Magyar Nemzet, 1941. augusztus (4. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-01 / 174. szám

IV. évfolyam, 174. s­z­á­m ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 37.20 P, FÉLÉVRE 18.60 P, NEGYEDÉVRE 9.30 P, 1 HÓNAPRA 3.20 P, EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL., VASÁRNAP 24 FILL. Magyar Nemzet Al a­pit­otic PETHŐ SÁNDOR Péntek, 1941 augusztus 1 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI­ UTCA 10, TELEFON­: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR­ ÚT 65. TELEFON: 126-726* Berlin és nyíltan Róma szerint Roosevelt szövetkezett Sztálinnál a megm­iu­sü­lt angol—szovjet légi támadás egy­ norvég kikötő ellen — Megérkeztek az olasz csapatok a keleti frontra — Holland-India nem mondta fel a Japánnal kötött kőolajegyezményt — Amerikai diplomáciai körökben bíznak még a japán—amerikai megegyezés lehetőségében — Az iráni kormány elutasította az iráni németekre vonatkozó angol jegyzéket — Hírek brit—taiföldi—kínai katonai egyezményekről A Ti­rgdiplomácia eseményé­­nek középpontjában ezidőszerint Harry Hopkins, Roosevelt euró­pai m­agbízottjának váratlan moszkvai látogatása áll. A Né­met Távirati Iroda helsinki tu­dósítása erről a következőkép­pen hangzik: „Harry Hopkins Sztálinnal és Molotovval folyta­tott megbeszélése után fogadta a külföldi lapok levelezőit és kijelentette előttük, hogy Roose­velt kívánságára jött Moszkvába, hogy beszéljen Sztálinnal. Hop­kins bejelentette, hogy még két­­három beszélgetése lesz Sztálin­nál. Beszélt ezenkívül Hopkins — jelenti a Német Távirati Iroda — arról a csodálatról, amely az Egyesült Államokban megfigyelhető a Szovjetunió harca iránt, valamint arról a se­gítségről, amelyet az Egyesült Államok nyújtani akarnak a Szovjetuniónak. Részleteket azon­ban nem mondott erről a segít­ségről. A Szovjetunióba irányuló amerikai szállítmányok megfize­tésének kérdéséről Hopkins ki­jelentette még, hogy ebből Sztá­lin számára nem fognak nehéz­ségek származni.“ Ugyancsak egy Német Táv­irati Iroda—MTI-jelentés közli az angol hírszolgálatnak alábbi kiegészítő jelentését: „Hopkins biztosította Sztálint, hogy az Egyesült Államok készek azon­nal megindítani a hadianyag­szállításokat a szovjet részére és hajlandók azokat mindaddig folytatni, amíg a háború tart, legyen az bármilyen hosszú.“ Az angol ügynökség ezután a Né­met Távirati Iroda szerint szó­­ról-szóra idézi Hopkins sajtó­­nyilatkozatát: „Sztálin értésére adtam — így szólt a nyilatko­zat —, hogy a legnagyobb cso­dálattal kísérjük a Szovjetúnió harcát.“ Sztálin Roosevelthez intézett üzenetével kapcsolatban Hopkins kijelentette, hogy Sztálin abban megelégedését fejezte ki az el­nöknek felajánlott támogatá­sért és kifejezte abbeli meggyő­ződését, hogy az elnök és az amerikai nép nem fog csalódni a Szovjetúnióba vetett bizalmá­ban a Hitler elleni harcban ját­szandó szerepe tekintetében. Hopkins társaságában van Carnoll dandártábornok és Ali­son hadnagy, amerikai katonai szakértő. Ugyancsak az MTI jelenti Stockholmból, hogy Sztálin Hopkinsnak üzenetet adott át az amerikai elnök számára. Hopkins csütörtökön Sir Staf­ford Cripps brit nagykövettel ebédelt, mielőtt második meg­beszélése kezdődött volna Sztá­linnál. Az utóbbiról még nem adtak jelentést. Berlini és­ római visszhang Az MTI és az NST berlini tudósítói beszámolnak Hopkins moszkvai látogatásának berlini visszhangjáról. Az MTI szerint Berlinben az a feltevés, hogy Hopkins az amerikai segély­nyújtás módozatait beszéli meg a bolsevista vezetőkkel. Fél­­hivatalos német körök nézete szerint Roosevelt külön meg­bízottjának moszkvai tartózko­dása végérvényesen