Magyar Nemzet, 1946. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1946-02-01 / 25. szám

~, Magyar Nemzet J mm i A I J X 1 V sSSsI V w u. cr­ss.Mr/q Kihirdette a nemzetgyű­lés a köztársasági törvényt A nemzetgyűlés csütörtökön futó zivatarra ébredt. Schlachta Margit, aki egyébként beszéde során pártonkívülinek nevezte megát, volt az első felszólaló. Nem lehetett népszerű, sasit csinált, amikor a nemzetgyűlés részben fanatikus hitű köztársa­ság­ pártjaival szemben magá­nos véleményt hangoztatott. A demokrácia dicséretére szól, hogy a magános vélemény is elmondható volt, sőt Schlachta Margit még beszédidejének meg­hosszabbítását is megkapta kép­viselőtársaitól. A jó parlamenti modornak (egyébként ragyogó példáját maga Rákosi Mátyás adta, aki Schlacht a viharos közbeszólá­­soktól kísért beszéde után oda­ment a képviselőnőhöz, kezet­­rásott vele és pár barátságosnak látszó szót váltott. Parragi György, aki hevítő és hevülő szónok, szép és politi­kailag nagyon érett beszéddel méltatta az alapvető, emberi jo­gok első kodifikálását a magyar alkotmányban. Két momentum­ra szeretnénk felszólalásával kapcsolatban az olvasók figyel­mét felhívni: mit jelent anti­fasisztának lenni — ez az egyik. A megemlékezés Pethő Sándor­ról és Grie­tz Miklósról — a másik. Párrá fiinak sokszor volt osztatlan sikere és néhányszor megosztott Utóbbi, amikor a megtorlás helyett a nagylelkű­,­ségről szólott. De a kisgazda­­párt, a szocialista, valamint a parasztpárt többsége még ezek. Ziél a mondatoknál is tapsolt. , Hogy a titkosan választott nemzetgyűlés mennyire a nép széles rétegeit képviseli, ez ki­derült a kommunista Szabó Imre — volt vasmegyei zsellér -­-1 és a parasztpárti Hegyesi Já­nos — alföldi gazdálkodó —­­ felszólalásánál. Főleg Hegyes­ tetszett. Olyan ízes és józan, mint egy Tömörkény-novella. Kedves epizód történt Kisházi Ödön szocialista képviselő be­szédénél. Egy Ady-idézettel fe­jezte be: — Vagy bolondok va­gyunk is elveszünk egy szálig —­ Víot ez a mai hitünk való­ságra válik. Sulyok Dezső hirtelenül le­szólt az előadói emelvényről: — Valiságra válik ! Déli egy óra és húsz perckor Mindenesetre valósággá vált a magyar köztársaság. A törvény r­észletes felolvasása és elfoga­dása után, ekkor jelentette­­be Kossa házelnök, hogy a tör­vényt kihirdeti. Ez a pillanat volt a harmadik m­agyar köz­­társaság születése. Mindenki önkéntelenül az­­órára nézett. Azután „mint egy­­ember“ kelt fel a nemzetgyűlés, hogy hosszú tapssal köszöntée elsőszülöttjét, az 1048 :1. tör­vénycikket, a köztársaságot. Nagy Ferenc elnök délelőtt 9 óra után nyitotta meg a nem­zetgyűlés csütörtöki ülését. Kö­vetkezett ez államformáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Schlachta Margit (Demokra­tikus Néppárt) összehasonlítást tett a királyság is a köztársa­ság intézménye között. Szerinte m­ind a kettő lehet jó. Az a lé­nyeg, hogy az államfő felette el­ jön mindennek és legyen k­ötelességérzete és felelőt te­­t­jen Istennek. (Közbeszólások: A népnek!) A világ egyetlen ál­­­­lmának sincs olyan koronája, mint a magyar szent korona, ‘sannak, akik azt mondják, hogy a szent korona tana fik­ció. (Ügy van! Ügy van!) Szent István koronája nem a király­nak a jelképe, hanem a nem­zetet és a királyt összekötő ka­pocs. Ex s specialitása az egész ■világon. Áraikor a királyt meg­­­koronázsák, megkoronázzák a képet is. (Ez reaielél) Mi ko­ronázd ttemvet vagyunk. A ha­gyomány mintegy személyi fog­­ly­al ruházza fel a koronát. &S*­­gyaromág