Magyar Nemzet, 1942. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-10 / 80. szám

PÉNTEK, 194? ÁPRILIS 10. Az új gyapjúárakról, a zárórarendeletről és az árvízkárokról tárgyalt a minisztertanács A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai Kállay Miklós mi­niszterelnök elnöklete alatt szerdán délután 5 órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács számos kormányzati ügynek, így az új gyapjúáraknak és a záróra-rendelet­nek letárgyalása után behatóan fog­lalkozott az árvíz és belvíz okozta károk helyrehozatalának kérdésével. A minisztertanács a március 15-ig bejelentett és megállapított károk helyrehozatalára 25 millió pengőt biz­tosított és minden intézkedést meg­tett, hogy a munkálatok az össze­omlott házak felépítésére, az elpusz­tult állatállomány pótlására, vetőmag biztosítására és általában az árvíz- és belvízkárosultak megsegítésére hala­déktalanul meginduljanak. Mecsér András, Gál Csaba és még negyvenhárom vádlott bűnügye Nagyszabású bűnper tárgyalását kezdte meg csütörtökön a büntető járásbíróság. Az ügynek negyvenöt vádlottja van, akiket az ügyész az egyesülési szabadsággal elkövetett vétség címén vádolt meg. Az ügy két fővádlottja Mecsér András és Gál Csaba nyilas képviselő. A belügyminiszter 1941 április 30-án feloszlatta a Csaba Kulturális Társadalmi és Sportegyesületet. Me­­csér és Gál a vád szerint a feloszlató határozat ellenére hungarista célok érdekében továbbra is működésben tartották az egyesületet. Titkos egyesületi életet teremtettek. Dr. Sófalvy Károly járásbíró a tár­gyalás elején bejelentette, hogy a képviselőház ez ügyben felfüggesz­tette Gál Csaba mentelmi jogát. Ez­után kihallgatta a vádlottakat sze­mélyi adataikra vonatkozólag. A vád­lottak között van Mecséren és Gálon kívül Borosdi Gyula részvénytársasági főtisztviselő, K­alogh-Kovács László vadásztölténygyári főmérnök, dr. Kő­faragó Jenő egyetemi magántanár, Haidekker Lajos részvénytársasági igazgató, Kövesligethy Miklós, dr. Szentléleky Jenő bankigazgató, dr. Besskó József ny. állategészségügyi­­ főtanácsos, ifj. vitéz Mattyasovszky György bankfőtisztviselő, dr. Bányásy­i Antal, Bulváry Béla főmérnök, dr. Szepessy József bankfőtisztviselő, dr. Iklódy-Szabó Edit, Tamássy Alfrédné, dr. Kazinczy Gábor műszaki főtaná­csos, dr. Darvas István takarékpénz­tári főtisztviselő, Prohn­é Sándor evan­gélikus lelkész és mások. Mecsér András a személyi adatok felvételekor kijelentette, hogy 180.000 pengő vagyona van, jövedelme havi 1000—1500 pengő. Vallomását azzal kezdte, hogy nem érzi magát bűnös­nek. Az elnök ismertette Mecsér rendőrségi vallomását, amely szerint csupán átmenetileg vállalta az egye­sület vezetését. Lazán kezelte az el­nökséget, mert tisztségét átmenetinek tartotta és az egyesületet reményte­len dalárdának. Az egyesület felosz­latásáról a lapokból értesült, de ez nem érdekelte különösebben, nem­­ is ismerte az alapszabályokat. Borosdi Gyula vádlott elmondotta, hogy az egyesület ügyvezetője volt. Tagja volt a hungarista mozgalom­nak, majd a nyilas pártnak. Tagadta, hogy az egyesület politikai célokat követelt volna. Hasonlóképpen tagadta bűnösségét a többi kihallgatott vádlott is. A bíróság a vádlottak kihallgatása után a tárgyalást elnapolta. Művészeti hírek Új Művészek Egyesülete a Szalonban Még csak évtizednyi az L­ME (Új Művészek Egyesülete) élete, de máris kitűnik, mennyire kényes dolog vala­mely művészeti társulásnak az új vagy a fiatal szót felvennie a maga címébe. Mert általános tapasztalat szerint minden művészeti vagy iro­dalmi társulásnak élettani rendje az, hogy­ bármennyire korszerűn újak vagy fiatalok