Magyar Nemzet, 1945. augusztus (1. évfolyam, 75-99. szám)
1945-08-01 / 75. szám
Szerda, 1845 augusztus 1 A „Rádió Élet” volt fasiszta szerkesztője a rádió igazolóbizottságában a Szabad Nép kedd reggeli djráma megdöbbentő eseményről számolt be, amely a népbírósággal kapcsolatban játszódott le. A közlemény szerint a múlt héten néhány volt munkaszolgálatosnak a népbíróságon volt dolga. Közben az egyik tárgyalóteremben megütközéssel látták a tanácselnöki székben dr. Felner István volt karcagi járásbírót, aki egykor rettegett, kegyetlen munkásszázadparancsnok volt. Fellner éppen egy olyan keretlegény fölött ítélkezett, akit egészen az ő viselt dolgaihoz hasonló cselekményekkel vádolt meg a népügyészség. Fellnert a volt munkaszolgálatosok bejelentésére azonnal felfüggesztették bírói tisztjétől. Természetes, hogy ennek az eseménynek híre országszerte nagy megdöbbenést kelt. Az egész közvélemény sürgeti annak legerélyesebb megvizsgálását, hogyan kerülhetett a fasiszta rezsim egyik súlyos bűnöse a népbírói székbe, amelyben még számottevő időn át működést is felfejthetett? Első fokon a tanácsvezető elleni panaszok ügye az igazolóbizottság elé került és ezzel felhívja a figyelmet az igazoló eljárások során általában tapasztalható visszásságokra. Az igazolási eljárás legfőbb célja volna hasonló esetek megelőzése, olyan szűrő létesítése, amelyen keresztül semmiképpen sem juthatnak a fasiszta korszak bűnösei a demokratikus Magyarország fontos pozícióiba. Úgy látszik, az igazolások jelenlegi rendszere ennek a mindennél fontosabb szempontnak érvényesítését nem biztosítja kellőképpen. Erre vonatkozóan hivatkozhatunk egy másik esetre is, amely ugyancsak rikító fényt vet az igazolási eljárás jelenlegi hiányosságára. Ezek a közlemények a népbírósági rendelet 11. §-ának 6., 13. §-ának 1., 6. és 7. pontjai. A bizottság jogi képesítésű tagja dr Simor Ágoston. Névmagyarosítása egészen friss, ezelőtt dr Schubert Ágostnak hívták, a Teréz körút 6. szám alatt volt irodája. Az ügyvédi kamarai közlönynek a német megszállás előtt megjelent utolsó száma róla azt tartalmazza, hogy őt az ügyvédi kamara a F. 281911939. sz. fegyelmi üggyel kapcsolatban 1912 november 28-tól kezdődőleg bizonytalan időre felfüggesztette. Ez a fegyelmi ügy ma sincs befejezve. A Magyar Közlöny július 29-i száma közli az ügyvédi kamara hirdetményét, amely szerint dr Schubert felfüggesztése megszűnt. Ebből a közleményből megtudjuk, hogy a felfüggesztés annak idején az ügyvédi rendtartás 147. §-ának 1. pontja alapján történt. Ez a törvényzet azt mondja, hogy a felfüggesztést csak rendkívül súlyos fegyelmi ügyben lehet a hozandó határozat előtt elrendelni Dr Schubert egyébként amiatt van meghatározott háborús bűntett, illetve a népbírósági rendelet 15. §-ának 4., 17. §-ának 3. pontjában meghatározott népellenes bűntett tényálladékát teljesen kimerítik. A felelős szerkesztő ugyanekkor a rádióhoz kiküldött igazolóbizottságban működik. S mert rulett-barlangot tartott fenn, néhány évvel ezelőtt feltűnést keltően szerepelt a büntetőjárásbíróság előtt, ahol Sík Ferenc járásbíró 2 hónapi elzárással büntette. Dr Simor (Schubert) az egygyel kapcsolatban feljelentést adott be a bíró ellen, amely alaptalannak bizonyult, ezért öt hamis vád miatt két évi fegyházra ítélték. Ezt a büntetését töltötte éppen, amikor a felszabadulás megtörtént. Azóta kiszabadult, és most — igazolóbizottsági tag. * Ezekhez a pragmatikusan felsorolt adatokhoz véleményünk szerint nem kell kommentár Ezeknek egyetlen tanulsága az, hogy sürgősen rendet kell teremteni a