e azení korona or­szágai. (A nép chsdggd) A szénit &arwne miwivn jognak gyüket*. ítsaSök s& kölriázssssige Alisán­fonna elszakítja ettől a gyökér­től a nemzetet, akkor az alap­okmány nem hallgathatja el a szent koronát. (Élénk felkiáltá­sok: Koronázzuk meg a köztár­sasági elnököt!) Az államforma a nemzet milyenségének meg­nyilvánulása és (Éljen a köztár­saság! — Nagy zaj. Az elnök állandóan rázza a csengőt, amikor kimondjuk a köztársa­­ságot, akkor nemcsak a király fejéről, hanem a saját fejünkről is levesszük a koronát. (De sza­badságot kap a nép. — Hasz­­szantató zaj.) Ezután arról be­szél, hogy Szent István jelle­mét nem tehetjük múzeumba. (De a reakciót igen!) Ha a mos­tani nehéz világhelyzetet kirá­lyok okozták volna, akkor meg­érteném ezt a viharos nez­zet­­gyűlési hangulatot. (Ez ellenfor­radalmi beszéd.) Az Egyesült Államok elnökének nagyobb a hatalma, mint az angol király­nak. (De csak négy évig!) A köztársasági államforma véde­lem lehet-e az ellen, hogy dik­tátorok ne nőjenek ki az idő folyamán? A köztársasági elnök a pártok embere, a király a nép embere. (Általános felzúdu­lás: Hagyja abba! Sértegeti a demokráciát! ) A közbeszólá­­sok özöne zúdul Schlachta M Mar­­git felé. — Ferenc Jóskából és florihyból nem kérünk!) Schlachta Margit határozati ja­vaslatot terjeszt elő ezután arra, hogy az államforma kér­désének tárgyalását halasszák.A békekötés utáni időre s a béke­kötés után tartsanak új válasz­tásokat, ha pedig mégis tovább tárgyalná a Ház, akkor titkos szavazással döntsenek és a pár­tok a párt­fegyelem megkötött­sége alól oldják fel erre az idő­re képviselőtagjaik... Köz­ben Schlachtá­t beszédideje lejárt. Tíz perc meghosszabbítást kér. (Felkiáltások a baloldalon: Nem adjuk meg! Jobboldalon: Heg­ed­­uh! Aztán a baloldalon is többen kiáltják: Megadjuk!) Az elnök e­nunciálja, hogy a Ház hozzájárul a beszédidő meg­hosszabbításához. Schlachta a javaslatot nem fogadja el. Fel­teszi az elnök Schlachta­ javas­latait a szavazásra, ezeket a Ház elutasítja. Ezzel a javaslat általános vitája véget ért. A Ház a javaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Parragl György szólt­­ hozzá elsőnek a részletes vitához. Parragl György az emberi jogokról Parragl György: Történelmi tényt állapítok meg, ha azt állítom, hogy amióta az 1348-as törvények elindították Magyar­­országot a parlamentarizmus út­ján, nem került a magyar tör­vényhozás elé nagyobb jelentő­­ségű kérdés, mint az államfor­máról szóló törvényjavaslat első szakaszában foglalt emberi jo­­gok kérdése. Ezzel az új magyar alkotmány épületének alapkövét rakjuk le.­­ Hisszük, hogy ez a szakasz végleg száműzi a magyar köz­életből az emberi formába öltö­zött bestiát, a szellemi és fizi­kai terrort, az önkényt és a zsarnokságok Ez a javaslat le­hetetlenné teszi, hogy Magyar­­országon büntetlenül megismét­lődhessék Orgovány, hogy Ma­gyarországról idegen hatalom kezére adjanak politikusokat és írókat, gazdasági szakembere­ket csak azért, mert az ország függetlenségét eladni nem vol­tak hajlandók, mert nem álltak idegen Zsoltiban, mert tiltakozni merészkedtek a nemzetet öngyil­kosság-pusztulásba sodró há­ború ellen. Ettől a javaslattól várjuk azt is, hogy megakadá­lyozza, hogy itt s legalacso­­ziyabb emberi indulatokat fellá­zító demagógia beledobja "a nemzetbs « felekezeti ér, faji gyűlölködésnek írt s­­taxd­evá- ját, amely si­stxítorA tervxserS- ségítsi d­obtak közénk a jtM hajtogatók, nemcsak higy hatszázezer magyar zsidót égés­ genek­­", elsősorban azért, Singy £ fejSitks* Sadie jü fiai­­rA "Monuták , — Tisztában vagyok azzal, hogy az emberi jogok deklará­lása önmagában sajnos még nem jelenti a személyes szabad­ság teljes érvényesülését, a féle­lemtől, elnyomástól való men­tességet. Mégis óriási haladást teszünk ezzel a humanizmus és a szabadság birodalmában.