Magyar Nemzet, 1940. november (3. évfolyam, 234-257. szám)

1940-11-03 / 234. szám

Franciaország ,­a társadalom a nemzetek fölötti küszöbén... Vichy, október (A „Magyar Nemzet" tudósító­jától.) Az összeomlás után Francia­­országban egyetlen publicisztikai irányzat érvényesült csak­ az, amelynek az élén Marcel Déat és néhány politikai barátja állott, a tengelyhatalmakkal és elsősor­ban Németországgal a feltétlen gazdasági és politikai összeolvadást követelvén. Ez a csoport abból indult ki, hogy az angol világ­birodalom teljesen összeomlik és a brit befolyás úgy Európában, mint a többi világrészeken végle­gesen megszűnik. Az angol világ­rend helyébe, hamzoztatta Déat, a győztesek világrendje lép s Fran­ciaországnak nem lehet egyéb fel­adata, mint az új szisztémában részére kijelölendő helyet békén és alázattal elfoglalni. Ez a hely a francia ipar felszámolása és a kizárólagos mezőgazdasági terme­lésre való berendezkedés. A győ­zelmes hatalmak átveszik majd a köztársaság agrárfeleslegét s a köztársaságot ennek fejében ellát­ják a szükséges ipari gyártmá­nyokkal. Ennek a teóriának a hívei hang­súlyozták azt, hogy a német gaz­dasági rendbe való­­ beilleszkedés nem történhetik meg a­­berlini po­litikai rendszerhez való feltétlen hozzásimulás nélkül. S miután Franciaország elsődleges szerepe tinentális ügyvitelt folytasson, szemben az angol szövetség kor­szakának világbirodalmi gyakor­latával, tehát a vereség és annak minden következménye áldásnak tekinthető. A vereség első heteiben csak Marcel Déat csoportjának bibliája érvényesült és érvényesülhetett Valamivel később azonban tilta­kozó hangok emelkedtek a Déat­­féle kontinentális elképzeléssel szemben. Az ellenző sajtó, élén a Figaróval és az Action Fran­­caise-zel, úgy találta, hogy Deat és társasága felkínálkoznak annak a Németországnak, amely egyelőre még nem követel semmit. Ez a fel­­kínálkozás nem lenne baj, ha a győztesekkel való együttműködés lenne a célja. De az új szisztéma teoretikusai nem együttműködést, hanem alárendeltséget hirdetnek, mégpedig gazdaságilag a teljes francia termelés kiszolgáltatását, rulitikailag pedig egy idegen köz­élet szolgai lemásolását. E vitába, amely egészen szenve­délyes jelleget öltött, a kormány szócsövét megillető tekintéllyel vé­gül közbeszólt a Temps is: „ A megszállt erőkkel való bi­zonyos összeműköd­és, különösen technikai téren, nem kerülhető el De emellett meg kell őriznünk Franciaország becsületét, rasztó állapotából mielőbb meg­menekedjék. Az örök francia üstben tehát is­mét kiforrt egy ideál: a szuper­­nacionális Európa eszméje. Száz­ötven évvel ezelőtt az emberi jogok­­ zászlajával, most pedig a nemzetek­­föl­ötti Európa lobogójával igyek­szik Franciaország az élre kerülni. Természetesen, nem tudható még, hogy a nagy vajúdásból miféle cse­csemő születik, a jövő büszke tor­­reádorja-e vagy csak a tajpeji szik­lára méltó nyomorék, de: „bár­merre hajoljon is a francia fáklya, a lángja mindig az egek felé tör“. V. G. A marsall üzenete Ez a légkör alkalmas volt azok­nak az emléleteknek a népszerűsí­tésére, amelyek a hagyományos gall ellenállásra támaszkodtak. A rezisztencia politikáját hirdető új­ságok szívesen hivatkoztak Porosz­ország esetére, amely a jénai ve­reség és a tilsiti béke után, meg­csonkítva, 1807-ben az örvény mélyéig ért. A Scharrthorstok, Clausewitzek, a Gneisenauk azon­ban rövid hatvan év leforgása .