rádióhoz kiküldött igazolóbizottságban és általában revízió alá kell venni az igazolási eljárásokat, amelyek a jelenlegi rendszer mellett úgy látszik, teret engednek a fasisztáknak és a nem kifogástalan előéletűeknek. A fegyelmileg felfüggesztett ügyvéd Plágiumvád az igazolóbizottság elnöke ellen Ez az eset a magyar rádióval áll kapcsolatban. Az igazolási eljárás lefolytatására már régebben kiküldötték az illetékes hatóságok a bizottságot a rádióhoz, a bizottság működését már folytatja. A rendelkezésünkre álló adatok viszont azt mutatják, hogy a bizottság személyi összetétele a legkevésbbé sem biztosítja a demokratikus szellem érvényesülését A bizottságnak elnöke és két tagja ellen ugyanis a következő súlyos kifogások hozhatók fel: 1. Az igazolóbizottság elnöke dr Boday Jenő. Régebben a rádió tisztviselője volt, állásából azért kellett távoznia, mert saját szerzeményeként olvasta fel Móra Ferenc egyik novelláját. A plágiumot dr Ortutay Gyula, a rádió jelenlegi elnöke és Cs. Szabó László, az irodalmi osztály akkori vezetője írásban állapították meg. A régi igazgatóság erre felmondott Bodaynak azzal, hogy a felmondási idő alatt ne járjon be hivatalába. Szilágyi Ödön Kiss Ferenc rádiószerepléséért lelkesedik . Az igazolóbizottság egyik tagja Szilágyi Ödön, a Rádióélet című hetilap volt felelős szerkesztője. Állásában megmaradt Sztójayék és a nyilasok alatt is. Magatartására nézve a következő adatok vannak: A Rádióélet 1944 május 12-én megjelent számának címlapján Kiss Ferenc arcképét közölte. A második oldalon Dövényi Nagy Lajos „Hős apák hős fiai“ című háborúra uszító cikke jelent meg. A negyedik oldalon Szilágyi Ödön saját névaláírásával, Kiss Ferenc rádiószerepléséről cikkezett. Kifejtette cikkében, hogy Kiss Ferenc Erdélyi József és Liszt Nándor költeményeit milyen csodálatraméltó éri, menynyi érzéssel szavalta el. Elragadtatásának a következő felkiáltással adott kifejezést: — Kár, hogy ez a művészi élvezet csak tíz percig tartott, éreznie kell az új idők új szellemét". Liszt Nándor verse a Rádió Életben 3. A cikk mellett Szilágyi le is közölte Liszt Nándor „Magyar Rozika“ című költeményét, azzal, hogy Kiss Ferenc ezt szavalta el. A vers szerint a tizenkét éves Magyar Rozika egyedül játszott a réten, amikor: Pacsirták helyett vad bombavetők Repültek át a sugaras égen, s Te megleltél egy színes rongybabát a zöld elő, szent búzaföldeken... Felvetted, aztán — jött egy robbanás... Ez volt az első ünnepi ajándék, 4 játékbaba száz darabra hullt— Ilyen kegyetlen nem volt még a szándék: Kezed letört s a szemed megvakult ... A rongybabákból Így válik gyilok, A játékok ma szörnyű átkosak... Be zsidópénzes■ halál-seregek Nem lesznek mindig játékgyárosok! Ilyen gonoszság még sohasem dúlt A történelem őrjítő hevében ... fiadd zúgjon átkom völgyön és hegyen: A Kis Rozik s a nagy Jézus nevében Minden gazember átkozott legyen! A következő oldalon Bágyoni Váró Andor naplója van a megszállott Páris ébredéséről. A cikkben egy öregasszony elmondja, hogy „a németek jó emberek és szívük van, kenyeret adtak a menekülőknek és felvették a kocsijukra". Váró szerint „a németek és a párisiak egy kettőre összebarátkoztak“. A cikk szerint az angol katonák „alsóruhája nagyon vizes lett Dünkirchennél és nem lehetett csak otthon, Albionban, alaposan megszorítani". Következő tartalma a lapnak felhívás, hogy a közönség hallgassa a német rádió magyar adásait, mert „senki sem tudja kivonni magát az új eszmék hatása alól és mindenkinek Telje* Özemben a Máriánk! ÓM’*! Elsőrendű békebeli ellátás. Oszémeden Pílvétel: XII., BfkSk utca 27 és Bfk * ,k • 9 nyörsy vezetőorvosnál VI., Teréz-körút 12. (Délután 3—5-ig.) Imrédy Béla nagytáborozása és Szálasi arckép© A Rádióélet 1944. június 30.