Magyar Nemzet, 1943. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-02 / 26. szám

ti évfolyam, 26. szánt Szerffl, 1943 febru­ár 2. ELŐFIZETÉS! ÁRA 1 ÉVRE 46.40 P, FÉLÉVRE 23.20 P, NEGYEDÉVRE 11.60 P. 1 HÓNAPRA 4 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 16 FILL., VASÁRNAP 30 FILL. Alapította PETHŐ SÁNDOR' ?/v­ SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VL, ARADI­ UTCA 1 " ,A TELEFON: 128-428*. KIADÓHIVATAL, BUDAPE­ST., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 65. TELEFON. Mussolini: A döntés azé, aki negyedó­val tovább tud kitartani az ellenségnél «.Sohasem fogunk engedni mindaddig, míg képesek leszünk arra, hogy harci fegyvert tartsunk a kezünkben* — Hitler tehermentesítette Raeder admirálist napi munkájától és a haditengerészet főparancsnokává Dönitz tenger­nagyot nevezte ki —­ Cavallero tábornagyot felmentették, Ambrosio tábornok lett az olasz nagyvezérkar főnöke A Donce arcvonalán és Voronezstől délnyugatra a súlyos harcok még tartanak — Nyugat-Tripolitániában Montgomery hevesen támadja Rommel utóvédeit — Tunéziában a tengely részéről eddig elfoglalt állásokért folynak a harcok . Az európai sajtóban nagy he­lyet foglal el a nemzeti szocia­lizmus tízéves évfordulója ün­nepségei során elhangzott be­szédeknek ismertetése. A német sajtó különösen Hitler kiáltvá­nyával foglalkozik bőven. A külpolitikai hírek között legfel­tűnőbb a vichyi milícia felállí­tása. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk arról is, hogy Észak-Afrikában a belpolitikai helyzet bár egy lépéssel sem fejlődött tovább, a körülötte zajló viták fokozódtak. Hitler kiáltványa Mint ismeretes, Hitler a tíz­éves évforduló alkalmából a német néphez nem intézett sze­mélyesen beszédet, hanem kiált­ványt juttatott el hozzá, amel­­yet Göbbels propagandaügyi miniszter olvasott fel. Göbbels miniszter megemlítette, hogy a Führer a háború irányítása miatt állandóan a főhadiszállá­son tartózkodik s ezért az ün­nepségeken sem jelenhet meg. A Führer inkább a nem­zeti szocialista mozgalom múlt­jával és jelentőségével foglalko­zott. Hangsúlyozta a maga szi­lárd eltökéltségét a háború győ­zelmes befejezésére és elisme­réssel emlékezett meg a német népről, amely magától értető­dően vállalja az áldozatokat és a küzdelmeket.­A Berliner Börsenzeitung kiemeli, mennyire kézzelfogha­tóan mutatt­a meg a Führer a német népnek, hogy a leg­teljesebb áldozatkészséget kell tanúsítania, ha népi és bi­rodalmi létét megőrizni akarja. Az összes német lapok hang­súlyozzák, hogy Németország küzdelmének világjelentőségét a bolsevizm­us elleni fellépésben kell látni. A Berliner Lokal­anzeiger rámutat arra, hogy a bolseviz­mus mind újabb töme­geket űzött az ellenállás egye­düli fészke ellen, N­metország ellen. Az olasz sajtó is vezető helyen foglalkozik a Führer kiáltvá­nyával. A Stefani-iroda így ír: — A szteppék barbárságát le kell győzni. A Führer kihirdeti a germánság ezirányú harci el­szántságát, állhatatosságát, ál­dozatkészségét. Az olasz nép a legvégsőkig a németek oldalán áll. A Mar­t­ar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó Hitler Adolf biro­dalmi kancellárhoz a nemzeti szo­cialista hatalomátvétel tizedik évfor­dulója alkalmából a következő táv­iratot intézte: „A hatalomátvétel tizedik évfor­dulója alkalmából őszinte szükségét érzem, hogy Excellenciádnak leg­­szívélyesebb jókivánataimat fejez­zem ki. A nemzeti szocializmus ura­­lom­ra jutása évfordulója alkal­mából Európa-szerte elhangzott hozzászólásokból és rokonszenv­­nyilatkozatokból Quisling