­­ A szabadság emberei eka­­rünk maradni, azt akarjuk, hogy a magyarság most végleg a szabadság és az emberiesség nemzete legyen, ezért emeljük törvényerőre az emberi jogokat. — És még egy okunk van erre. Mi itt valamennyien anti­fasiszták vagyunk. Fasisztaelle­­n­eknek lenni pedig annyit je­lent, mint harcolói a fasizmus minden politikai, szellemi, gaz­dasági intézménye, módszere és hagyatéka ellen. — Fasisztaellenesnek lenni azt is jelenti, hogy megbélyeg­zünk minden fizikai és lelki terrort, amely az embert politi­kai véleményének kifejtésében, állásfoglalásában megakadd­’­lyozza, amely a gondolat, a szellem, a sajtó szabadságát megbénítja és amely mellett csak azt szabad gondolni, érez­ni, mondani, amit előírnak és megengednek. A fasisztaellenesség egyértelmű végül a kollektív felelősség el­vének visszautasításával is. Parragi ezután a legitimiz­mus kérdéséről beszélt. Elítéli úgy azt a beteges nosztalgián alapuló legitimizmust, amely egy dinasztia szempontjait a nemzet érdekel, fölé emeli, de elég inkább azt,­­amely a ki­rályság takarója mögött a feu­­dalizmust, a 10 ezer holdakat, a nagykapitalizmus egyoldalú uralmát akarja a magyar nép nyakába varrni. Megvédte , vi­szont Grieger Miklósnak és Pethő Sándornak tiszta emlő-, két. Azét a Grieger Miklósét, aki egyedül merte már le."Lé­­ben A Reggel című lapban gyil­kosnak nevezni Hitlert és azt a Pethő Sándort, aki már 1941- ben a munkásság és haladó ér­telmiség összefogását hirdette a náci imperializmus elleni, harcban a magyar független­ségi front érdekében, ők a le­gitimizmust elsősorban a pán­­germ­anizmus elleni védekezés­nek tekintették. Ezután a weimari köztársa­ság bukásának okairól beszélt. A legfőbb ok a demokratikus pártok belső viszályában rej­lik. ha nem akarjuk követni a sweimari demokráciát ez öngyil­kosság útján, el kell kerülnünk ezt a hibát is. Amíg tető alá nem hoztuk a demokrácia épü­letét, amíg be nem rendeztük az emberi szabadságjogok szelle­mével és intézményeivel, egy demokratikus párt sem von­hat­ja ki magát a közös munká­ból. Bró­dy Györy a K&Mársa­sági elnöke jogairól Utána Szabó­­-Imre kom­mu­­nistapárti üdvözli a törvényja­vaslatot, amely a volt cselédek­nek és zselléreknek jogot je­lent, ezzel egy új haza épül ki, azzal a r­égi hazával szemben, mely mostoha­ volt hozzájuk. A parasztság szeme felnyílt. Tudják, hogy a nagybirtokosok mindig egy követ fújtak a mon­­archistákkal, akikkel együtt akarnák most ismét elvenni a földet a parasztságtól Tűnje­nek el a közéletből mindazok, akik elősegítik a földreform elleni támadást. Pártja nevében a javaslatot elfogadja. Utána Kisházi Ödön a Szociáldemok­rata Párt nevében fogadta el a javaslatot. Hegyes­ János pa­rasz­tpár­ti polemizált Schlachta Margit beszédével azt h’szng­­súlyozta, * magyar nép Ríméiiy fcöztársaságpárti volt, a magyar láp házaiban Rákóczi Ferenc és Kossuth­ Lajos képeit látni, Kara a jobb négytartókíi fc * í sraftszolgaírlékét. Az elnöklő­­ Kithly Anna eeuféta e türvfoy­­) javislat­­ehti«­SKcQtU vitát be­­­­gírtt, íwtStyil a képviseL&is * ítélj** legisi&eet eifogeeL. A bevezető szakaszhoz Ká­­ssethy Jenő