Magyar Nemzet, 1943. április (6. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-01 / 73. szám
JPI. évfolyam, 73. szám ■ . . Csütörtök, 1943 április T, mm Ntmzr. Előfizetési ára 1 évre 46 pengő 40 fillér. Egyes Alapította Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület, Aradi utca 10. Szám ára hétköznap 16 fillér, vasárnap 30 fillér. 1) T T N A C X MT Tfc V» Telefonszám: 128-428*. Kiadóhivatal, Budapest, VT. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. I* L 1 H U 19 A Jl U U K kerület, Vilmos császár út 65. Telefonszáma: 126-726* A Wilhelmstrassen Roospell-Sztálin-találkozót várnak Roosevelt: Az elmúlt világháború váratlanul ért véget és a béke meglepetésszerűen jött Újabb, Moszkvából irányított gyilkosság a cseh védnökségben —« Fank: Csak a háború tartamára zárják be az fszieteket —* Brazil expedíciós hadtest indul a tengerentúlra — Az olasz mozgósítást új törvénnyel szabályozták Washingtonban április végén nemzetközi értekezlet lesz a szovjet részvételével Az Ilmen-tótól délre a németek támadással rövidítették meg arcvonalukat — Tunéziában az angolszászok továbbra is hevesen támadnak . A tengely csapatai szívós ellenállást fejtettek ki, miután Gabest és El Hammát kiürítették Az érdeklődés előterében a tuniszi csata eseményei állanak. Rámutatnak német részről az arcvonal megrövidítésére irányuló mozdulatok jelentőségére, amelyet nem rögtönzötteknek, hanem tervszerűeknek mondanak és amelyet, mint a jelentések ezt megállapítják, német részről már „hosszú ideje előkészítettek“. E harcok fontosságát egyébként minden oldalról aláhúzzák s ha német részről reálisan nézik az eseményeket, brit részről is kénytelenek elismerni, hogy „az angolszászok még korántsem oldották meg a feladatot, amely Tunéziában vár reájuk“. A washingtoni megbeszélések Hír érkezett arról, hogy awashingtoni tárgyalások befejezésével Roosevelt e megbeszélésekről sajtóértekezleten nyilatkozatot adott. Az NST washingtoni jelentése szerint Roosevelt kijelentette, hogy sor került „valamennyi folyó katonai és politikai természetű kérdésre, azokra, amelyekre a jelen helyzetre és azokra is, amelyek a jövőre vonatkoznak. A tárgyalások előterében nemcsak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia álltak, hanem a szovjetunió és Kína, valamint egy-két délamerikai köztársaság is“. Roosevelt végül bejelentette, az NST szerint, hogy a szovjetunióval folytatni fogják az Edennel együtt felvetett kérdések megbeszélését és hogy erre már a legközelebbi jövőben sor kerül. Hogy a szovjetunióval ezek a megbeszélések mire fognak vonatkozni, arra legfeljebb csak következtetni lehet. A hozzánk érkezett jelentések szerint (az NST jelentéséből idézzük) „Moszkva" elfogadta az Egyesült Államoknak azt az indítványát, hogy az angolszász és szövetséges nemzetek tartsanak értekezletet a háború utáni idők élelmezési kérdései tárgyában és hogy erre az értekezletre a szovjetúnió is küldje el képviselőjét“. Hír szerint ezt az élelmezésügyi kérdésekről szóló értekezletet április végén fogják megtartani. Az értekezletre különben a USA harmincnyolc nemzetet hívott meg. Kis államok Az MTI egyik jelentése beszámol arról, hogy Londonban a sajtókonferencián dezavuálták a Times-nak a kis államokra vonatkozó ismeretes kijelentéseit. A jelentést lapunk más helyén közöljük, itt csak kiemeljük a sajtóértekezleten elhangzott azt a megállapítást, amely szerint a Times állásfoglalása nem tekinthető az angol kormány hivatalos álláspontjának és amely szerint Eden külügyminiszter maga is így nyilatkozott. Ismeretes, hogy maguknak az emigráns kormányoknak részéről is érkezett tiltakozás bizonyos kis államokra vonatkozó kitételek ellen. Az Interinf. stockholmi jelentése szerint Sirkorski, a Londonban élő lengyel emigránsok vezetője, a következő kijelentést tette: " Ha a mostani háború befejezése után jogiankat nem tartják tiszteletben és nem veszik figyelembe a szabadság ügyéért sok időn át hozott odaadó áldozatainkat, a lengyelek mind az utolsó emberig, bármilyen politikai felfogást vagy vallási meggyőződést követnek, ellene szegülnek minden olyan követelésnek, amely nemzetünk szuverenitása és integritása ellen irányul, tekintet nélkül arra, hogy hol támasztják ezeket a követeléseket. A kérdéssel a svájci sajtó is sokat foglalkozik. A bázeli National Zeitung egyik legutóbbi számában vezércikk jelent meg „Helyünk a nap alatt“ címmel. E cikkben a lap kifejti álláspontját Churchill-nek azzal a kijelentésével szemben, amely szerint a háború utáni úgynevezett európai tanácsban a