norvég miniszterelnök ezeket mondja: „Führer! Tíz évvel ezelőtt kezdte meg ön nagy munkáját, hogy az igazi szocializmust megvalósítsa és a Német Biro­dalmat békés építő munkával boldogabb jövő felé vezesse. A német győzelembe vetett rendít­­hetetlen hitler, amely győzelem az egyetlen előfeltétele az ösz­­szes európai népek boldogabb jövőjének, önnel, a germánok vezérével együtt, tudatában va­gyok annak, hogy Norvégia sorsa elválaszthatatlanul egybe­forrt Nagynémetország sorsá­val. A gigászi küzdelem Nor­végiát a birodalom oldalán ta­lálja.“ A vichyi kormány milíciá­ja A legérdekesebb hírek ezúttal francia oldalról jöttek. Különös figyelmet érdemel az a körül­mény, hogy Vichy milíciát állí­tott fel. Ismeretes, hogy néhány hét­tel ezelőtt feloszlatták a Légion Tricolore nevű szervezetet, amely a bolsevizm­us ellen há­borúba menni kész francia ön­kéntesek toborzására alakult. A jelenleg fölállított milícia azon­ban nem tekinthető e szervezet folytatásának. Tudvalevő, hogy Lovai a múlt héten Párizsban illetékes német körökkel tárgyalt. Szom­baton Vichyben minisztertanács volt s itt Laval beszámolt pá­rizsi tárgyalásairól és bejelen­tette, hogy a vichyi kormány milíciát állít föl. A Német Távirati Iroda vi­chyi jelentése részletesen beszá­mol ez alakulatról. E szerint Azok az egyedülálló történelmi tel­jesítmények, amelyeket a Német Birodalom Excellenciáit vezetése alatt véghezvitt, a legőszintébb csodálattal töltenek el és csak megerősítik szi­lárd bizalmamat, hogy Németország az európai művelődés megmentéséért folyó jelenlegi harcot győzelmesen állja meg. Ebben a szellemben köszöntjü­k a a milícia „hatásos eszköz lesz a belső rend fenntartására“. „A m­aid­a keretén bébit — így szól a Német Távirati Iroda vichyi jelentése — egy elit had­testet fognak felállítani, ame­lyet Darnand frank gárdának nevezett. Ez lesz az előfeltétele annak, hogy immár minden akadályt félre lehet tolni, amely útjába állott a nemzeti meg­újulásnak. Feladata nemcsak az új állam alátámasztása lesz, hanem az állam belső rendjé­nek biztosítása, az ellenséges propaganda elnyomása és az államellenes tevékenység veze­tőinek felkutatása. Ezzel egy­ben az is feladata lesz, hogy megakadályozzon minden kor­mányellenes tevékenységet.“ Ez érdekes eseményről Laval maga is nyilatkozott. Megemlí­tette, hogy a milicia tagjává csak önkéntes jelentkezés alap­ján válhatik valaki. „A milicia ma még kisebbségben van — mondotta Laval az MTI vichyi jelentése szerint —, de minő­sége fontosabb a tömegnél.“ Laval bejelentette azt is, hogy a milícia mindenütt végre fogja hajtani a tisztogató műveleteket és hozzátette, hogy „Francia­­országnak teljesen Németország oldalán van a helye, ha a bol­sevista veszélyt el akarja ke­rülni“. Észak-Afrika Az Észak-Afrika körüli viták tovább­­tartanak. Angol részről még mindig egyre támadják azt a szellemet, amelyet Giraud kormányzása képvisel. Az NST- nek Londonból keltezett jelen­tése beszámol arról, hogy a Daily Express algíri tudósítója elmondta, hogy az angolszász partraszállás után letartóztatott elemekből eddig mindössze csak két személyt bocsátottak szaka­mai történelmi napon Exeellenciádat és a szövetséges német népet.