-i száma lelkes hangon beszél az élet-halál harcát vívő Európáról és megállapítja, hogy «Németország éber és bátor európai szövetségeseivel az európai tulajdon megtartásáért, a személyes szabadságért, a hit szabadságáért, a munka jogáért és Európa legszegényebbjeinek felemelkedési lehetőségeiért küzd.* A lap főcikke *Harc a győzelemig* cím alatt Imrédy Béla tattersali nagytáborozásáról számol be. Egy másik cikk szerint: «Munkács arculata sajnos, még a közelmúltban is egészen más volt, mint a mai, amikor megtisztították a galíciai zsidóságtól, amely teljesen elözönlötte a várost.* Szilágyi Ödön ezzel a közvetlenül a cikk megjelenése előtt lejátszódott zsidó-deportálás fölött fejezte ki tetszését. A Rádióélet 1914 október 27-i számának első oldalán Szálasi arcképe van, a felírás: „Éljen Szálasi, a magyarság vezére." A második oldalon Szilágyi leközli Szálasi hadparancsát, azzal, hogy Szálasi egy történelmi nemzetet mentett meg, utána leadja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc, Vajna Gábor, Kemény Gábor nyilasminiszterek rádióelőadásait, telve Hitler és a németek dicsőítésével és a legotrombább uszításokkal. Magára! A szövetségesek repülőgépen szállítanak ide több magyar háborús bűnöst Néhány nap előtt közöltük a magyar háborús bűnösök első hivatalos jegyzékét. A lista közzétételének előzményeiről tájékozott helyen ezt a felvilágosítást adták: " A múlt hetekben hírek számoltak be arról, hogy az angolszászok által megszállt területen magyar háborús bűnösök bujkálnak, szabadon járnak s a reakció megszervezésén mesterkednek. Nyomban ezután a magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy adják ki a magyar hatóságoknak az angolszászok őrizetében lévő magyar háborús bűnösöket. A múlt napokban, válaszul erre a kérésünkre, azt az értesítést kaptuk a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól, hogy honorálok a magyar Idvánságot s az Ellenőrző Bizottság felhívta a kormányt, hogy körülbelül ötven magyar háborús bűnös nevét közölje vele. A kormány ennek a felhívásnak haladéktalanul eleget tett és Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök a hatvanegy nevet tartalmazó jegyzéket eljuttatta illetékes helyre. — Ez volt a lista közreadásának előzménye. A hatvanegy háborús bűnös között három csoportban a Szálasi-kormány miniszterei, magasrangú honvédtisztek és közírók, illetve politikusok nevei szerepelnek. Amióta a magyar háborús bűnösök első jegyzékét a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak átadták, már olyan hírek is érkeztek, hogy több magyar háborús bűnöst a szövetségesek repülőgépen szállítanak ide, hogy minél előbb népbíróság elé kerülhessenek s elvegyék méltó büntetésüket. Megindul a magyar tudmntángori élet líisirésa orvessése A kultuszminisztérium, amint a kezdeti nehézségeken túljutott, azonnal hozzálátott, hogy az előző rendszer hosszú ideig tartó szörnyű pusztításai után újjáépítse a magyar tudományosságot A minisztérium tudományos osztálya élére most került Bisztray Gyula miniszteri tanácsos, a kiváló irodalomtörténész és kritikus, aki messzemenő terveket dolgozott ki tudományos életünk régi problémáinak megoldására. Az egyetemeken az igazolási eljárások során sok tanszék megüresedett, különösen az orvosi karon és a műegyetemen. Ezeknek a betöltése fokozatosan megindul, amint arra az igazoló bizottsági ítéletek alkalmat adnak. Négy-öt