szólalt fel ezután, majd Diósdy Győző nagyobb jogokat követel a köztársasági elnöknek, mert szerinte a nem­zetgyűlés befolyásolható, ha a pártok hatása alatt gyülésezik. Biztosítékokat kér aziránt, hogy az országban nem lesz pártren­dőrség, vagy párthadsereg. Drozdy Győző beszéde a han­gulatot meglehetősen túlfűtötte, számos közbeszólás hangzott el. Utána G. Tóth János kisgazda­párti fölszólalása után dr Fa­ragó I­gtaly szociáldemokrata hangsúlyozta, hogy a Szociálde­mokrata Párt mindig hű maradt az őszirózsás forradalomhoz. Elítélte Drózdy ünneprontó hoz­zászólását. Révai József kom­munista hangsúlyozta, hogy az demokrácia pártrendszer nélkül nem uralkodhat, hangoztatta a kollektív felelősség gondolatát Megírtuk, hogy a kisgazdapárt képviselői csoportja kedden délután ülést tartott, amelyen a köztársasági elnöki tisztségre egyhangúan Ti­ág Zoltánt je­lölte. Erről a történelmi neve­zetességű ülésről a következő részleteket közöljük: Nagy Ferenc beszáde Nagy Ferenc, a párt országos elnöke hosszabb beszédben vá­zolta Magyarország nemzetközi helyzetét, majd felendítette, hogy a párt képviselőinek egy része őt kérte fel, vállalja a köztársa­sági elnökjelöltséget, s ez a ra­gaszkodás életének talán legke­servesebb napjait hozta meg számára. — Nem hagytam sokáig vias­kodni magamban az érzéseket. A döntést számos körülmény ér­lelte meg. Egy pillanatig nem­ tudtam volna elviselni azt e­z ér­zést, hogy személyileg kerüljek szembe Tildy Zoltánnal, pártom vezérével, tizenöt évig mindig csak a rosszban küzdő társam­mal. Politikailag szembekerül­hetek barátaimmal, de nem ke­rülhetek szembe azzal, akivel 15 esztendőn keresztül küzdő társak voltunk. Mérlegre tettem, mi használ jobban az országnak? A világ rokonszenvének növeke­dése közben, békekötés előtt mindennél fontosabb a belső béke , mivel személyemnek a küzdelemből való kivonásával ezt biztosítottnak láttam, é­rv éreztem, mint magyar hazafi sorsomat pillanatra sem szabad mérlegre tennem, szemben ha­zám sorsával Nagy Ferenc ezután határo­zottan kijelentette, hogy a köz­társasági elnökjelöltséget nem­ vállalja. Szeretnék — mondotta — egy kissé példát adni a jövendő magyar politikai életnek is ab­ból, hogyan kell embereknek, akik látszólag — a közvélemény megítélése szerint — szemben­­állnak egy pozíciókérdésben egy­mással, egymásról vélekedniük, amikor nagy, történelmi szem­pontokat tartanak szem előtt. — Már a debreceni politikai élet vezetői tudták, hogy a po­litika útján elindulni, magyar politikát felépíteni csak egy módon lehetséges: ha a válto­zás után jelentkezett összes pártok összefognak és együtt­­munkálkodnak. Érezzük ma is, hogy a pártok összefogása nél­kül ebben a rettentő sebektől vérző országban az igazi biztos haladást és fejlődést megterem­teni nem volna lehetséges. Nem tudom, lehetséges lett volna-e ezt az együttműködést folytat­ni, ha ez ad pártunk részéről ki­­egyensúlyozásnak, a bölcs mér­téktartásnak a szerepét nem faág Zoltán végezte volna. Hal­­latisis önmérséklet kellett ehhez a politikáhos íz ezt tsz entrí'c­­zikletet is bi­lesesiget. szemű, igesítette meg Világ Zoltán. — A legnehezebb JárskiM* vette ít s kormáinyatíst Títay Jsoltán. Im­íkter­tek fel Hauta­la eserint a • demokrácia sete óhajt emberi és polgári jogokat adni a demokrácia ellenségei­nek. Sulyok líeus5 előadó vála­szolt a bevezető szakasznál tör­tént hozzászólásokra, majd egymás után térnek át az egyes szakaszok tárgyalására. A 13. szakasznál Révai József