alakították is, a fiata­lok egyénenként megöregednek, ritka kivétellel a haladó kortól el-eh­ara­­doznak (ami éppen nem kárhoztat­­ható, sőt a maguk korához való hű­ség kérdése), társulatukat rendre a maguk barátai-kortársai közül „újít­ják meg“, így e társulások nevében az új, meg a fiatal címszó elég ha­mar anakronizmussá válik. A UME megalakulásakor a még lázas csupa kezdés és keresés forra­­dalmiasságát fejezte ki — ámde ma már hol vagyunk a politikai, társa­dalmi és művészeti, irodalmi forra­dalmaktól világszerte, sőt még Ma­gyarországon is! Bármennyire nem szolgál is általános örömünkre, az életfolyamatok a táplálkozástól, ru­házkodástól kezdve a magán- és közélet minden síkján át a szellemi propagandákig annyira szélsőségesen is fegyelmezettek, az ezt tükröző művészet is (ha korszerű akar lenni) ma és előrelátható korunkban any­­nyira zárt formaszerű, racionális, klasszicizáló, hogy a formabontás, egységnek, zártságnak, rációnak mel­lőzése ma már elavult, vénült el­maradottság. Az UME-ben derekas tehetségű művészek is vannak, de az egyesület egésze egy már letűnt, eny­hítőn szólva, „boldogabb kor“ kar­dalát énekli a mai szigorú, világos, nagyvonalakat kereső kornak és ezen éppen nemhogy segítene (a lírai köteteknél is megszokottan gyanús) a katalógus elébe írt lelkesítő fenn­­költ iskolás szózat A Művészet hi­vatásáról. Hogy néhány kiemelkedőbb nevet is említsünk a katalógus abc-rendje szerint: Andrássy Kurta János három jó bronzszoborral szerepel, Barzó Endrének inkább a pasztelljai elfogad­­hatóbbak, bármennyire nem lényeges volna a festményben maga a termé­szeti tárgy, mégis oda nem tartozó fölöslegesség a nézőt iszonytató arc­­torzulatokkal kikerülhetetlenül eliszo­­nyítania. B. Bélaváry Alice és Fényi (Friml) Géza indokolatlanul teljes sö­tétségbe merült világa. Borbereki Ko­váts Zoltán egyetlen kis fa-szoborműi­­vel szerepel, de az tiszta anyagszerű­­ségű, megnyerő. Deli Antal és Emnőd Aurél metszőn éles, égtelen levegőjű. Egyáltalán jellemzi a kommunizmus­ban tetőző forradalmakat, hogy nem bírnak igazi eget festeni, amint e ki­­állításon is észrevehetjük. Elekfy Jenő rajzban-szinben harmóniákhoz vonzódik. Eősze András és Herényi Jenő pár szoborműve tiszta formájú, világos beszédű. Trank Frigyes csupa erőltetett ziláltság, egységtelen és egész­ségtelen rajzban-szinben egyaránt. Göllner Miklós zavartalan, akvarell­­stílusú. Kántor Andor bágyadt és fá­radt, örömtelen. Klie Zoltánnak leg­jellemzőbb meselelkű­ Tihanyi pince című rajza. Kocsis András Halászok­­szobra a kiállítás fő szoborértéke, többi szobrai kissé túlságosan primi­­tívkednek. K. Rónai Klári — akárcsak célszerűn választott tárgyai is — csupa csipkefinomság, nőiesség. Miháltz Pál­nak mintha legtöbb képe vigasztalanul „beütött“ volna, tárgyától ezütőn el­esett, zavart világtalanság. Paizs Gae­­bel Jenő el nem tudja hitetni keresett ziláltságait. Pécsi Pilch Dezső friss, könnyed, csak nem olajkép-stílusú. Róna Emő rajzban­ szinben tiszta szer­kezetű, üdítő harmónia. Úsváry Béla legtöbb képe bágyadt egyhangúlág, pár gouacht téli képének hókáprázata sikerültebb. A kiállítás díszhelyén Vaszary János alapítónak három ké­sőbbi­ kori jellegzetesebb képét vonul­tatták fel. B. A. Családi Értesítő Fbben a roeatloan megjelenő karlemb­rek díjszabása 9 serié 7-20 pengő, minden további sor 2.40 pengő Karkiss János m. kir. tüzér­százados, Kar­kiss Cornél m. kir. hadbíró-vezérőrnagy és felesége, szül. Telkessy Kamilla fia április 6-án, húsvéthétfőn vezette Debre­cenben oltárhoz Borosjenői Rom­csik Mártát, vitéz dr. Borosjenői Roncsik Jenő, Debrecen város tűzoltófőparancsnoka és