tanszékre máris meghirdették a pályázatot és evvel a demokratikus, nyílt módszerrel valóban biztosítani lehet, hogy az egyes katedrákat a legalkalmasabbak nyerjék el További nagy építőtervek is felmerültek a minisztériumban, így tervezik a pécsi egyetem bölcsészettudományi karának, valamint a szegedi egyetem jogi fakultásának a visszaállítását, ami a jelen körülmények között mindenképpen kívánatos. Úgyszintén szóba került a jogakadémiák hosszú idő óta vajúdó kérdésének a rendezése is, hiszen a jogakadémiák szervezete mindenképpen időszerűtlen és elavult. Az ország tudományos segédszemélyzetének, tudós gárdájának régi nagy sérelme volt, hogy anyagi téren mindenkor a legmostohább elbánásban részesült és hosszú szolgálati idő után sem sikerült állásához és tudományos értékéhez méltó megélhetéshez jutnia. A minisztérium most ezen a sok évtizedes panaszon is segíteni kíván. A tudományos segédszemélyzet részére külön státus felállítását tervezi, amely megfelelő szolgálati idő után az egyetemi tanárokkal való egyenlő elbánást biztosít számukra. Végül pedig arra is gondot fordít a minisztérium, hogy a jelenleg elhagyottan álló vidéki kastélyok vagy a földreform során felosztásra kerülő birtokokon található magán levéltárak és könyvtárak el ne kallódjanak, hanem kellő hivatalos felügyelet mellett az őket megillető helyre kerüljenek valamelyik közgyűjteményünkben. 3 Szent-Györgyi Albertnél az élén megalakult a Természettudományi Akadémia Vezető természettudósaink fel- kérték Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár, Nobel-díjas tudósun-kat, hogy szervezze meg a ma-i gyár természettudományi akadé- miát. Szent-Györgyi a megbízást elfogadta és hétfőn értekezletre hívta egybe a hozzáfordult tudósokat, akik azután kimondották a magyar természettudományi akadémia megalakulását. Nyomban tisztikart is választottak. Elnök lett Szent-Györgyi Albert, alelnök Bay Zoltán egyetemi tanár, a gazdasági osztály igazgatója, Ráth István. Szent-Györgyi Albert profeszszor az új akadémia jelentőségét többek között a következőkben ismertette: —. Magyarország újjáépítése természettudomány nélkül lehetetlen, mert az egész modern ipar és társadalom természettudományon alapszik. Lezüllött tudományos életünk szervezetét át kell alakítanunk, el kell hárítanunk a tudományos kutatás akadályait és meg kell oldanunk az ezzel kapcsolatos problémákat. Ez lesz az akadémia első feladata, további feladata pedig közreműködni a demokráciának természettudományos alapon való kiépítésében. Munkánk, úgy látszik, az ipar részéről is megtalálja a remélt megértést és segítséget. Az Egyesült Izzó egymillió pengő értékű üveget hajlandó az akadémián át évente a magyar kutatóknak ingyen megfuvarni. Rádióerősítőcsöveket is felajánlottak. A Servita Gyógyszer- és Vegyiipari Rt. szintén segítségünkre sietett, felajánlotta ez egé-.z magyar természettudományos kutatás vegyszerrel való ingyenes ellátását. Reméljük, hogy amagyar állam is belátja és felismeri a tudomány nagy erkölcsi és gazdasági jelentőségét. Az akadémia szervezetéről szólva elmondotta Szent-Györgyi Albert, hogy tagjai Magyarország aktív természettudósai lesznek, akik az élő tudományt képviselik. Remélik, hogy az új akadémia az egész magyar mezőgazdaság és ipar talpraállítását is elősegíti A. p&fgffirguosE&rsaaifáiffestei a váltság* digat ff£seímS» föéiseszsgn&gsFaigpéngf&e vételét Egyes kerületi elöljárók tekintélyes számban közmunka természetbeni végzésére rendeltek be váltságdíjat fizető személyeket. