Magyar Nemzet, 1944. február (7. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
TIT. évfolyam, 25. szám Kedd, 1944 fofrrnSr I» Előfizetési ára egy hónapra 5 pengő 60 fillér. Egyes szám ára hétköznap 20 fillér, vasárnap 40 fillér. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Alapította PETHŐ SÁNDOR Szerkesztőség: Budapest, V. kerület. Aradi utca Ifll Telefonszám: 128-428*. Kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Vilmos császár út 65. Telefonszám: 126-726* Véget ért a bolgár országgyűlés kétnapos ülésszaka Hitler beszédet mondott a hatalom átvételének tizenegyedik évfordulóján — Hitler: „Ebben a harcban csak egyetlen győztes lehet. Míg a sovjet—lengyel konfliktus elsimítására irányuló angolszász közvetítő tárgyalások a nyilvánosság kizárásával folynak és csak néha szivárog ki egy-egy hír a megbeszélések pillanatnyi állásáról, addig az angolszász nyilvánosság legteljesebb bevonásával folyik tovább az a politikai nyomás, melyet az angol és amerikai kormányok az utóbbi időben Spanyolország irányában kezdtek kifejteni. Az a hangnem, amelyet az angolszász sajtó Spanyolországgal szemben megüt és azok a drasztikus intézkedések, melyeket a londoni és washingtoni kormányok Spanyolországgal szemben foganatosítottak, joggal vetik fel azt a kérdést,hogy London és Washington tulajdonképpen mit is akar Francánál elérni? Az amerikai lapok egy része Argentina esetével hasonlítja össze Spanyolország helyzetét. Az Evening Star szerint Spanyolország és Argentina technikailag semlegesek Ugyan, de gyakorlatilag semlegességük a tengelyállamoknak kedvez. Eljött az ideje, hogy mindkét államnak értésére adják a szövetségesek álláspontját, hogy ezek a kétes semlegesek megszüntessék a tengely támogatását. Az Associated Press azt írja, hogy az olajszállítások felfüggesztésén kívül még más drasztikus lépések állnak küszöbön Spanyolországgal szemben. Majd annak a véleményének ad kifejezést, hogy az amerikai külügyminisztérium szakított békepolitikájával Spanyolország irányában és elképzelhetetlen, hogy ahhoz visszatérjen. Az Egyesült Államok katonai ereje olyan fokot ért el, amely lehetővé teszi a szilárd fellépést. Az Evening Standard diplomáciai munkatársa szerint közvetlenül várhatók Anglia gazdasági természetű intézkedései Spanyolország ellen. Ez azt jelenti, hogy a brit birodalom mindennemű búza- és szénszállítását megszünteti Spanyolország részére. Az olajszállítások megszüntetésével kapcsolatban a brit hírszolgálat azt írja, hogy az olajszállítások beszüntetését az Egyesült Államok rendelték el ugyan, de az intézkedés eredetileg angol kezdeményezésre vezethető vissza. • Ezzel az intézkedéssel kiemelték, mondja a jelentés, mily teljes az egyetértés London és Washington között Spanyolországgal szemben követendő közös politikájukban. Jordana külügyminiszter legutóbbi, a spanyol semlegességről szóló nyilatkozatával behatóan foglalkozik a portugál sajtó. A Voz című lisszaboni lap igen nagy jelentőséget tulajdonít a spanyol külügyminiszter ismételt kijelentésének, amely szerint Spanyolország semleges állam és semlegességét meg is fogja védelmezni. A lap azt írja, hogy Spanyolország minden külföldi erőfeszítéssel szemben kíméletlenül meg fogja védelmezni határait. Remélhetőleg azonban mégis csak sikerülni fog megóvni a békét Európának ebben az utolsó békés sarkában, annak ellenére, hogy minden erőfeszítés megtörténik az ellenkező irányban. Az utóbbi napokban a német sajtó is behatóan foglalkozik a Spanyolország elleni angolszász idegháborúval. Az Europapress diplomáciai tudósítója azt írja, hogy most már nemcsak a semlegesek, hanem az összes európai diplomáciai körök mind nagyobb figyelmet