Magyar Nemzet, 1942. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-01 / 1. szám
V. évfolyam. 1. ssák:Magyar Né ELŐFIZETÉSI Ara !ÉVRE 37.20 P. FÉLÉVRE 18 60 p. NEGYEDÉVRE 9.30 P. 1 HÓNAPRA 3.20 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL. VASÁRNAP 24 FILL. • Alapította PETNŐ SÁNDOR CaetfrtSk. 1042 Vaspár ! SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VT, ARADI UTCA IQ, TELEFON: 128 428* KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VI. VILMOS CSÁSZÁR ÚT 65. TELEFON: 128 726. ih' im Hitler, Eden és Pétain újévi nyilatkozatát várják Erős harcok a keleteurópai fronton — A japánok nyomává Manila és Singapore ellen erősödik — Elehlen jelentőséget tulajdonítanak Leahy admirális Pétainnél telt látogatásának — Ausztrália felemeli Izánát elein, hogy London és Washington a Távolkeletet mellékes hadszíntérnek tekintse Minden újév arra indítja az embereket, főleg pedig azokat, akik hivatásszerűen írnak vagy beszélnek, hogy visszapillantsanak az elmúlt esztendőre és visszaemlékezzenek a legutóbbi újévkor elhangzott közlésekre. Éppen ezért az volna a stílszerű, hogy újévi számunkat a világpolitika vezető személyiségeinek nyilatkozataival kezdjük, erről azonban le kell mondannmuk, mert általános intézkedés következtében valamennyi budapesti napilap Szilveszter napján korábban kénytelen megkezdeni a nyomtatást és így nem várhatjuk be a , Szileszter estéjén elhangzó nyomozatokat, amelyet Hitler nevében Göbbels olvas fel és amelyet Eden külügyminiszter és Pétain marsall is szerdán mond el. Ezeknek a nyilatkozatoknak szövege jó alkalmat fog majd adni az elmúlt év eseményeinek a jövő év szempontjából való mérlegelésére. Egyelőre elég annak a megállapítására szorítkozni, hogy a háború átnyúlt az 1942-es évre is, ami részben annak a következménye, hogy három hatalom került bele a küzdelembe: a Szovjetúnió, Japán és az Egyesült Államok. A legkiemelkedőbb momentuma az elmúlt évnek az volt, hogy amíg 1940-ben Angliát érte az úgynevezett dünkircheni zuhany, addig 1941 ben Amerika kapta meg ugyanazt Kelet-Ázsiában, mindjárt hadbalépése után. A legnagyobb kérdés, amely felé az emberek fordulnak, természetesen az, hogy ha Anglia csak a dünkircheni megrázkódtatás után látott hozzá a haditermeléshez és ha általában felteszik, hogy ez a háború nagyrészt a felek haditermelési erőfeszítésén fog eldőlni, akkor a háború 1941-ben történt kiterjedése a küzdelem, meghoszszabbítását hozza-e magával vagy éppen ellenkezőleg a megrövidítését. Ebből a szempontból igen nagy érdeklődéssel várhatjuk az újévi nyilatkozatokat, a magunk részéről annyit jegyzünk meg, hogy a helyzet általunk ismert elemeinek mérlegelése alapján inkább a küzdelemnek, főleg európai részének megrövidülését várjuk. Ezt a következtetésünket elsősorban arra alapítjuk, hogy a nének natfvfokú erőfeszítése áll küszöbön a haditermelés terén. Újévi nyilatkozatnak lehet számítani Funk német gazdasági miniszter cikkét is a Deutsche Allgemeine Zeitungban. A miniszter az új esztendőre a német gazdaság hatalmas erőfeszítéseit jósolja s azt mondja, nagyobbak lesznek ugyan a teljesítmények irányában támasztott követelmények, de a Führer a német gazdaságtól a legnagyobb teljesítményt várja, amely méltó a véderőnek a fronton véghezvitt hősi teljesítményeihez. A német birodalmi miniszter azzal végzi cikkét, hogy mind a politikai és katonai végső győzelem, mind a gazdasági győzelem biztosítva gurwwrei Egyébként ,KUC , záró külpolitikai . érdemes kiemelni* a Földközi - tengerre és a Táv-Kell : • vonatkozó nézetek*'’S?Ttákiai miniszterelnöke fölemele szavát Amerikának és Angliának az ellen a felfogása ellen, amely a Távol-Keletet mellékharcszíntérnek tekinti. Különös