bizonyítja, hogy az Egyesült Államok csel­lel a bolsevizmus európai előre­törését támogatják, bár az Egyesült Államokban elég jól ismerik azt a rémuralmat és gonoszságot, amit a bolsevisták az utóbbi években az általuk megszállt országokban véghez­­vittek. Éppen ezért német fel­fogás szerint a Szovjetúnió támogatása a gyakorlatban annyi, mintha az illető saját maga követi el a gonoszságot. Az NST a következőképpen foglalja össze az illetékes ber­lini véleményt. Eszerint közöm­bös, hogy az amerikai segítség a Szovjetuniónak megvalósít­ható-e és milyen mértékben. Egyedül döntőnek ebben a kér­désben Roosevelt szándékát te­kintik, amely arra irányul, hogy annyira megerősítse a Szovjetet a Közép-Európába való betöréshez, hogy az a né­met hadsereget és a többi európai államok seregeit le­győzhesse és ezzel Európát a bols­evizmusnak kiszolgáltat­hassa. A félhivatalos olasz Stefani­­iroda szerkesztője Hopkins út­járól ezeket írja: „Hopkins megígérte Sztálinnak, hogy Amerika hadiszert fog szállí­tani, de meg kellett jegyeznie, hogy nem áll módjában meg­állapítani a szállítandó anyag mennyiségét. Az Egyesült Álla­mok szállítmányai csak Vladi­­vosztokon át és Szibérián ke­resztül juthatnak Moszkvába. A csendesóceáni út jelentékeny számú hajót venne igénybe és közismert dolog, hogy az ame­rikai kereskedelmi tengerészei­nek nincs elegendő hajója még eddig vállalt kötelezettségei tel­jesítésére sem. A szibériai vasút csak csekély és lassú forga­lomra alkalmas. Minden jel arra mutat, hogy Hopkins Moszkvában megismétli azt, amit Donovan művelt Belgrád­iban és Athénban. Washington és Moszkva Washingtoni hivatalos körö­ket alaposan meglepte Hopkins váratlan moszkvai repü­lőútja. Sumner Welles helyettes kül­ügyminiszter a csütörtöki sajtó­­értekezleten nyilatkozott a mosz­kvai utazásról é­s kijelentette, hogy az Roosevelt kérésére tör­tént, hogy a hadianyagszállítást a szovjet részére megfelelően megszervezzék. Hopkins azon­ban nem mint a kölcsön- és bér­let­törvény megszervezője utazott Moszkvába. Egyes washingtoni politiku­sok azt is tudni vélik, hogy Hopkins és Sztálin között szóba­­került a Szovjetúnió és Japán viszonya is. Rámutatnak arra, hogy az első világháború óta egyetlen amerikai katonai sze­­mélyiség sem látogatta meg hi­vatalos minőségben a Szovjet­ A honvéd gyorscsapatok rohamosan folytatják előretörésüket A Magyar Távirati Iroda jelenti: A honvéd gyorscsapatok az ellenség ismételt ellentámadásait visszaverve, rohamosan folytatják előretörésüket. A szovjet csapatok egyik különösen heves ellentáma­dása során honvédeink rendkívül véres veszteségeket okoztak az ellenségnek. Ezeknek a harcoknak sikerében méltóképpen osztozik légi erőnk néhány bombázóköte­léke is, amelyek ismételten meg­támadták az ellenség visszavonuló oszlopait s jól célzott bombáikkal sorozatos pánikokat keltettek s nagy pusztításokat vittek véghez azok tömött soraiban. Az Ukrajnában harcoló magyar gyorscsapatok szellemének elis­­mrésre méltó bizonyítékát szolgál­tatta egyik kerékpáros zászlóaljunk. Ez a zászlóalj rendkívül zilált köz­lekedési viszonyok között is fárad­ságot nem kínál­ve, éjjel-nappali menetekkel követte s, különösen nehéz terepszakaszokon áthatóló gépesített seregtestét, noha útjá­nak folytatása helyenként való­sággal emberfeletti erőfeszítéssel volt csak lehetséges. A lelkes kerékpárosok akaratereje azonban minden nehézséget leküzdött s a kiváló csapat mindenütt idejében érkezve, hatásosan avatkozhatott bele a gépesített kötelékek har­cába. (MTI.) Heves harcban ál­lnak a 18. szovjet hadsereg egyes hadosztályaival Rómából jelentik. A „Stefani“-iroda külön