­latt mégis Európa első hatalmává emelték nemzetüket. Az erkölcsi újjászületés pedig még ennél is gyorsabb volt Vájjon Francia­­ország nem képes-e nagy generá­lisokat és báró Steinnél is nagyobb társadalomreformátorokat is kiter­melni? Mialatt azonban a francia re­zsztencia hullámai ilyenképpen dagadoztak, a kulisszák mögött bíztató mederben haladtak előre a német—francia tárgyalások. Ab­ból az üzenetből, amelyet Pétain mar­sall október 11-én intézett a ném­­­eth­ez, már nyilvánvalóan látszott ,hogy valami rendkívüli esemény van készülőben A hosszú üzenet alapjában nem más, mint egy illamteróriai fejtegetés, ellenben külpolitikai része valóságos fel­hívás volt a győztesekhez. — Az új rendszer becsületet fog szerezni az igazi nacionalizmusnak, am­ely lemondva arról, hogy ön­maga köré összpontosuljon, a nem­zetközi összeműködésre fog töre­kedni. Erre az összeműködésre Franciaország minden területen és minden szomszédjával készen áll. Franciaország egyébként tudja, hogy bármilyen legyen is Európá­nak és a világnak politikai térképe, a múltban alg könnyedén kezelt francia—német vonatkozások fog­ják meghatározni jövőjét. Úgy tetszik, hogy e pillanatban, amikor e sorok íródnak, Francia­ország históriájának egyik elhatá­rozó mozzanatán esik keresztül. A kezdeményezés, amelynek érdeme a francia kormány szóvivője sze­rint Németország kancellárját illeti, válasz volt a marsall október ti­­zenegyediki felhívására. Mi zajlik le a színfalak mögött? Nem tud­ható. A Hieb-hírek és örömhírek egymást kergetik. A Café de France teraszán az imént egy hölggyel akadtunk össze, T... úrnak, a Journal szerkesztőjének és felesé­gével, aki tenyerébe hajtotta a fe­jét és sírt. A nizzai házunk ... ez is oda van! — szipogta kétségbe­esve. Mások a felszabadultság lel­­kendezésével, boldog lélekkel karol­ják át az embert az utcán, örök békéről és örök nyugalomról ál­modván a bolond századok után. Ismét másoknak távoli kolóniák miatt szorul össze a szívük. A kis­polgári lakokban buzgó h­agytaka­rítás folyik, mert az anyák és fele­ségek hazavárják a fogságból fiai­kat, meg férjeiket. Bánatok és re­mények kergetőznek, meg váltakoz­nak anélkül, hogy tudni lehetne, melyik indokolt és melyik indoko­latlan. Csak annyi bizonyos, hogy Franciaország annal eszében egy lap elfordulóban van ... A szentszéki álláspont Az egyházi sajtó, amely az ösz­­szeomlás óta igyekezett vissza­vonultan viselkedni, Pétain marsall üzenetével lép ki először, tevőlege­sen és lelkesen, a porondra. A Crair, amelynek szerkesztésbeli és ü­zletesítési szerénysége nem árulná el, hogy többszázezer példányban jelenik meg, diadalmasan mutat rá arra, hogy a marsall üzenetének a nacionalizmusra és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó része teljesen azonos a szentszéki állás­ponttal és szinte szó szerint meg­egyezik annak a levelnek a kül­politikai kitételeivel, amelyet XI Pius pápa intézett a mulhousei ka­tolikus társadalmi kongresszushoz. Ugyanilyen hasonlatosság mutatko­zik a petaini megfogalmazás és a Summi pontificatus kezdetű encik­­lika között, amely egy nemzetek­­f­ölöt­ti társadalmat hirdet és jósol meg. Valószínű, hogy a mél­yen kato­likus marsall­ az egyházi álláspont irányította próbálkozásaiban. Poli­tiko-technikai szempontból az idő­pont fölöttébb kedvező volt­ Fran­ciaország életérdeke, hogy a meg­szállás és kettészakítottság sor­ megfelelően. A háború folyamán is m­i számológép. QTGI’'4'.QnM’IFR SUED összeadógép- IpnpAi.