figyelmet érdemel a Földközi-tenger, ahol a török és a spanyol kérdés legalább fé, átmenetileg háttérbe látszik szorulni, viszont annál több találgatás folyik Vichy körül Berlin és Ráma Churchill és Eden aljáról A Magyar Nemzet szerda reggeli száma közölte a Német Távirati Iroda részletes kommentárját az angol miniszterelnök amerikai és külügyminiszterének moszkvai tárgyalásáról. Ezt a német fejtegetést kiegészíti a Stefani-iroda hasonló tárgyú cikke, ezt mostani számunk más helyén közöljük. A Stefani-iroda rámutat, hogy azangolszászok a maguk világuralmát akarják elérni ezzel a háborúval, de a zsákmányból részt akarnak juttatni a Szovjetuniónak és a Csang- Kai-Sek kormánynak is. Egy szerdán kiadott berlini kommüniké pedig úgy ismerteti illetékes német hely megállapítását, hogy az angolszászok elképzelése szerint a Szovjetúnió is szerepet játszana a világ eljövendő újjárendezésében. Minthogy ezekből a közlésekből úgy látszik, hogy az angolok és az amerikaiak az európai kontinens egy közelebbről még meg nem határozott keleti sávját a Szovjetunió érdek- s szférájához tartozónak akarják elismerni, megbotránkozásunkat kell kifejezni afelett, hogy akadhat olyan elképzelés, amely önállóságra hivatott nemzeteket egyszerűen egy más hatalom befolyásának akar alávetni. Reméljük, sőt biztosak vagyunk abban, hogy semmi ilyen pokoli terv nem fog megvalósulni s hogy a jelenlegi világháború utáni új világrend nem enged majd érvényesülni semilyen, más nemzeteik létérdekei ellen törő imperializmust. Churchill kedden este beszélt ! a kape*' _ — -.u,-eHRT3?v 'c nyíren kossagé-^ A, ^1*?^ •a rJiioosolvíi, Churchill j k. bre, neto al-ar jóslásba j bor, •.zni » háború időtartamát illetően, az a részti vevők erőfeszítésétől függ. Churchill az eljövendő események szempontjából három szakaszról beszélt, erről szóló kijelentéseit a Német Távirati Iroda ismertetésében lapunk más helyén közöljük. Churchill különben a kanadai miniszterelnökkel együtt még az óesztendőben visszatér Washingtonba, ott folytatják a brit—amerikai tárgyalást. Ezzel kapcsolatban a Stefani pedig ezt a hírt közli: A Daily Telegraph washingtoni tudósítójának jelentése szerint a hét vége felé Londonban közös nyilatkozatot tesznek valamennyi szövetséges nevében. A nyilatkozat Churchill washingtoni és Eden moszkvai tárgyalásainak következménye V««*S. Ankara politikai is örökbe különleges jelentőséget tulajjo,yítanak annak, hogy Pétrin kedden kihallgatáson fogadta Leahy admirálist, az Egyesült Államok vichyi nagykövete Vichyben azt mondják, hogy a Pétain-kormány az Újfundland melletti két francia sziget, St. Pierre és Miquelon egyszerű visszalását kéri és bír... okot annak az angolszárnyasának elfogadására, ha tárgyaljon az amerikai mannyei Ankarából pedig az a hír jön, hogy a Vatikán külön megbízottként a török fővárosba küldte Rocalli püspököt A Bud. Tud. szerint Ankarában a tudják, hogy a Szentszék megbízottja politikai természetű megbeszéléseket is fog olytatni Ankarában. A hadi hírek közül azt emeljük ki, hogy a keleti urógyjji front déli szakaszán Ssebfisztopql_ ellen tervszerű táámdásF'ta* hogy a keresi il is rigaién •-ces-íbS* 'szovjet haderőt, száll.' * Arra és hogy- fi- ■C() ra^. 