felesége, szül. Bother Márta leányát , *--------------------------------------------­ ­— Idegenforgalmi előadások. Chol­­noky Jenő egyetemi tanár „Magyar­­ország idegenforgalmi értékei“ cím­mel április 10-én. K­ér•«**'«■« »•••» 1­ órakor kezdi meg öt előadásból álló előadássorozatát a 111. suogen.For­­galmi Közigazgatási Szaktanfolya­mon, a Műegyetemen. Előadásait foly­tatólagosan, kedden és pénteken, minden este 6 órakor tartja meg. Horváth Jenő egyetemi tanár ugyan­ott „Magyarország történelme kül­földiek számára“ címmel április 17-én, kedden este 7 órakor kezdi m­eg három előadásból álló előadás­sorozatát. Előadásait folytatólagosan, pénteken és kedden, minden este 7 órakor tartja meg. Magyar Nemzet — A sajtó gyakran felületes, gyakran téved, gyakran nélkülözi a jóhiszeműséget! Igaz! De várjon ettől mindig menjek-e a törvény­hozók és törvényvégrehajtók? Beöthy Ákos. ízállás A Duna Aschach—Straden közög árad, máshol apad, Pozsonyig ala­csony, Oroszvártól Paksig közepes, lejjebb magas vízállású. .1 csütörtöki dunai vízállások: Schärding 268, Par­sau 529, Aschach 272, Straden 445, Stein 369, Bécs 377, Pozsony 275, Ko­márom 416, Budapest 377, holnapra 379, Paks 312, Baja 468, Mohács 505, Gombos 606, Palánka 578, Újvidék 5,88. — A Rába Szentgotthárditól 4. — A Dráva Barcsnál mínusz 27, Dráva- Szabolcsnál 126. — A Tisza Tisza­­újlak—Vásárosnamény és Tiszafüred— Zenta között árad, máshol apad, Zá­honyig alacsony, Tokaj-Tiszafüred között közepes, lejjebb magas víz­­állás ig. A csütörtöki tiszai vízállások: Máramarossziget 50, Visk 30, Teke­háza 45, Tiszaújlak 20, Vásárosnamény 184, Tokaj 366, Tiszafüred 386, Szol­nok 488, Cson­grid 526, Szeged 577, holnapra 681, Zenta 607, Kilér 658.­ A Szamos Désnel 73, Szatmárnémeti­nél 190. —­ A Bodrog B­ilrogszerda­­helynél 408. — A '*3/4 Bánrévénél 86. — A Hernád Hidasnémetinél '4. — A Berettyó Margittánál 104. — A Körö­sök Csúcsánál 68, Békésnél 524, Gyo­mánál 556. — A Maros Makónál 207. — A Balaton Siófoknál 111. — A Velencei-tó Agárditól 150. 50—50 m­ alapterületű szüleién- esetleg pincehelyiség ipari célra azonnali beköltözésre ke­restetik. „Kemence" jeligére kiadóba Joó Tibor előadása .Génuában G­énuából jelenti a Stefani-iroda. Joó Tibor, a budapesti Pázmány Pé­ter Tudományegyetem bölcsészeti ka­rának magántanára a génuai fasiszta kultúrintézetben előadást tartott Ma­gyarország történelmi küldetéséről. Az érdekes előadás nagy tetszést aratott. (MTI.) Teljes ülés a Kúrián és a Táblán A Magy. Kir. Kúria dr. Töreky Géza titkos tanácsos elnöklésével csü­törtökön délelőtt teljes ülést tartott, amelyen az újonnan kinevezett kú­riai bírák: dr. Konthy Géza, dr. Muraközi­ Sándor, dr. Bóka Károly, dr. Szaptonczay István és vitéz dr. Kovách Elemér tették le a hivatali esküt. Ugyancsak teljes ülést tartott a budapesti Tábla is dr. Alföldy Dezső elnöklésével, amelynek keretében az újonnan kinevezett ítélőtáblás bírák: dr. Rüdiger Kornél, dr. Gáspár Mó­zes és dr. Eggenhofer Ödön tették le a hivatali esküt. A Tábla teljes ülése elbúcsúzott dr. Németh János táblai tanácselnöktől, aki nyuga­lomba vonult, továbbá dr. Szabó Miklós táblabírótól, akit Nagybánya megyei város polgármesterévé nevez­tek ki. — ítéletek a zsidótörvény meg­szegése miatt. Az elsőfokú rendőr­­bíróságok ítéletei: IV. kerület: Bérczi Antal György 3000 pengő; V. kerület: Glück Miksa 1000, Biró Vilmos 1000, Vágó Jenő 3000 pengő; 17. kerület: Mihály Ottó 5000, Jankovich Ágos­ton és Ágh Endre fejenként tizenöt napi elzárás: Gárdonyi Henrik 2500, dr. Urbanovich Zoltán 1500 pengő; VII. kerület: Friedrieb Gyula 2000, Szegő András és Végh József 1000— 1000 