-HnHNPB S10 u tóiból, mecha­nikai remekmű Vex*r képviselő: mm és Kr Ppest IV , Mária Vaiérs­u 1 Telefonok : 132-239, 182-697 M­agyar Nemzet VASÁRNAP, 1940 NOVEMBER 3. Egy kitűnő román közíró Magyarország felsőbbségéről Bukarest, november 2. A Curentul „önbecsülés“ címmel vezércikket közöl főszerkesztőjétől, Seicaru Pamfiltól, a kitűnő közíró­tól, aki nemrég té­rt vissza olasz­­országi útjáról. A vezércikk így kezdődik: „Csak kevéssé ismernek ben­nünket a határokon túl s ami még súlyosabb — amennyire ismernek is —, az egyáltalán nem hízelgő. Nyilvánosságot egyedül botrányaink élveztek, amelyek táplálták ellen­ségeink propagandáját . .. S hiába­való minden propaganda-kísérlet mindaddig, amíg látványosságul szolgálunk, amíg folytatjuk a ro­mán szenzációsság látványosságát Nekünk is meg kell változtat­nunk nemzeti szerepünk felfogásá­nak és jövőnk nézésének a módját. •Szokjunk hozzá ahhoz az eszmé­hez, hogy a háború, ha Európában bevégződhetik is­, folytatódni fog Ázsiában és Afrikában. Ne várjuk tehát egyik napról a másikra a dolgok, az életfeltételek, a nemzet­közi viszonyok gyors és teljes ren­deződését. Senki sem állíthatja ren­díthetetlen biztonsággal, melyek lesznek Európa holnapi politikai státusának a formái. Úgy látszik, hogy az egységes gazdasági töm­böket alkotó föderatív ország­csoportok adják majd az új rend formáját. Egy pillanatra se té­vesszük szem elől, hogy mellettünk van a keleti és ázsiai világ kapujá­nál nyugati bástyaként való évszá­zados hivatásának az eszméjétől megszállt Magyarország. Vagyis felsőbbség­politikai vezető­ elitjében, államvezetési erejében és szociális fegyverzetében, ami közömbössé teszi a belső rendbontásokkal szemben. Ebből következik annak szükségessége, hogy újból meglel­tük az önmagunkkal szemben való tárgyilagosság szellemét, hogy fo­kozzuk pozitív erőinket s ismét magunkra találjunk mindabban, ami bennünk jó, amit megvalósí­tottunk s amit alkottunk min­denütt, ahol állami tekintélyünk csak megalapozódott. Legyünk büszkék alkotásainkra s kezdjük el észben tartani, hogy nem vagyunk egyedib ... .. És mert a háború új szaka­szába fog lépni, kezdjük el be­csülni magunkat minden túlzás nélkül, de megfelelő arányban az­zal a fontossággal, amellyel bí­runk.“ A német zsírkutató társaság elnökének előadása Budapesten Gazdag anyaggal tarkított , ígér komoly tudományos előadást tartott a Pázmány-egyetem kémiai intézeté­ben H. P. Kaufmann egyetemi tanár a német zsír­kutató társaság elnöke. Jövetelének célját a magyar és német tudományos kapcsolatok még szoro­sabbra fűzésében jelölte meg. Ma­gyarországnak a zsír­ügyekben is egyre jobban ki kell vennie részét a nemzetek közötti együttműködésből. — Az állattenyésztés fejlettsége szerint — mondotta az előadó — vannak zsírban gazdag országok, sőt olyanok is, amelyeknek egyenesen feleslegük van. Ilyen például Ma­gyarország. Az országok közötti elto­lódás egészséges kiegyenlítése érdeké­ben szükség van a baráti együttmű­ködésre. De nemcsak a barátok tá­m­ogat­ják egymást, hanem a dicsősé­gesen győzőnek segítenie kell a dicső­ségesen legyőzötteken. — Németország 1933-ban 1.200.000 tonna ételzsírt