szentelnek a Spanyolországgal szemben életbe léptetett angolszász rendszabályoknak, amelyek a létfontosságú nyersanyagok zárolására irányulnak. Német körökben — mondja a tudósító -,- különösen az a nyíltság kelt feltűnést, amellyel az angolszász sajtó kihangsúlyozza a rendszabályok tisztán hatalompolitikai jellegét. Itt kell megemlítenünk, hogy Alba herceg, Spanyolország londoni nagykövete, akinek madridi utazásáról a spanyol—angol feszültséggel kapcsolatban már régebben beszéltek, Lisszabonba érkezett, majd onnan tovább utazott Madridba, hogy a spanyol—angol viszony alakulásáról megbeszélést folytasson Franco tábornokkal és a spanyol kormánnyal. Az angolszászok és a szovjetunió A lengyel—szovjet konfliktust s ezzel kapcsolatban az angolszász—szovjet viszony alakulását elsősorban semleges politikai körök és a semleges sajtó kíséri rendkívüli figyelemmel A Basler Nachrichten foglalkozik az angolszász—szovjet kapcsolatokkal s megemlékezik arról, hogy Churchill miniszterelnök már régebben jelzett parlamenti beszámolóját elhalasztották s ezt az elhalasztást az angolszász—szovjet viszony jelenlegi állásával hozza összefüggésbe. Megállapítja azonban, hogy a mai helyzetben a beszéd elhalasztása látszik a legjobb megoldásnak. Tagadhatatlan — mondja a lap —, hogy a szovjet európai politikája legalább is úgy, ahogy ez most megnyilvánul, összeegyeztethetetlen az Atlanti Chartával. Beszélni erről azonban nem szabad. Az angol—amerikai egyezmény szövege ellentétben van Moszkvának Lengyelország, Finnország és a balti államokkal szemben hangoztatott követeléseivel. A szovjet saját határai előtt akár szép szóval, akár erőszakkal, csatlós államok védőövezetét szeretné megteremteni. A szovjetnek nincsen ingére egy dunai államszövetség terve, ha az a legkisebb mértékben is, akár gazdasági vonatkozásban emlékeztetne a régi monarchiára. Pedig a gazdasági érdekközösség lenne az egyetlen eszköz, amely ezeket a közép és kis államokat összefoglalhatná és függetleníthetné. Szovjet-Oroszország azonban nem tartja kívánatosnak, hogy szabad gazdasági tömb alakuljon ki határai előtt, már csak azért sem, mert háborús károsodásainak pótlására annyi ipari termelési lehetőséget kell magához ragadnia, amennyit csak tud. Ez az irányzat nyilvánul meg abban is, hogy az oroszok a keleti német területeket eddig még nem bombázták. A szovjetnek azonban be kell majd látnia, hogy Európa ellenállást fejt ki azok ellen a törekvések ellen, amelyek egy nagyhatalom uralma alatt akarják összefogni. Vitával azonban az angolszászok aligha tudnak Sztálin tervein és céljain változtatni. Előbb érnének el sikert a tényekkel és pedig az angolszászok eredményes és fölényes szárazföldi inváziójával. Talán itt kell keresni Edennek az alsóház előtt tett titokzatos utalásának nyitját, amely szerint az angol miniszterelnök beszédének időpontja „más eseményektől“ függ. A lengyel—szovjet viszony alakulására vonatkozóan a Svájci Távirati Iroda azt jelenti Londonból, hogy lengyel körök az orosz jegyzékre adott nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy nemcsak lengyel—orosz, hanem szövetségesközi—orosz kérdésről van szó. Londoni lengyel körök nagy megelégedéssel vették tudomásul Eden január 26-i alsóházi nyilatkozatát. Ez a legjobb válasz bizonyos körök érvelésére, amelyek azt állítják, hogy az angol és amerikai kormányok nyomást fejtenek ki a lengyel kormányra. A Svájci Távirati Iroda jelentése szerint londoni lengyel körökben azt is kijelentették, hogy nem tervezik a lengyel kormány átalakítását és hogy valószínű, hogy a lengyel kormány nem foglal állást arra a szovjet közlésre, amely a katyni kérdésben végzett kutatásokról szól. A török