — teszi hozzá a Stefani —, mikép lehetséges az, hogy ezeknek a görög győzel­meknek mindig csak olasz előrenyomulás a következ­ménye. Szófia és Belgr­ád A bolgárok továbbra is érez­tetik, hogy a görög Tráciával kapcsolatos igényeiket fenntart­ják, hangoztatják azonban, hogy ezt nem katonai úton akarják elérni, így az NST sze­rint Inönü török elnöknek is­­ azt felelik, hogy ha Török­országnak a háborúba való be­avatkozása Bulgária magatartá­sától függ, akkor ez sohasem fog bekövetkezni, mert Bulgá­ria nem fog rá okot adni. Egyébként a bolgár királynak tulajdonított külpolitikai szán­dékok körüli szófiai eszme­cseréről szófiai tudósítónk tele­fonjelentése is beszámol. Belgrádban igen nagy nyo­matékkal hangoztatják, hogy Jugoszlávia kiérdemelte a ten­gely elismerését. A turini Stampa is azt írja, hogy a jugoszláv vezető államférfiak politikai éleslátásról és realiz­musról adnak tanúságot. Amerika Az Egyesült Államokban most folyik a finis a Roosevelt és Will­­ie közti választási küzde­lemben. Közben a kormány figyelme mégsem lankad el kül­politikai tekintetben, sőt talán éppen azért mutat fokozott ak­tivitást Roosevelt külügyi hiva­tala, hogy az amerikai közönség figyelmét még jobban ráirá­nyítsa a külpolitikai helyzetre. Ez azért mutatkozott eddig is hatásos fogásnak Roosevelt ré­széről, mert hiszen éppen kül­politikai tekintetben­ áll fenn a­­ legkisebb különbség az elnök és­­ ellen­jelöltje között. Az amerikai kormány legújabb lépése abban állott, hogy­ hadi­hajókat küldött a középamerikai francia birtokok elé. A Pétain —I, mm­-kormány washingtoni nagykövete — nyilván ezekkel az amerikai flottamozdulatokkal kapcsolatban — csütörtökön az amerikai külügyminisztériumban megnyugtató kijelentéseket tett. Nyilatkozatának tartalmáról kö­zelebbi jelentést nem kaptunk. Különben most már Mexikó is épít tengerészeti és légi támasz­pontokat mind a Csendes-óceánon mind pedig az Atlanti-óceánra néző mexikói öböl mentén. Ezzel kapcsolatban Cardenas elnök ki­jelentette, hogy Mexikónak a nyugati félteke általános védelmi politikájában együtt kell mű­ködnie a többi amerikai ország­gal. Ez a nyilatkozat is mutatja, hogy a még tavaly is oly éles vi­szony az Egyesült Államok és Mexikó között, legalább is az Ázsiával és Európával kapcsola­tos ügyekben, enyhült. A helyzetet jellemzi még az a hír, hogy az amerikai pénz­ügyminiszter szerint az angol kormány igen sok teherhajót rendelt az Egyesült Államok­ban és hogy az­ Angliában élő japánok hazautazása tovább folyik. Végül megemlítjük azt a newyorki Stefani-táviratot, amely szerint több lap megerő­síti a hírt, hogy Willkie elnökké választása esetén is megma­radna helyén a jelenlegi kül­ügyminiszter, Cordell Hull. Az első bécsi diöntés évfordulója Szombaton, november 2-án volt második évfordulója annak a napnak, amikor elhangzott az első bécsi döntőbírósági ítélet a Belvedere-palotában. Délután 6 órakor írta alá Joachim von Ribbentrop és gróf Ciano Gal­ieazzo azt a hét pontból álló jegyzőkönyvet, amelyet azután este 9 órakor hirdettek ki. Ez az ítélet visszajuttatta a magyar állam kebelébe Kassát, Érsek­újvárt, Lévát, Losoncot, Ung­várt és Munkácsot. A m­agyar revíziónak — az első, nyugatmagyarországi vál­toztatás után­­— ezt a második lépését éppúgy a tengelynek köszönheti Magyarország, mint ahogyan ugyanazt mondhatjuk el a harmadik és a negyedik lépésről is, Kárpátalja vissza­szerzéséről és a legutóbb el­hangzott második bécsi döntő­­bírósági ítéletről. Most, az első bécsi döntés második évfordulóján meghatva lapoztuk fel a Magyar Nemzet két év előtti számát, amelynek első oldalán még Pethő Sándor üdvözölte a hozzánk akkor vissza­került területeket. Ara 20 fillér A magyar—román vegyes bizottság A Magyar Távirati Iroda jelenti: A bukaresti Orient Radio“ az alábbi közleményt adta ki: — A budapesti rádióállomás azt állította, hogy Gyárfás Elemér bír a romániai magyar kisebbség nevében a román kormánynak azt javasolta, hogy vegyes bizottságot létesítsenek a magyar területen maradt románo­kat és a Romániában maradt magya­rokat érdeklő kérdések megoldására. A magyar rádióállomás hozzáfűzte, hogy Antonescu tábornok állam­­vezető ezt a javaslatot elutasította. Ezekkel az állításokkal — mondja az „Orient Radio“ — a leghatározot­tabb cáfolatot szegezzük szembe. Magyar illetékes körök ebből a közleményből tudomásul veszik, hogy­ Anton­escu tábornok állam­i vezető eredeti elutasító magatartását megváltoztatta és hogy most már semmi akadálya sincs annak, hogy Gyárfás Elemérnek a magyar—román megbékélést célzó javaslata megvaló­suljon. Magyarországon érdeklődés­sel várják, hogy a jelzett bizottság mikor fog ténylegesen megalakulni. Karat megindult­­ Hitler és Pétai­ Párizsból jelenti a német Távirati Iroda. Laval külügyminiszter és helyettes miniszterelnök a párizsi sajtónak csütörtökön adott nyilatkozatában a többi között megállapította, hogy az első megbeszélések udvarias légkör­ben és a kölcsönös megértés szellemé­ben folytak olyannyira, hogy azt a vereség napja után szokatlannak kell mondani. Még hosszú az út az összes fennálló kérdések szabályozásáig. Né­hány nap alatt, de még néhány hét alatt sem lehetséges jóvátenni az összes károkat és eltüntetni a romo­kat, amelyeket a veszedelmesen meg­kezdett háború okozott. Kijelentene még, hogy a két összejövetel, amelye­ken ,részivel­, élénk emlékezetében fog maradni. angy­in ilatkozni ! találkozásáról Amikor egymással szemben lát­tam állam­ Petőfi tábornagyot és Hitler Adolfot — mondotta Laval —, megértett­em, hogy a két nemzet sor­sát máskép lehet szabályozni, mint csatákkal. Franciaország a jövőben tudni fogja a módját, hogy védekez­zek külföldi beavatkozások ellen és cselekedeteiért a felelősséget szaba­don, egyedül vállalja. (MTI.) Genf­ből jelenti a kémet Távirati Iroda. A francia kormány a német meg­szálló csapatok ellátására, amiről a fegyv­erszü­neli szerződés értelmében Franciaországnak kell gondoskodnia és amire eddig 50 milliárdot engedé­ lye­lek, tíi'ah'd 16 miliárd frankos hitelt bocsátott rendelkezésre. (MTI.)

Next