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán panaszok hangzottak el és viták támadtak. A polgármester most részletes utasítást adott ki, amely szerint hasonló intézkedést csak akkor kell tenni, ha anélkül a közmunkát megfelelően végrehajtani nem lehet. Az igénybevételt a kerületi közmunkahivatal egyéni behívás útján intézi. Amennyiben rendszeresen kell igénybevenni a váltságfizetőket, ki kell kérni a központi munkahivatal hozzájárulását. A természetbeni közmunka teljesítésére igénybevett váltságfizetőknek vissza kell téríteni a válság megfelelő hányadát. Súlyos vasúti szerencsétlenség a fővárosban 10 halottal és 60 sebesülttel Kedden délelőtt súlyos vasúti szerencsétlenség történt a Keleti pályaudvar közelében az Asztalos Sándor utca és a Salgótarjáni út sarkán, a villamosfelüljáró alatt lévő kanyarban. A Keleti pályaudvarról menetrendszerinti időben indult ki a gödöllői személyvonat s amikor a kőbányai kanyarba ért, összeütközött a szembejövő kátai személyvonattal. Az összeütközés olyan heves volt, hogy a két mozdony egymásba fúródott, öt kocsi teljesen összetört, az utazók közül tízen a helyszínen meghatak és hatvanan megsebesültek. A főkapitányságról rövidesen rendőri bizottság szállott ki az összeütközés színhelyére s megkezdte a nyomozást. Ennek során megállapították, hogy a két mozdony vezetőjét felelősség nem terheli. Az eddigi megállapítások szerint felelősség terheli a Keleti-pályaudvar és a kőbányai pályaudvar vonatindító tisztviselői közül valamelyiket. Ezt az a körülmény is megerősíti, hogy a Keleti-pályaudvar indító tisztviselője a szerencsétlenség hírére tűnt. A bizottság intézkedésére az összeütközés halálos áldozatait a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, a hatvan sebesült közül a súlyosabban sérülteket a kihívott mentők vitték kórházba. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást a felelősség kérdésének tisztázására. (MOT) A vasúti karambol következtében életét vesztette Puskás György 48 éves monori napszámos, Ofella Sándor 36 éves tárnaszecsili földműves, Pálinkás József 62 éves gyömrői MÁV alkalmazott, Zsorniczki Jánosné született Varga Zsuzsanna 54 éves szentmártonkátai lakos, Kovács Krisztina MÁV kalauz, Streskó István 20 éves csepeli lakos és Chlunszky József 53 éves gyömrői lakos. Négy halott kilétét még nem sikerült megállapítani. Moór Gyula az egyetem új zsiklóra A Pázmány Péter Tudományegyetem elektorai az 1945— 46-os évre Moór Gyulát választották meg rector magniticusnak. Mónus Illés elhurcoltatását kivégezték A népbíróságok országos tanácsa — mint jelentettük — július 19-én helybenhagyta Weinhardt Géza könyvkötő halálos ítéletét, akinek része volt Mónus Illésnek, a szociáldemokrata párt egyik vezérének kivégeztetésében is. Hétfőn délután hirdették ki az elítélt előtt, hogy a Nemzeti Főtanács elutasította kegyelmi kérvényét s kedden reggel Weinhardt Gézán a halálos ítéletet a büntetőtörvényszék épületének udvarán végrehajtották. (MOT) Megalakult a franciaországi magyar frontharcosok szervezete A párisi rádióban kedden reggel dr Bíró György, a Franciaországi Magyar Önkéntes Frontharcosok Szervezetének vezetője, bejelentette az új alakulat működésének megkezdését. Kifejtette, hogy a francia hatóságok teljes mértékben felismerik a franciákkal együtt küzdő magyarok áldozatvállalását és hő- seiességét. Ezek a frontharcos magyarok minden tekintetben egyenlő jogokat élveznek a franciákkal. BROADWAYCAFÉRM ÉNEKEL km CAPITAIN * CKRISTIAN ANGÉLA Gwicg chanson URBACH PÁL jazzquartett Zene *Jóráfér IV., VÁCI UTCA 11a FÉLEMELET Bypszter rek&td rím É ^ 4"^ SSítácasi Cirkusz ^ gorskor