külpolitika Szadak képviselő, az ismert török közíró az Aksam című lapban vezető helyen foglalkozik Törökország jelenlegi külpolitikájával. Szadak a többi között a következőket írja: „Nem lehet azt várni, hogy olyan ország, mint Törökország, amelynek sem nyílt, sem titkos törekvései nincsenek, határain túl belevesse magát a háborúba, csak azért, mert a háború közelebb jött hozzá vagy mert egyik vagy másik fél győzelme valószínűbbnek látszik. A háború kezdete óta a török politika egyetlen célja az ország védelme volt és Törökország ennek megfelelően alakította szövetségeit és barátságait. Már számtalanszor kifejtettük azokat az előnyöket, amelyek a török semlegességből a szövetségesekre háramlottak s most arra a kérdésre akarunk válaszolni, hogy vájjon végleg elhárult-e az a veszély, hogy Törökország belesodródik a háborúba. Ilyen illúziónak átengedni magunkat dőreség volna és mindaddig, míg a háború véget nem ér, számolnunk kell annak lehetőségével, hogy abba Törökország is belesodródik." Majd kifejti Szadak, hogy Törökország nem óhajt részt venni a békeértekezleten, hogy osztozzék a zsákmányban. Törökország nem fél a háborútól és azon a napon, amikor ezt szerződésbeli kötelezettségei és érdekei megkívánják, nem fog habozni fegyverhez nyúlni. Ehhez azonban nemcsak az szükséges, hogy a török nép meg legyen győződve, hogy a hadbalépés szükségességének időpontja elérkezett, hanem az is, hogy mások teljesítsék azokat az anyagi és erkölcsi előfeltételeket, amelyeket velünk szemben vállaltak. Az olasz ellenzéki pártok határozata Semleges politikai köröknek azt a véleményét, hogy a szövetségeseknél katonai sikereik arányában fokozódnak azok a politikai nehézségek, melyekkel a szövetségesek a katonai helyzet alakulása következtében szemközt találják magukat, igazolni látszik az olasz ellenzéki pártoknak bari kongreszszusán hozott határozata, mely nem valószínű, hogy kellemesen érintené a királyhű Badopío-kormánnyal együttműködő angolszászokat. A bari kongresszus, amelyen a liberális párt, a kereszténydemokrata párt, az akciópárt, a szocialisták és a kommunisták vettek részt, az olasz királykérdéssel kapcsolatban egyhangú határozatot hozott, amely szerint „Olaszország erkölcsi és anyagi újjáépítésének előfeltétele az olasz király azonnali lemondása." Kimondta továbbá a kongresszus, hogy szükségesnek tartja olyan kormány alakítását, amelyet a szükséges teljhatalommal ruháznak fel. Elhatározta továbbá a kongresszus, hogy állandó végrehajtó bizottságot alakítanak, amelynek képviselőit a kongresszusi pártok és a felszabadítási bizottság nevezi ki. Hiller és Ryll beszédei A nemzeti szocializmus uralomra jutásának 11. évfordulóján Hitler vezér és kancellár főhadiszállásáról beszédet intézett a német néphez. Beszédében Hitler megállapította, nem az a kérdés többé, vajjon a mai háborúban sikerül-e fenntartani vagy helyreállítani az erők régi egyensúlyát, hanem az, hogy a küzdelem végén kié lesz a hatalom Európában. Ha Németország nem győz, néhány hónap alatt meg van pecsételve az észak-, közép- és déleurópai államok sorsa. Legrövidebb időn belül aztán nyugat is követné őket. A német nép azonban — mondotta Hitler vezér és kancelár — meg tudja vívni a sorsdöntő harcot a maga, valamint az egész európai szárazföld fennmaradásának érdekében. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a finn képviselőház szombaton ünnepélyesen lezárta az 1943-as év törvényhozási tevékenységét. Az ülésen Ryti államelnök is felszólalt, aki beszédében Finnország és a külföldi hatalmak közötti kapcsolatokról szólva megállapította, hogy a kapcsolatok kialakításánál figyelembe vették a háborús viszonyokat. Hangsúl Ára 20 fillér