7*TM0 a németek «íbat-tfo -tarivén mélyen bétörtek a szovjet vonalba, a Távol-Keletről pedig az a hír jön, hogy a japánok nyomása Manila Singapore ellen erősödik, harmadik harctéren. Észak Afrikában nem történt kiemelést érdemlő esmény szánk lefutott jelentések szerit: AsottaTai nyilatkozat Rófia: Az angolszászok világuralomra törekszenek Rómából jelenít az MTI. A Stefani-Iroda írja: Churchill Otavában brutális elbizakodottsággal hangoztatta ennek a háborúnak ridegen faji jellegét, a világ fölött gyakorisodó angolszász főuralom célját. A brit miniszterelnök a koronatartomány részéről tiszteletére rendezett hivatalos banketten kijelentette, hogy a világ felépítése olyan nemzetközi szervezeten fog alapulni, amelynek központjában az angolul beszélő népek állnak. Az angolszász hírverésnek minden demokratikus és szabadságbarát kiszólása eszerint nem egyéb midi porhintés hiszékeny emberek szemébe. Az angol—amerikai háború igazi célja az angolul beszélő népek világuralma. Churchill ottawai nyilatkozata hatálytalanít minden más állítást. Könnyű elképzelni, milyen szomorú sors várna az emberiségre, az öt földrész népeire, ha ez a kalmár faj parancsolna nekik és kormányozná őket, amelynél a szív helyén aranyhalmaz, az agyvelő helyén pedig az elbizakodottság gőze terpeszkedik. Kétesztendő hamisítás, hazugság és félrevezetés után. Íme, az angolai beszélő népek hadicéljait immár leplezés nélkül megváltják vezetőik, akik közben bűnrészesei lettek a bolsevizmusnak és Csang-Kaj-Seknek, szerződéseket kötve velük annak a zsákmánynak megoszlására, amely osztályrészükül jutna, ha terveiket, a világuralmat, korlátlanul elérnék. Aki tehát nem lenne bolsevista, annak az angolszász népekhez kellene tartoznia. Ez Rooseveltnek, Churchillnek és az angolul beszélők más vezetőinek vezéreszméje, hogy határt tűzött volna ki, megígérte, hogy Angliát minden tekintetben megsegíti, amíg Japán, Németország és Olaszország a porondon nem hever. E cél elérése előtt nem lesz kompromisszum. — Az ellenség ereje azonban igyik nagy — ismerte el Churchill — és azt nem szabad csekélybe vennünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár egy pillanatra is ölbe ejtsük kezünket. Ebben a rettenetes háborúban mindenki számára — férfiak és nők számára egyaránt —hely van kijelölve, mindenkinek el kell játszania szerepét benne. Churchill ezután a történelmi tényekkel teljesen ellenkező leírást adott e háború eredetéről, majd Franciaország összeomlásáról beszélt szemére vetve a volt szövetségesnek, hogy a francia kormány, ahelyett hogy Észak-Afrikába ment volna, fegyverszünetet kötött Németországgal és Olaszországgal Franciaország összeomlása után Anglia egészen egyedül volt, most azonban — állította Churchill — napról-napra erősebbé válik. Churchill beszédét a jövőbe vetett tekintettel fejezte be. Azokat az eseményeket — mondotta —, amelyeket a jövő hozni fog, három szakaszra oszthatjuk: 1. Az első szakasz a megerősödés és előkészítés időszaka. Ennek idején heves harcok lesznek és mindent meg kell tennünk, hogy az ellenséggel szemben ellenállást fejtsünk ki, a légi uralmat és a szükséges hajótért megszerezzük, hogy végrehajtható legyen az Egyesült Államok programja Churchill beszéde a kanadai parlamentben Amszterdamból jelenti • Német Távirati Iroda: Churchill miniszterelnök kedden Ottawában a kanadai parlamentben beszédet mondott, amelyben, a brit hírszolgálati iroda szerint, a többi között a következőket jelentette ki: — Kanada mindenkor különleges helyet foglalt el az angol birodalomban és még ma is elfoglalja ezt a különleges helyet az Egyesült Államokkal való barátsága révén. Churchill méltatta Kanada részvételét a háborúban és kifejtette, hogy Kanada a háború elejétől fogva kulcshelyzetet foglalt el. Churchill azután azt állította, hogy Anglia mindent megtett e háború elkerülésére, sőt ebben a tekintetben talán túl messzire is ment. Ebben az összefüggésben Churchill szükségesnek tartotta hallgatóit biztosítani arról, hogy a végleges angol győzelem bizonyos, még ha esztendők múlnak is el addig. Az angol miniszterelnök azután emlékeztetett legutóbbi washingtoni látogatására, ahol Roosevelt anélkül. Ára 12 fillér