“ A Führer választáv Irata a követ­kezőképpen hangzik: „A nemzeti szocialista hatalom­átvétel tizedik évfordulójának alkal­mából táviratilag kifejezett baráti jókivánataiért szívélyes köszü­netemet és őszinte üdvözletemet nyilvánítom­. Hitler Adolf:A­flon. A többi letartóztatott Al­gírtól mintegy száz mérföldre nyert elhelyezést egy internáló­­táborban, jóllehet, a partraszál­lás alkalmával hathatós segítsé­get nyújtottak az angolszász csapatoknak. „Murphy ame­rikai követ — így szól tovább az NST jelentése — és Mac­Millan nevű angol kollégája sze­mélyesen tiltakoztak Giraudnál, anélkül azonban, hogy tiltako­zásukat siker koronázta volna. Giraud tábornok ugyanis azon a nézeten van, hogy a francia haderő egységesítése érdeké­ben elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy saját útjain járjon és ilyen körülmények között poli­tikai meggondolásokat nem ve­het tekintetbe. Több oldalról angolszász ré­szen helytelennek tartják, hogy Észak-Afrikában Pétain-barát elemek viszik a hangot. Az NST stockholmi jelentése szerint ezt az angol alsóházban is szóvá akarják tenni. Ugyanis az a helyzet, hogy míg azok az angolszász tényezők, akik elé­gedetlenek az északafrikai vi­szonyokkal, magát az ott érvé­nyesülő belpolitikai szellemet teszik kifogás tárgyává, addig, mint erről az NST stockholmi tudósítóin beszámol, de Gaulle és Giraud vitája egyre inkább a legitimitás kérdése, azaz akörül éleződik ki, hogy melyiküknek van törvényes joga e francia te­rületen kormányozni. A Göteborgs Handels Tid Hin­gen londoni tudósítója, mint ezt az NST jelentése elmondja, úgy ismerteti a helyzetet, hogy mind de Gaulle, mind pedig Giraud törvényes vezetőnek tartják magukat Észak-Afrikában. „De Gaulle azt állítja — így szól ez a jelentés —­, hogy ő az egyet­len képviselője a harmadik köz­társaságnak, Giraud viszont ha­talmi igényét onnan származ­tatja, hogy Pétaint a harmadik köztársaság kamarája és szenád­­usa ruházta fel a hatalmi jo­­gokkal, a francia állam tekintéé­lyét tehát Pétain képviseli. Mi­­vel azonban Pétain jelenleg nem gyakorolhatja hatalmát, az ál­tala kinevezett északafrikai ha­tóságok jogosultak arra, hogy a­ további intézkedésig a kormány­hatalmat gyakorolják. Giraud ezt a felfogását Murphy és MacMillan előtt is világosan ki­fejtette.“ Egy másik NST -jelentés ugyan ezzel a kérdéssel kapcsolatban beszámol arról, hogy a marokkói és algíri kinevezések szinte kivé­tel nélkül közismert Pétain­­hívekre vonatkoztak. Az algíri és marokkói degaulicisták vagy­ egyéb Vichyvel szemben álló té­nyezők csak a legnagyobb ne­hézségek árán vagy pedig egy­általán nem képesek maguknak­ pozíciót szerezni Giraud Észak- Afrikájában. Giraud tehát szemmel látha­tólag kitart amellett az állás­pont mellett, hogy ő Pétain marsall személyét és szellemét képviseli. Angol tényezők részéről a helyzet tisztázását továbbra is erélyesen követelik. E tényezők a „legitimitás“ kérdését úgy­ szeretnék elintézni, hogy Észak- Afrikában francia kormány fel­­állítását sürgetik. E tényezők­ szerint Giraud éppen úgy, mint Pétain, nem származtathatják jo­gaikat a harmadik köztársaság­tól, mert hiszen azt a tényt, hogy a francia parlament Pé-­­taint kinevezte és jogokat ruhá­zott rá, az egy kivételes helyzet­nek, a fegyverszüneti egyez­ménynek következménye volt- Amerikai részről azonban, mint ismeretes, ellenzik egy párt­­rendszeren alapuló kormány fel­állítását Észak-Afrikában, mert úgy vélik, hogy a franciák je­lenleg nincsenek abban a hely­zetben, hogy a jövő kormány­formájáról döntsenek. Angolszász oldalról több aprós hír érkezett. Így mindenekelőtt meg kell említenünk Hitler ki­áltványának amerikai visszhang­ját. Az NST newyorki jelentése szerint ,­a lapok nagy figyelmet szentelnek azoknak a kitételek­nek, amelyek hangsúlyozzák Németország védő szerepét Európában a bolsevizmussal A kormányzó és Hitler táviratváltása Ára 16 fillér

Next