szólalt föl. Ezek után a nemzetgyűlés többsége az eredeti szövegezés­ben fogadta el a paragrafust. A 19—20. §-nál Sulyok Dezső előadó tett módosítást, amit a Ház egyhangúlag elfogadott. A törvényjavaslat részletes vi­tája ezzel végetért és Kossa Ist­ván­­ elnök emelkedett hangon jelentette ki: " A Magyarország államfor­májáról szóló 1946. évi első tör­vénycikket ezennel fk­ihirdetett­­nel jelentem ki. (A képviselők felálltak a Ház minden oldalán és percekig tapsoltak.) Az elnök továbbiakban beje­lentette, hogy a következő ülést pénteken fél 12 órakor tartja a nemzetgyűlés, amelynek tárgy­sorozata: a magyar köztársaság elnökének megválasztása és es­kütétele. A nemzetgyűlés csütör­töki ülése ezzel végetért. S toll arra, hogy rendkívül nehéz lesz továbbvinni állami életün­ket. Annak a kormánynak, amely ilyen körülmények között vette át az '■rszág vezetését, va­lóban komoly érdemei vannak, amelyek talán nem a jólét fo­kozódásában, és egyáltalában abban nyilvánulnak, hogy ha szűkösen és nehéz viszonyok mellett is, zavartalanul folytat­hatjuk e magunk életét és meg­­van a reményünk, hogy erre a mostani életre ráépíthetjük a jövendőt. Amikor tehát a nem­zet az első új államfőt kisze­meli magának, nemcsak azért természetes, hogy Tildy Zoltán személye kerül szóba elsősor­ban, mert az ország miniszter­­elnöke, hanem azért is, mert a demokratikus magyar politikai életnek olyan vezéralakja, aki­nél többet a magyar politikai élet fejlődése egyetlen magyar férfiúnak sem köszönhet. A magam részéről nyugodt szívvel vállalom Tildy Zoltánt magyar államfőnek abban a meggyőződésben, hogy nemcsak bölcs, igazságos, kiegyensúlyozó államfő lesz, hanem ápolni fog­ja azokat a kötelékeket, amelyek őt ezután is pártunkhoz fogják fűzni. Végül kérte Tildy Zoltánt, tartsa meg a pártot szerektében és megbecsülésében ezután is. A párt, nem­csak az államfőnek járó tisztelettel, hanem azzal a szeretettel is kíséri őt felelős­­ségteljes pozícióban, amely sze­retet és tisztelet az ő küzdő­tár­­sai, harcostársai és párthívei ré­széről jár neki. Ezután Nagy Ferenc nagy lel­kesedés közepette egyhangúlag kimondotta, hogy Tildy Zoltánt jelöli köztársasági elnöknek. Ezután a képviselői értekezlet elénekelte a Himnuszt.­ Tildy Zoltán beszéde Ezután Tildy Zoltán minisz­terelnök szólalt fel. Visszapillantást vetett arra a 16 esztendős harcra, amelyet a kisgazdapártnak aélig kellett vívá­­­nia. Hangsúlyozta, hogy a minisz­­terelnöki kinevezésekor nem bi­zalmat kért, mert a bizalo­a­i olyan megpróbáltatások alatt,­­ mint amilyeneket a pártnak, el­­ kellett viselnie, esetleg meginog­­­­hat, hanem szeretetek A szeretet­e még akkor is elkíséri az embert,­­ amikor a bizalom látszólagos el­­­­lentétek awatt itt-ott meginog.­­ — Azok a barátaim, — mon­­■ dcíia — akik a 15 esztendős harc­ban közelről megismertek, ma­gyarázat és szó nélkül mindig tudták, hogy utam csak egy le- i hét: hazámnak ás magyar faj­t­­ámnak a szolgálata.­­ Rámutatott arra, hogy a san­­gya» neffi­ít történelmében máskor is voltak már a mai hős hasonló idők, amikor a történe­­lem viharában a magyarok ke­­rtö­í’i egyenetlen&entaek­ tAaaxútak. A kizős fájdalom hatása alatt egymásst kezdték marcangolni a Klagys? IkSsálerben ma is lá­­tják Cyea Jelenségeket Azért mart vak mindan megy** azért egymást kezdjük el bán,,­tani. Megemlékezett ezEt&B Ti­dy Zoltán a párt vezetőiről, elsősor­, ban Balcsár Zsilinszky Endréről. Emlékének felállással és né­, hányperces némasággal