pengő; IX. kerület: Keresztfalvy Miklós 1500 pengő; Újpest: Barta Dezső 5000, Hoffmann László és Bauer Árpád 3000—3000 pengő pénz­­büntetés. Másodfokú ítéletek: Gárdos Géza 4000, dr. Szegő Miklós 1500, Herrmann Miksa 1000 pengő pénz­­büntetés. Szabályozzák a textiláruk készítését és forgalmát A Budapesti Közlöny április 11-i számában miniszterelnöki rendelet jelent meg a textiláruk előállításá­nak és forgalmának szabályozásáról. A rendelet értelmében a közellátás­­ügyi miniszter szabályozhatja és el­lenőrizheti a polgári lakosság ellátá­sára szolgáló textiláruk forgalmát, eloszlását és felhasználását. A köz­­ellátásügyi miniszter az iparügyi mi­niszterrel egyetértve megállapíthatja, hogy a polgári lakosság ellátására milyen fajtájú, minőségű és mennyi­ségű textilárut szabad készíteni. A textiláruk előállításának és forgalmá­nak szabályozásával kapcsolatos te­endők ellátására a közellátásügyi mi­niszter textilközpontot alakíthat. A textilközpont a közeláltásügyi mi­niszter irányítása és felügyelete alatt áll és benne helyet foglalnak az ér­dekelt miniszterek, továbbá a szak­mák kiküldöttei és képviselői. A köz­pont fenntartásának költségeit az ér­dekelt iparosok és kereskedők viselik. (MTI.) Másodszor sem jelent meg ügyének tárgyalásán az izgatással vádolt nyilas képviselő Lili János hajógépész, nyilas kép­viselő ellen a rendőrség elleni gyű­löletre való izgatás címén vádat emelt az ügyészség. Az ötös tanács dr. Héthelyi Ferenc elnöklésével február 12-ére tűzött ki tárgyalást az ügyben, de Lili nem jelent meg, hanem orvosi bizonyítványt küldött, amely szerint influenzás. A bíróság csütörtökre tűzött ki újabb tárgyalást. A vádlott nyilas képviselő ezúttal sem jött el, hanem ismét orvosi bizonyítványt küldött, hogy gyomorbántalmai vannak. Dr. Buzássy Lajos ügyész indítványozta, hogy törvényszéki orvosszakértő viz** gálja meg Lilit és ha azt állapítja meg, hogy indokolatlanul maradt tá­vol, a bíróság rendelje el elővezeté­sét. A bíróság az indítvány szerint határozott és elrendelte a törvény­­széki orvosszakértő kiküldését Tájékoztató válasz a Lölkös Istvánhoz intézett Nomád-levélre Kaptuk a következő levelet: Mélyen tisztelt Főszerkesztő Üld Nagyon lekötelezne, ha olvasói tájékoztatására alábbi levelemet szí­ves volna leközölni. A Magyar Nemzet április 9 i számá­ban Nomád levelet intézett Lölkös Istvánhoz, amelyben egy füzetes regényről mondja el véleményét. A levélben a nem beavatott olvasó megtalálja a regény címét és kiadó­ját, valamint az előállító nyomda és a nyomda felelős vezetőjének ne­vét, csak éppen annak nevét nem, aki a regényt írta. Mélltóztassék el­hinni Főszerkesztő Úr, hogy a nyomda megbecsüli a nyomdafesté­ket és a lap nyilvánossága által szerzett reklámot, de persze különb­séget tud tenni dicsérő és gáncsoló szavak között. A tájékozatlan olvasó sok esetben nem tudja, de Nomád úr nyilván nagyon jól tudja, hogy a nyomda nem válogatja meg aszerint a ki­nyomandó anyagot,, hogy a tartalom a nyomdavezető ízlésének, meggyőző­désének vagy politikai felfogásának megfelel-e, mert ez az író és a kiadó feladata, ma ezenfelül még a cen­zúráé is, a nyomdáé pedig, hogy a rábízott munkát lelkiismeretesen el­végezze. Sajnos, nagyon gyakran találkozunk tájékozatlan olvasóval, nem egyszer halljuk azt a naív kér­dést: „Hát az urak nem olvassák el, amit kinyomnak?