fogyasztott. Ennek mindössze 46%/1­-át termelte otthon. Az önellátási gondok keletkezése meghozta a német zsírimport csök­kentésére irányuló törekvéseket s a tudományos munkát és az ötleteket is. Vannak olyan kérdések, amiket, ha megváltoztatott formában, de Ma­gyarországnak is meg kell oldania, mégpedig a tudományos munka se­gítségével. A legfőbb kérdés jelenleg hogyan lehet az önellátást megvaló­sítani? Három mód van rá: 1. A szükséglet csökkentése; .2 A hazai termelés fokozása; 3. A mesterséges zsírok készítése. — Ma egy személy évi zsírszü­kség­lete a világháború előtti kilóval szemben 10 kiló. Tudományos meg­állapítás szerint az élettanilag okvet­­vetlenül szükséges napi zsíradag fe­jen kint 10 gramm. Ennek megfele­lően a mostani napi német fejadag tiszta zsírféleségbeli 40 gramm, míg a többit hurka, sajt és egyéb étel­­nem­ű­­e­­k formájában kapják a fo­gyasztók. Természetesen a nehéz testi munkások arányosan többet igé­nyelhetnek. A felvilágosító propa­ganda feladata, hogy a táplálkozást eddig nem divatozott hasznos étel­­neműekre terelte át. Ilyen például a halfogyasztás bevezetése . A zsírtermelés fokozását főleg a tehenek nagyobb termelésén keresz­tü­l lehetett Németo­rszágban elérni A termelés fokozásának első felté­tele, hogy a paraszt felelőssége be­következzék, s ha az állat nem tejel sikerült 15 százalékkal emelni a tej produkciót.­­ Ami a mesterséges vaj készítését illeti, elsősorban sertészsírra van szükség az előállításhoz. Szükség van az­után növényi zsírokra. Az önellá­tás megvalósítása érdekében speciá­lis intézeteket állítottak fel a növény­olajok kutatására. Egy lenfajtát te­nyésztettek ki mely kiváló rostokat ad, de emellett sok olajat is. Egyre fontosabbnak látszik a burgonya és a répa szerepe. Itt nagy feladata lesz majd Magyarországnak. Ugyancsak Magyarország számára fontos a s­z­ü­­magolaj, amit egy Franciaországból eredő olasz eljárással sajtolnak. A szőlőmag olajtartalma 10—12 száza­lék, de vannak olyan bolgár fajták, melyek 18 százalékot is tartalmaznak. — Ételzsír nyerhető még halszálka ból, halhulladékból s kisebb mérték­ben vadgesztenyéből. Utóbbi főalkat része a saponin és a keményítő s csak melléktermékként szolgáltat némi olajnedvet.­­ A növényi olajokat ma csaknem víztiszta színben bocsátják forga­lomba. Ez lényegesen eltér eredeti színeiktől. A finomításnak nem sza­bad túlzásba mennie mert értékes anyagok bomlanának el. A vaj és egyéb zsírok fontos vitaminokat és lecitint tartalmaznak. Kisebb n­agyobb mértékben van bennük A-, D- és E vitamin, a vérzéscsillapító K-vitamin és az ér működést szabályozói dholin Dániában a margarint mesterséges vitaminokkal javítják fel. A vaj és a margarin között egyébként az a kü­lönbség, hogy a vajban, mint termé­szetes tejtermékben, rendkívül sok a vitamin, viszont a mesterséges eljá­rással, faggyúból készített margarin semilyen vitamint rom tartalmaz és így tápláló értéke igen csekély. f Oiiöíiy és ótmeneli köböl 5* . w,*,-* « k .. m íj ^ a, ES TESTŰÉRE sogot eHurghAssi? IV.. Ví-r'. -n 33 i’iarivű.