tudósítója jelenti a galíciai harctérről: Az ukrajnai csata a leghevesebben tovább folyik. Rudjenin tábornagynak az a kísér­lete, hogy csapatainak zömét a Dnyeper mögé vonja vissza, a teljes meghiúsulás előtt áll. A német és a magyar csapatok heves harcban álla­nak a 18. szovjet hadsereg egyes hadosztályaival, amelyeknek feladata volt fedezni az általános vissza­vonulást. A hadosztályok már be vannak kerítve és aligha tudnak kiszabadulni az egyre szoruló acél­gyűrűből. A német páncélos had­­oszlopok már az ellenség zömével állnak harcban és teljesen való­színűtlenné teszik Budjenni tervének megvalósítását. Igen fontos munkát végez a ma­gyar lovasság. Az egyik zászlóalj parancsnoka elmondotta, a magyar lovasságnak alkalma volt megmutatni az ukrajnai síkságon, hogy méltó hősies hagyományaihoz. A mozgó­­háború is kitűnő alkalmat ad a lovasságnak arra, hogy megmutassa, mit tud. A magyar lovasdandárok állandóan harcban állanak az ellen­séges hátvédekkel és keményen pró­bára teszik azokat. A bolsevikok kétségbeesett erőfeszítéseket tettek, hogy kijussanak a bekerítésből. Ezek a kísérletek azonban egymás­után meghiúsultak. A magyar csa­patok, amelyek szoros együttműkö­désben vannak a németekkel, igen sok foglyot ejtettek és igen nagy­­mennyiségű hadianyagot zsákmányol­tak. A magyar csapatok most heves harcok között folytatják az előre­nyomulást. Az olasz jelentés végül kiemeli ama magyar üteg legénységének hősies harcát, amely vitézül szembe szállt az üteget megközelítő szovjet­orosz gépesített hadoszloppal. (MTI.) Ára 12 fillér uniót. Hopkins Moszkvába való elutazása előtt a vasárnapot Churchill miniszterelnök házá­ban töltötte. Az angol sajtót természetesen élénken foglalkoztatja Hopkins útja, a londoni lapok egyértel­műen hangoztatják, hogy ez az utazás bizonyítéka annak, hogy a USA mennyire komolyan veszi a Szovjetúnió támogatását. Hop­kins moszkvai tárgyalásai első­sorban arra irányulnak, hogy megállapítsák, milyen útvonalon érhetnék el az amerikai fegyver- és hadianyagszállítmányok a leggyorsabban a Szovjetuniót. A USA és Japán A távolkeleti helyzet tekinteté­ben még mindig nem merevül­tek meg véglegesen a szemben­álló diplomáciai frontok, ami azt bizonyítja, hogy itt a lehető­ségek és kombinációk sokasága marad nyitva a jövő számára. Az NST vichyi jelentése szerint az Egyesült Államok vichyi nagykövetségének köreiben szinte feltűnő célzatossággal hangoztat­ják azt a véleményt, amely sze­rint Washingtonban még nem mondtak le arról, hogy együtt­működésre kerül sor Japán és­­az Egyesült Államok között. Ez a reménység elsősorban arra tá­maszkodik, hogy Roosevelt nem rendelte el Japánra a teljes olaj­kiviteli zárlatot. Az együttmű­ködés lehetőségének további jele, hogy a japán hajók továbbra is befuthatnak az Egyesült Álla­mok kikötőibe. A Tatu Mara már megérkezett San Franciscóba. Hangsúlyozzák azonban az ame­rikai nagykövetség köreiben, hogy a Tokió és Washington közötti viszony alakulása nem annyira Japánnak a vele baráti viszonyban lévő tengelyhatal­makkal szembeni magatartásá­tól függ, mint inkább attól, hogy miként alakulnak az események a Szovjetúnióban, a Földközi­­tengeren és az Atlanti-óceánon. A newyorki lapok óriási cím­feliratok alatt közüiki Eden brit külügyminiszter szerdai alsó­házi beszédét, amelyben —­ mint megírtuk — feltűnően enyhe, hangot használt Japán­nal szemben és azt ajánlotta a japán vezetőknek, gondolják meg, milyen útra lépnek, amíg nem késő. A következmé­nyekért nem az angol kormány lesz felelős. Az amerikai lapok helyeslik Eden beszédét, meg­állapítják, hogy Eden az Egye­sült Államok nézetét is kife-

Next