hódolt­­, párt. Volt idő *s elmúlt években —a folytatta Tildy Zoltán —, ami­,­kor a párt kicsiny csoport volt, élén egy lángoló szellemmel: ezt a szellem Bajcsy-Zsilinszky Endre volt. Megemlítette a miniszterelnök; a párt újjászervezésének mun­káját a negyvenes évek elején, az akkori küzdelmeket, harco­kat, majd az 1944-es sötét idő­ket, azmikor a párt bujdosásba kényszerült. — Akkor is — mondotta —, kitartottunk az egyetlen lehetsé­ges magyar út mellett. Akkor vetettük meg az erkölcsi alapját annak, hogy a kisgazdapárt fennmaradt ebben az­ országban és hogy ma a párt az ország leg­nagyobb politikai tényezője. — A koalíciót nem most kezd­,­tük el a felszabadulás után, ha­­­nem lényegében már 1942-ben, amikor a kisgazdapárt akkori vezetői történelmi előrelátással megegyeztek az akkori egyetlen legitim munkáspárttal, a szo­ciáldemokrata párttal. Akkor is kitartott a párt a helyes állás­pont mellett és a kisgazdapárti vidéki értekezleteken az ország parasztsága megértette is ma­gáévá télte azt a nagy politikai gondolatot, hogy a két nagy dolgozó réteg politikai egyezsé­­ge nélkül az időben egyik sen­ tud megállni és egyik számára, sem nyílik meg az út­­ politik­­kai érvényesülés felé. — A felszabadulás útján vi­lágosan és határozottan megje­löltem­ a jövendő politikai útjat és ezt — ha hullámzások között is, de — a mai napig végig tisztességgel betartottam. Nem­ tudnék szolgálatot tenni a kö­­r­nek, ha úgy érezném, hogy a magam belső meggyőződésével és látásával meg kellene alkud­nom. Hangsúlyozta ezután Tildy Zoltán, hogy két nagy célt látott­ maga előtt az új­­magyar politi­kában: az első a szabad és tisz­­ta választások végrehajtása, é a másik a békeszerződés. Ma a választások után a ma­gyarság az összes ke­leteurópai népek között a legjobb megíté­­lésnek örvend, aminek legjobb­ bizonyítéka az, hogy a négy nagyhatalom elismerte Magyar­­országot. — Az államfő kér-dásénesd megoldását a békekötés egyik legszorosabb tartozékának tar­tottam, mert ez­ zel kivesszük el­­­lenfeleink kezéből az egyik leg-­­erősebb agitációs eszközt, mely­­lyel eddig ellenünk dolgoztak. Elmondotta Tildy Zoltán, hogy, az államfő kérdésével kapcsolat­ban ő is válaszút elé került- Felmerült a kérdés, van-e ráés lehetőség számára a köz szolgá­latára. A párt Nagy Ferenc ja­vaslatára most döntött ebben a kérdésben. — Amennyire a szereteten túl is — folytatta Tildy Zoltán — értékelem Nagy Ferenc mos® megnyilatkozó cselekedeteiben a szavaiban az ő komoly emberi nagyságát, annyira érték a kar barátaira a ti döntésteket is. Magyar paraszt őseim nyugal­mával és türelmével néztem ed­dig az eseményeket, ezért most is nyugodtan bízom az időre, a történelemre, döntse el majd, jó úton jártam-e. Ezután a jövő feladatairól beszélt, majd kijelentette, hogy­ a párt­ egyszerű tagja kíván ma­radni. Ha letelik a szolgálata, — mondotta — újra vissza a­kar térni a pártba, mint egyszerű párttag. Az ülés a Szózat éneklésivel ért véget. A köztársaság ünneplése. Pénteken délben fél .12-kon kezdődnek meg a köztársasági elnökválasztás ünnepségei. A pártok közötti bizottságok több­ napos tanácskozás után az űr­­­cept ülés műsorát a következ­sekbssl állapították meg. Az Illést Nagy Ferenc, a csat pergyűlés elnöka fogja m­eg­ nyitni, aki a nem­zetgyűlnek, bejelenti, hogy mivel a nemzeti gyűl­és pénteki ülésének egy ab­­ísa programja a kistársasig-j­elz.fik seegrá­asztáss, felkéri es Részletes tudósítás a kisgazdapárt államfő-jelölő értekezletéről

Next