“ és hamar kiala­kul a vélemény, mely a kinyomott könyv tartalmáért a felelősséget a nyomdára akarja hárítani. Meg vagyok győződve arról, hogy Nomád úr nem kívánt ilyen követ­keztetést levonni és csak pontosan akarta körülírni a kérdéses füzetet, de a laikus nagyközönség szemében sorai kétségtelenül megbélyegzően hatnak. Megkülönböztetett tisztelettel: Vitéz Bánó Lehel, a Hungária Hírlapnyomda Rt. felelős vezetője Ezt üzeni a szerkesztő B. P. Szerettem. Nem nekünk való. — D. T. J. Búcsúztató 1942. Nem közölhető. — K. K. Magyar vigyázz! Igaza van teljesen, de így nem jelenhetne meg, nem­ is eléggé költészet az elmondása. — F. Gy. Az Arany­labda címűnek talán helyet szoríthatunk. — K. A. Tavaszi bo­gárka. Nem elég jó. — Cz. I. Búcsú­zás. Hosszadalmas, nem eléggé költé­szet. — R. S. I. A­hogy tűrheti.. . igen nagyot markol. Április sikerül­tebb, de ez sem elég zavartalan. — M. J. Vörös métely. Nem költészet. —I­. I. Látomás. Bölcs gondolat, de nem eléggé költemény. — G. S. így mondd neki. Majdnem elég. — Hideg március, öt vers. Nem napilapba ta­lálok. — Királynő volt. Van bennük érték, de több a szóáradás, ma már korszerűtlen a formátlanság. Hírek Romániából Bukarestből jelenti a Bud. Tu­dor Stoenescu tábornok, pénzügyminisz­ter a sajtó képviselői előtt tett nyi­latkozatában ismertette az új állami költségvetést. A pénzügyminiszter vázolta a nehéz körülményeket, majd kijelentette, hogy a költségve­tés az állami vállalatokkal együtt 212,7, az állami vállalatok nélkül pe­dig közel 150 milliárd lejt ér el. Eb­­ből az összegből­­13 miliárd esik a normális költségvetési keretre, több mint 90 milliárd a háborús kiadá­­sokra, a többi beruházási és terme­­lési költségekre, valamint a múlt költségvetésből fennmaradt fedezet* len tételekre. ♦ Bukarestből jelenti a Bud. Tud.? A miniszterelnökség a következő köz* leményt bocsátotta ki: Több elítéltet saját kérésére a frontra küldtek, hogy cselekedeteiket itteni viselkedé­­sükkel tegyék jóvá. A fronton har* coló egységek azonban kérték, hogy ne keverjék őket össze az ilyen bű­­nözőkkel, ezért az elítélteket külön osztagokban szervezik meg és ha majd rehabilitálták magukat tetteik­­kel, rendes egységeikhez kerülnek. HALÁLOZÁS Id. Dániel Áron kisbirtokos, taka­­rékpénztári igazgató, volt vármegy­ei törvényhatósági bizottsági tag, egy* házközségi főgondnok Szentegyházas* faluban (Udvarhely megye), 76 éves korában hosszas szenvedés után meg­halt. Az elhunytban dr. Dániel Áron, az Országos Magyar Sajtókamara fő­ügyésze édesapját gyászolja. Aknaszlatinai György Lajos oki. mérnök, ny. miniszteri osztálytaná­­csos, a Délvidék megszállása előtt az újvidéki folyammérnöki hivatal utolsó magyar főnöke, április 7-én Csillag­hegyen elhunyt. Dr. Álgyai,Pál ál­lamtitkár és dr. Osztroluczky Gyula közigazgatási bíró az elhúnytban apósukat gyászolják. Harsády József ny. postaellenőr életének 64. évében elhúnyt. Szom­bat délután három órakor temetik a farkasréti temető h­alottasházából a református egyház szertartása sze­rint. Szilvásy János tanügyi főtanácsos, a II. ker. állami Toldy-gimnázium igazgatója április 8-án váratlanul elhunyt. Temetése szombaton, április 11-én délelőtt 11 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából. Farkaslaki Dimény Mózes nyug. postafőigazgató, a grenoblei tudo­mányegyetem levelező tagja, a ma­gyarországi unitárius egyházközség felügyelő gondnoka, a „Hargita­­váralja“ jelképes székelyközség meg­szervezője és tb. fölírája, a magyar rádiójog megalkotója április 3-án elhunyt. Temetése április 11-én, szombaton délután 4 órakor lesz a farkasréti temetőben. Dr. Ungár Adolf temesvári ügyvéd, a volt magyar párt egykori ügy­vezető elnöke 64 éves korában, szív­­szélhüdésben meghalt. Ungár Adolfot húsvét vasárnapján délután temet­ték el. Mészáros Győző, a Központi Cent­ral kávéház tulajdonosa, a Budapesti Kávésok Ipartestülete örökös dísz­­elnöke meghalt. 7

Next