-paJ&A. i iratait. Tokióban megalakult a magyar—japán kulturális bizotttság Tokióból jelenti a Magyar Távirati Iroda, hogy kedden, október 29-én­ folyt le a legszívélyesebb légkörben a magyar—japán kulturális bizottság ünnepélyes alakuló ülése .A tokiói külügyminisztériumban Oriási helyet­tes külügyminiszter elnökletével. Az ünnepélyes megalakulást megelőzőleg v­illásreggeli volt, amelyen Ohasi helyettes külügyminiszter felolvasta Kennye herceg miniszterelnök, Ma­­­esuoka kü­lügyminszter és Ilasina­­ közoktatásügyi miniszter üdvözlőtáv­! l­ k'Vpflí csillárm­érnű­ IftC GJI vitírok­on «•»04. 27, Jóx**f k&f01 44 € le mm­­­t , Jm kmk , fe/fo fM Ml / c h­jim­e*nat KÉRJE MtMtENt’TT! Ottlik György a CM Lisszabonban Lisszabonból jelenti az MTI, hogy Ottlik György felsőházi tag, a Pester Lloyd főszerkesztője, október 30-án elutazott a portugál fővárosból, ahol a jubileumi ünnepségek rendező­­bizottságának meghívására mintegy két hétig tartózkodott. A rendező­­bizottság október 24-én Ottlik tiszte­letére díszebédet adott s ennek során dr. Domtas Gyula, a portugál tudomá­nyos akadémia s az ünnepségek ren­­dezőbizottságának elnöke, valamint de Sousa Ferdinand főszerkesztő üd­vözölte a vendéget. Wodianer András lisszaboni magyar követ október 28-án a magyar követség épületében fogadást rendezett Ottlik tiszteletére. Az Ottlik portugáliai tartózkodásával kapcsolatos híreket — akinek al­kalma volt Portugália vezető férfiai­­val is beszélgetéseket folytatni — a lisszaboni sajtó állandóan feltűnő he­lyen közölte. 2,5 százalék a posta­takarék-betétek, új kamatlába A pénzügyminiszter a m. kir. posta­takarékpénztárnál elhelyezett takarék­­betétek kamatlábát november 1-étől kezdődő hatállyal a rendes betéteknél évi 2,5 százalékban, a különleges ka­matozású betéteknél évi 2,75 száza­lékban állapította meg. (MTI.) A köztisztviselők arcképes igazolványának érvényesítése A MÁV igazgatósága közli, hogy a közszolgálati alkalmazónak arcképes igazolványainak érvényesítése az ille­tékes üzletvezetőségeknél november 15-én kezdődik és 1941 január 31-én végződik. Az 19­10-re érvényesített igazolványok 1941 január 31-é­ig hasz­nálhatók. A visszacsatolt területek igényjogosult tényleges és nyugdíjas állami alkalmazottai az utazási ked­vezményt január 1-étől szintén csak a területileg illetékes üzletvezetőség által kiállított arcképes igazolvány alapján vehetik igénybe. Az ilyen állami nyugdíjasoknak az igazolvány igénylése végett előzetesen a községi elöljárósághoz kell fordulni. A regensburgi dómkórus hangversenye Szegedi nagysikerű hangversenye után a regensburgi dómkórus szerdán a Zeneakadémia nagytermében hang­versenyzett. A Domspatzen pesti sze­replése elé nagy várakozással tekin­tettünk. Meleg érdeklődésünk egyrészt ,a hagyományos magyar vendégszere­tet és a magas színvonalú budapesti zeneélet megnyilatkozása, másrészt a­­szereplők hazáját, a klasszikus zene hagyományait évszázadokon át őrző és fejlesztő német földet illeti. A művészi szép iránt fogékony magyar lélek — mint a nagy termet zsú­olá­sig megtöltő lelkes közönség mutatta — érzékenyen rezonál minden igazi művészi megnyilatkozásra Különösen mély benyomást keltettek bennünk a nagy magyar mester, Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumából elhangzó rész­letek és Lassus motettái közül a já­tékos virturizálással előadott Echo Külön dicséret illeti a bevezető Him­nuszunk szép magyar nyelvű elő­adását. Az énekkart dr. Schremps Theobald professzor, a dóm kar­nagya vezette A szívből jövő tapsok - amikre a kórus szívesen ismételt, sőt ráadást is adott — elsősorban az ő munkáját ismerték el. G. E.

Next