kisállamok csupán csoportosan vehetnének részt. A svájci lap e kijelentésről a többi között ezeket írja: „ Ha Churchill azt akarja, hogy a jövőben a népek közösségében a kis államok csak csoportosan juthassanak szóhoz a nagyhatalmak mellett, akkor egy ilyen elrendezés bizonyos körülmények között ellentétben áll egyéb általános jószándékokkal ... Mi svájciak nem lennénk hajlandók bármilyen hierarchikus szervezetnek föláldozni függetlenségünket. Nekünk vannak föderációs tapasztalataink s ezek másféle elképzelésekről győznek meg minket egy élet- és fejlődésképes népközösségre vonatkozóan. A lap ezután rámutat, hogy csakis az egyenlő elbánás elvét helyesli, akár kis államról van szó, akár nagyról. Ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a svájci szövetségi tanácsban egyformán van szava a legkisebb svájci kantonnak és a legnagyobbnak is. A lap kijelenti, hogy Svájc részéről helytelenítenek minden olyan föderációt, amelybe a különböző államokat erőszakkal akarnák bekényszeríteni. Minden föderációnak organikusan kell kiépülnie. A lap ezután így ír: — Sohasem szabad fölülről elrendelni, hogy a kis államok egy európai szervezetben jogokat csak mint a kis államok csoportjának egyik tagja kaphat. Ilyen felfogásnak Svájc ugyanolyan világosan ellenszegülne, mint ahogy a holland Van Kleffens is elleneszegült.... Mint egyenlően követeljük helyünket a nap alatt. — Kötelességünk saját országunk iránt, hogy egy jobb európai közösségnek gondolatát minden eszközzel támogassuk. Azonban egyúttal az is kötelességünk, hogy egy jottányival se térjünk el fegyveres semlegességünktől. India Az Indiáról kiadott angol Fehér-könyv — amelyet a Magyar Nemzet tegnapi számában ismertettünk — vitát indított meg Angliában az indiai kérdésről. Az angol alsóházban általában támadták Gandhit. A vitát Amery, az indiai ügyek minisztere nyitotta meg, aki nyilatkozatot tett a brit kormány indiai politikájáról. Az MTI amszterdami jelentése szerint Amery a pánindiai kongresszuspártot azzal vádolta, hogy az angolokat „erőszakkal próbálja kidobni Indiából“. A jelentés szerint a miniszter kijelentette, hogy kezdeményezés történt, hogy „a brit kormánynak a hinduk kívánsága iránti megértő magatartása révén ismét megindítsák a brit—hindu tárgyalásokat. Az elmúlt idők tapasztalatai azonban — így folytatódik a jelentés — azt mutatják, hogy a brit kormány minden előzékenységét ismét a gyengeség jelének tekintették. A hindu nép dolga tehát, hogy új eszközöket és utakat találjon, hogy a zsákutcába jutott megbeszéléseket ismét megindítsák. A felelősség átruházása a hindu népre nem jöhet szóba mindaddig, amíg az ellenség India kapuinál áll“ — így fejeződik be a jelentés Amery nyilatkozatáról. Attlee helyettes miniszterelnök is felszólalt az indiai sutában. Az MTI amszterdami jelentése szerint úgy vélekedett, hogy „Gandhi cselekedetei teljesen ellentétben állanak a demokratikus felfogással“. Attlee e jelentés szerint még azt is kijelentette, hogy nem kíván „diktátorokat“, akik közé egyébként „Gandhi, a híres szent“ is tartozik. Rámutatott azonban, hogy az az alkotmány, amely a kis angol sziget számára jó, nem lehet ugyanolyan jó a hindu birodalomnak. A nehézség — mondotta — abban van, hogy az indiai politikusok ezt nem akarják elismerni. Végül Attlee kijelentette, az MTI jelentése szerint, hogy „meg van győződve arról, hogy a demokrácia igazi alakja az angol“. Végül azt a nézetét fejezte ki, hogy az indiai politikai pártoknak vissza kell térni a liberális hagyományokhoz. Ára 16 fillér Páneurópai konferencia Stockholmból jelentik. A Dagens Nyhetet jelenti New Yorkból. A nagy páneurópai konferencia, amelyet általában az eljövendő békekonferencia főpróbájának tekintenek, júniusban folytatni fogja tárgyalásait. Az eddigi megbeszéléseken hét pontban törekedtek megegyezésre: 1. Tartós békét csak a négy nagyhatalomnak, Oroszországnak, Nagy-Britanniának, Amerikának és Kínának teljes egyetértésével lehet biztosítani. 2. Az eljövendő határmegvonásoknak Európában igazságosaknak kell lenniük. 3. önkényes és kényszerítő módon keresztülvitt áttelepítéseket nem szabad megengedni. 4. Pontosan követni kell az Atlanti Charta előírásainak szellemét és szavait. 5. Meg kell valósítani egy európai összefogást, mint ahogy azt Churchill kifejtette. 6. Az árucsere egyszerűsítésére új vámrendszert kell bevezetni. 7. A béke biztosítására világszövetséget kell szervezni, amely magában foglalja az összes nemzeteket. Az európai államszövetség testületileg csatlakozzék ehhez a világszövetséghez.